Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 10. szám

Pest, kedd 18(>2. február 4 10. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM i Csődjogeset. — Kúriai Ítéletek : magítn és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. - Hivatalos tudn Csőd-jogeset. (Vége.) Mindezeknél fogva tehát valamint önnönmagok az alperesek által is beismert évi kamatbeli nevezetes hátramaradások miatt is, de leginkább azon körülménynél fogva, hogy a 72. számú okiratnak aláhúzott sorai szerint az önmagok által vetés nélkül 75,480 ezüst ftra becsültetett bönyi birlokrész birói végrehajtás utján Balogh és Szalacsy uraknak 1852 évben vetésestül is csak 24.196 fton és 21 kron, vagy is az önbecsújoknek közel egy harmadrészén adathatott el. természetesen következik, hogy vagy a még meglevő javaknak becsértéke is a történendő végrehajtások alkalmával aránylag leolvadand, vagy pedig, ha a javak a becsült árt csakugyan megérik, akkor az által, hogy az alperesek azokat 1852-ik évben aiig ' j áron elbitangoltatni engedték, és a XXXI. sz. a. 1859 ik máj. 3-án bíróilag 6 hónapra kitűzött visszaváltási határidő utnn mindeddig, még a pestmegyei nevevezetes birtokrészek eladása után is visszaszerezni nem tudták, a mivel mindkét eset által egyiránt a fizetési képtelenség bizonyulna, végre tekintetbe véve azt is, hogy alperesek az 1852. évben ellenök elrendelt birói zár ideje alatt a 71. sz. a. egyesség világos megszegésével, hitelezőik tudta és beleégyezése nékül, sőt azoknak megrövid.tésére irányzottan, a jóhiszemű vevőknek pedig nyilvános károsításával nevezetes birtokrészeket elidegenítettek. Ezek és a kielégítési több perekkel bonyolított, szándékosan elhanyagolt vagyonnak tisztába hozása tekintetéből is alperes Sáary Károly és neje Gombay Sarolta ellen a csőd az 1840-ik évi XXII. t. cz. elteimében elrendeltetik, s ezennel megnyíltnak kijelentetik. Ezen Ítélet kihirdettetvén, Terner Gáspár alperesi ügyvéd felebbe/ését szóval kijelentette s ezt birtokból megengedtetni kérte azért is, mivel a bírósági illetőség ellen kifogást tett. Mire 210. sz. a. Ítéltetett: „Miután csődügyben az 184Ö. évi XXII. t. cz. 119 § a szerint a 95. §-ban körülirt felebbezésnek egyedül az osztályozás iránti végitélet hozatala és kihirdetése után de akkor is csak a követelések valódisága és az osztályozás érdemére nézve volna helye: ennéllogva az alperesi részről közbevetett felebbezésnek, mely sem a csődnyitás kérdésére, sem a bírósági illetőség elleni alaptalan, már bitóilag lére is vetett kifogásra törvényszerüleg alkalmazható s elfogadható nem lévén, hely nem adattathat! k." Sáary Károly és neje a felebbezésnek birtokból megengedéséért a nagyméltóságú ndv. kanczelláriához folyamodtak, minek folytán az iratok, tekintettel az ideiglenes törvénykezési szabályoknak a csődügyekről szólló 24 ik §-ra,cancelláriai leirattal a kir. váltófeltörvényszék| hez a végett küldettek meg, hogy a panaszlottak által mind a birói illetőség, mind a csődnyitás ellen közbetett, ] de bíróilag megtagadott lélebbvitel iránt határozatot I hozva, ahnz képest bíróilag tovább járjon el. Knnek iolytan a kir. váltófeltszk. ált .1 1861-ik évi nov. 5-én 1438. sz. a. ítéltetett : ,.Győrmegye törvényszékének a telebbvitelt megtagadó 210. számú ítélete megmásíthatván, Sa .ry Károly és neje Gombay Sarolta adósoknak a lélebbvitel megengedtetik, és az ügy érdemére nézve az eljáró győri megyei törvényszéknek f. év július 25-kén 206. sz. a. hozott ítélete szinte, megváltoztatván, Győrmegye törvényszékének illetősége leszállittatik, és a Sáary Károly és neje Gombay Sarolta ellen elrendelt csődület minden következményekkel együtt megszüntetik. Mert: Az 1840 ik évi XXII. t. cz. 7. és 119. §§-nál fogva a bukott fél jogosítva van arra, hogy a birói illetőség ellen is kifogást tehessen, következőleg tőle a felebbviteltis azon esetre, ha az e részbeni kifogása ÍtéletiIeg félrevettetik, megtagadni annál kevésbbé lehet, mivel már a/, ügy természete is szükségképen igényli, miszerint azon, a törvényes eljárás első leltételet képező kérdés, váljon az illető biró rendelte-e el a csődöt vagy sem? a felsőbb biró által is mielőbb már csak annál fogva is döntessék el, nehogy utólag az egész csőd eljárás az illetéktelenség tekintetéből meghiúsuljon; minél fogva tehát az eljáró törvényszék által hozott, az adósok részéről az illetéktelenség szempontjából közbetett felebbezést megtagadó 210. számú Ítéletet megmásítani, és az imént említett tekintetben a felebbvitelt megengedni kellett. A mi pedig az illetőség kérdését illeti, miután az 1840. évi XXII. t. czikknek első § a, az ideiglenes, a csődtörvényről szóló, s folyó évi jul. 23-án, tehát még a panaszos ítélet meghozatala előtt hatályba lépett tötvénykezési szabályok szerint az emezekben kifejtett elveknél fogva lényegesen változott, s jelesül az érdeklett szabályok 1. §. 6'. pontja értelmében a csődület feletti bíráskodás azon személyekre nézve, kik nem kereskedő vagy gyárosok, de szab. kir. varosokban laknak, minden tekintet nélkül arra, hogy ingatlan vagyonnal birnak-e vagy sem, mindég azon város törvényszékét, melyben rendes lakásukat tartják, ha pedig rendes lakásuk változtatva hol megyében hol városban volna, azon megye vagy város hatóságát illeti, melynek területén utoljára laktak: kétséget nem szenved, miszerint jelen esetben, minthogy a csődnyitást kérő hitelezők az 1859-ik évi jun. 30-kán 2286. sz. a. beadott folyamodásukban önmaguk elismerik, 10