Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 26. szám

116 követelésének régen várt kielégittetését vélte valahára elérni, midőn egy uj igény merül fel foglalást szenvedett ZieglerÁdoIÍ Antal neje, és korábbi igénylő Csernahorszky Venczel leánya Ziegler Vilma nevében, ki a már kitűzött árverés napjáu, f. é. márt. 17. egy igény keresetet ad be, melyben ugyanezen ingóságokat kizárólagos tula jdonának lenni állítja, s két tanúval bebizonyítani ajánlkozik, „hogy azon porczellán edényeket, melyekkel igénylőnő férjével együtt kereskedik, felperesnő még 1858. évi szept. hónapban Graefl Ferencztől saját pénzén vásárolta." (Vége következik.) Kúriai Ítéletek. magánjogi ügyekben. A kir. itélő. táblán. 296. Kazinczy Gábornak Michel Fereucz ellen 200 fi-t kártérítés és jár. iránti perében Ítéltetett: Alperes A. a. levelében, felperesnek azon állítását, miszerint felperes több ruha darabjai, és 2 tajtékpipája — alperesnek a „Nádorhoz"czimzettskapussal ellátott logadójából nappal ellopattak, beismervén; az E. a. bizonyítvány által pedig az: hogy a tolvajság akként követtetett el, miszerint a bezárt ajtó hozzá illő kulcscsal nyittatott fel, és a zár sem sértetett, begyőzve lévén; alperes mint vendéglő tu­lajdonos a fentebbi lopás elkövetésekor érvényben volt s a ptk. 970. és 1316, §§-ain alapuló felelősségnél fogva felperes által keresetbe vett 200 o. é. frtnak és 25. o. é. írtban megállapított perköltségeknek 15 nap alatt kü­önbeni végrehajtás terhe alatti lefizetésére köteleztetik, ha felperes becslő esküt teend arra, hogy a keresetlevél­ben foglalt ruhadarabjainak, és két pipájának becs ára 200 o. é. irtot tesz; tartozik tehát felperes jelen ítélet jog ­erejüvé válta után három nap alatta becslő eskü letételére halárnapot kérni, s azt azon letenni, ellenkeső esetben a bizonyítás nem teljesítettnek fogván tartatni. Ekként az eljáró városi törvszék ítélete inegváltozsatvan, a per to­vábbi sat. (1863. febr. 25. 5481. P. ra, a. Előadó: Rozgo­nyi Bertalan ktb.) 297. Hirsch Jakabnak Klausz József eilen 300 mérő kukoricza átadása iránti perében ítéltetett : A kereset alapját tevő A. a. szerződés szerint felperes köteles volt, az általa megvásárlóit kukoriczát, azon évi april hó végével általvenni, alperes tehát a kukoricza minősé­gére nézve, csak azon idő pontig felelni tartozván, és e szerint egyszersmind azon felperesi bizonyítások, me­lyek a kukoricza minősége iránti későbbi időre vonat­koznak, a kereset eldöntésére befolyással nem lehetvén; mivel pedig felperes azt, hogy az általa megvásárlóit kukoricza április hó végén hibás lett volna, és alperes e szerződésileg kikötött 300 mérő kukoriczát április hó vegén általadni vagy vonakodott, vagy képes nem lett volna, épen semmivel be nem bizonyította ; sőt felperes az által, hogy beismeröleg, ugyanazon kukoriczát, más­nak el is adta, azt maga részéről tetteg általvettnek beismerte; felperes keresetétől elmozdittatik. s a per­költségek ;iz Ítéletek különbözőségénél lógva kölcsönö­sen megszüntetnek: végre alperesnek a hombár haszná­lata iránti követelése, mint külön per útra tartozó o he­lyen meg nem ítéltetik. Ekként az eljáró bíróságnak ítélete megváltoztatván, a periratok sat. (1863. febr. 20. 4060. P. sz. a. Előadó: Pápay Károlj- ktb.) 298. Báró Szepessy Ádámnak Schvartz Farkas és Ábrahám mint első, és Schvartz József és Schvartz Ábra­hám mind másodrendű alperesek elleni 600 frt o. é. ha­szonbér és 800 frt o. é. kötbér, és jár. iránti perében Ítél­tetett: Felperes az 1-ső sz. a. felmutatott szerződés 2-dik pontjának világos tartalmánál fogva a haszonbéri elmúlt időre — úgymint J861. évi szentmihálynapi részfizetés­ből hátra maradt 400 — és az 1862. évi szentgyörgyna­pi fizetésből hátramaradt 200 frt o. é. őszietek iránti keresetét, az alperesek beismerésénél fogva is teljes pró­bára emelvén, s utóbb nevezettek által ezen őszietek visz­szatartására felhozott véd ok, csupán kártérítés követe­lési igényöket, nem pedig a szerződési pontok elmulasz­tásárai jogukat állapithatván meg, továbbá az akként még valódinak be nem bizonyított követelés, az ez esetre hatályos polgári átalános törvény 1438 és 1439. §-nál fogva beszámitható nem lévén; ennél fogva alperesek a 400 és 200 frtnyi kereseti őszietekben s a 400 írttól 1861. I évi szept. 29., és 200 írttól pedig 1862. april 24-től a ki­{ fizetésig járó 6% kamatokban, s ide számítván a felebbe­I zést is, 20 írtra mérsékelt perköltségekben, s ezen öszle­i teknek jelen ítélet jogéi-vénye utáni különbeni végre­| hajtás terhe mellett 15 nap alatti lefizetésében elmarasz­! taltatnak; a követelt kötbér lefizelésének kötelezettsége j alól ellenben az e. b. által felhozott indokoknál fogva e , helyütt í? felmentetnek; melyekben az e. bíróság Ítélete ' módosíttatván, a kötbérre pedig helybenhagyatván, a | periratok sat. (1863. febr. 21. 7704. P. sz. a. Előadó: ! Nagy Sámuel ktb.) 299. Vieland Andrásnak és Probstner Adolfnak, mint I a Máriássy Ágoston csődtömegéhez tartozó csepánfalvi ingatlan birtok megvevőinek, ugy nem különben Czebá­j nyi Györgynek mint a mondott csődtömeg gondnokának, Máriássy Kubinyi Louisa elleni telekkönyvi perében ítél­tetett: Valamint, hogy egyrészről a Máriássy Ágoston | csődtömege, avagy ennek kérelme folytán a csődbíróság több vagyonról mint mennyi lezárolva s gondnokának kezelése alá adva volt, nem rendelkezhetett; ugy más i részről felperesek is csak azt vehették meg, mit az érin ! tett csődtömeg ama rendelkezhetési jogánál fogva eláru­sitatni jogosítva volt, nmitán tehát felpereseknek saját | keresetlevelúkheli előadásából szintúgy, mint a tömeg gondnoknak a B. alatti birói végzésben törvényesített nyilatkozatából is nyilvános, hogy a kereseti földrészek a csődtömeghez összeírva, és igy gondnoki kezelés alá adva soha sem voltak; önként következik: hogy azok, mint a fentebbiek szerint a csődtömeghez tulajdonképen nem tartozók árverés tárgyát sem képezhetvén, a felpere­; sek által meg sem is vétethettek, a miért is érdeklett felpeiesek az első bíróságiig nékiek odaítélt, „Na War­burg'1 dülőbeni földiránti keresetüktől is elmozdittatván, | az e. b. Ítélete e szerint és ennyiben megváltoztatik,egye­bekben pedig az ott felhozott indokokból helvbenhagyat­ván, az iratok sat. (1863. jan. 26. 5071. és 5396. P. sz. a. Előadó: Blaskovics Kálmán ktb.) 300. Eöry Károly mint Széb Károly elleni végre­hajtónak Ledeczky Lipót elleni igény perében ítéltetett: | A Széh Károly féle ház vételárának felosztása és a fizeté­! si sorrend megállapítása alkalmával a szerződésbeli köve­telésnek valódisága ellen az adós, az igénybe vett zálog ­j joga és elsőbbsége iránt pedig a hitelezők részéről kifo­| gás tétetvén, az alperes igényeinek érvényesítése végett rendes keresetének egy hónap alatt leendő beadására uta­sittatott, azonban az alperes ezen utasítás első részének t. i. valódiságának béigazolasá ' " '

Next

/
Thumbnails
Contents