Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 19. szám

76 zeledvén, végrendeletet tenni óhajt, s mivel gyermekei nincsenek s házastársa legtöbb érdemre tesz igényt, minden vagyonát ennek hagyományozni kívánja. A. igy gondolkodik: Ha igaz, hogy a magyar törvények visszaállitattak, s ha igaz, hogy ezek szerint minden vagyonom — mert szerzemény — férjemre szál, nem árthat, ha én magam is, a törvény ebbeli rendelkezése szerint nyilvánítom végső akaratomat. Ha pedig nem igaz, hogy a magyar törvények visszaállitattak, akkor nagyon is szükséges hogy végrendeletet tegyek, mert különben férjem vagyonomnak csak negyedrészét kapná. A. tevén végrendeletet, és benne férjét D.-ét nevezvén általános örökösének, meghal. D. a végrendeletet publikálni és exequálni hagyja, s a vagyont birtokába veszi; de mily nagyon elcsodálkozik, midón B. és C. által, az öröklött vagyon felerészének, mint törvényes osztályrésznek kiadása végett megidéztetik, és még jobban elcsodálkozik, midőn az elmarasztaló, az id. törv. szab. I. r. 7. és 8 §§-ra állapított Ítélet indokaiból megérti, hogy csak azért kell az öröklött vagyonnal fele részét B. és C-nek átengednie, mert hitvese végrendeletet tett. Ha végrendeletet nem tett volna, akkor az egész vagyon az övé maradt volna. Ezen ítéletet X. barátnéja meghallván, igen könnyen fog következőleg okoskodhatni: Nekem sem szülőm sem gyermekem nincs, vagyonom pedig öröklött, a mely a törvény értelmében nem férjemre hanem testvéreimre száll. Hagyományozni fogom tehát az egészet testvéreimnek ; akkor legalább a felét kapja meg a férjem. Mily egészen máskép állana a dolog, ha az id. törv.3 szab. I. r. 7-ik §-ának második tétele igy volna érthető: „E törvényes osztályrész felét teszi annak, a mit a leszármazó örökösök, ezek nem létében pedig az életben levő szülők, az örökhagyó után, ennek végrendelet nélküli halála esetén üröklenének." Ktiriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 209. Paczák Lipót hagyatéka ellen eszközlött árverési ügyben határoztatott: Az első bíróságnak végzése az ott felhozott okoknál fogva annyival is inkább helybenhagyatik, mert a kérdésben forgó háznak elárverezése Maikusovszky József, mint Paczák András csődtömege perügyelőjének előterjesztménye folytán megtartott tárgyalás alapján, a nevezett perügyelőnek kérelméhez képest csak is a háznak fele részére hagyatott helyben, s mert ezen megszoritás ellen sem a vevők, sem a többi érdekelt felek folyamodással nem éltek; az összes iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. január 18-án 5508. P. sz. alatt. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 210. Kigyósi Ferencznek Kuncz Péter ellen 325 frt 50 kr. és járulékai iránti szóbeli perében ítéltetett: Az első bíróság ítélete az annak folytán felhozott indokokból helybenhagyatik és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862-dik évi január hó 18-dikán 2340. P. szám alatt. Előadó : Toperczer Ödön ktáblabiró.) 211. Özv. Keszlernő Klie Erzsébetnek és Preitung Jánosnak Keszler Pál ellen 343 frt 93 kr. iránt indított perében ítéltetett: Az első biróság ítélete a pprtás 229 §-a ellenére a keresetnek minden pontjaira, nevezetesen az első rendű felperesnek 86 db húszas iránti követelésére ki nem terjeszkedvén, ezen hiány miatt az Ítélet felülvizsgálható nem lévén, annak feloldása mellett az iratok illetőségükhöz azon meghagyással küldetnek vissza, hogy a felperesi kereset minden pontjaira kiterjesztőleg uj ítélet hozassék. (1862. jan. 18-án 2758. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 212. Szeremlei Györgynek Lesku György, Svajku György és Fábián Ferencz elleni 280 frt iránti támasztott perében Ítéltetett: Alperesek ellenbeszédükben az általok felhozott 40 pfrt felpénzt a már teljesített munkabérnek levonása mellett felperesnek vissz iadni magok is megajánlván, ez ily értelemben a felperesnek oda Ítéltetik, s e képen az első biróság Ítélete megváltoztatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszakiildetik. (1862. január 18 kán 2484. P. sz. a Előadó : Bernolák Károly ktb.) 213. Bogár Dánielnek Kiss Mártonné szül. Kojtor Erzsébet ellen öröklési jogának telekkönyvi átkebelezése iránti ügyében végeztetett: A felfolyamodó Bogár Dániel 1150. sz. kérvényében világosan csak adásvevési, nem pedig tulajdoni jogát kérvén előjegyeztetni, miután az ily alakban előterjesztett kérelem sem a telekkönyvi ren delet 63-ik, sem az ideigl. törv. szabályok 149. §§-ai értelmében előjegyzés tárgyául nem szolgálhat, az első biróság végzése helybenhagyatik, s az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jan. 21. 4781. P. sz. alatt. Előadó : Raisz Sziláid ktb.) 214. Dr. Heydt Ferencznek Hajós Imre elleni végrehajtási ügyében határoztatott: Az alaptalan felfolyamodásnak hely nem adatván, az első bíróságnak végzése helybenhagyatik és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. január hó 21-dikén 1739. P. szám alatt. Előadó: Gáger Mihály ktáblabiró.) 215. A nagyváradi cs. kir. pénzügyészségnek gróf Nádasdy Lipót intőlevelére beadott végzés elleni folya modása folytán végeztetett: Az alaptalan felfolyamodásnak hely nem adatik, és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. január hó 21-dikén 4430. P. szám alatt. Előadó: Chernél Elek ktáblabiró.) 216. Bolváry Katalin, Rozália, Anna és Jánosnak id. Bolváry András és neje Körmöczy Mária ellen bírói egyesség kijavítása iránti perében ítéltetett: Az első biróság ítélete csak Bolváry János fölebbezése folytán vétetvén vizsgálat alá, ugyanaz, az ott felhozott okoknál foo-va helybenhagyatik, és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. január 21-dikén 1423. P. szám alatt. (Előadó : Gáger Mihály tkáblabiró.) J 217. Özv. Szaghmehl Jánosné szül. Perik Katalinnak Szaghmehl Gyula ellen 320 pfrt és 2 darab arany iránti perében végeztetett: Jelen szóbeli ügyben a periratokból azon döntő körülmények, hogy felperesnő férje mikor halt el, és hagyatéka iránt a szabályszerű eljárás megtartatott-e? továbbá váljon az e részbeni tárgyalásnál a keresetbeli követelés a hagyatéki leltárba foglaltatott-e? s erre nézve kik által s minő igények jeleutettek be és ilyképen felperesnőnek kereshetősége általában felderítve nem lévén, az első biróság Ítélete feloldatik és a biróság a fentebbi hiányok pótlása végett további tárgyalás nyo-