Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 9. szám

Pest, péntek 1862. január 31. 9. szám. Negyedik évfolyam. í' TORVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM: Csődjogeset. — Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Csőd-jogeset. (Folytatás.) Ezek következtében, miután az alperesek az 1840-ik évi XXII. t. cz. 6-ik §. szerint a csődkérdésnek elhatározásához mindenek előtt megkívánt követelő és tartozó állapotnak kimutatása iránt a volt cs. k. megyei tszk előtt felvett tárgyalási jegyzőkönyvekben ügyelletileg már nyilatkoztak, s arra a felperes felek észrevételeiket megtették volna, alperesek által különös kérelmük folytán ellenvégiratkép engedett s benyújtott nyilatkozatban a bírói illetőség ellen tett kifogás az 1840-ik évi XXII. t. cz. 1-ső §. b. pontja szerint még azon esetre is, ha Győr városában házzal vagy teleppel bírnának, vagy állandóul laknának, alaptalan lévén, s egyedül az ügynek még további húzására irányzottnak tekintetvén, mint ilyen annyival is inkább félrevettetik, mert alperesek mint megyei birtokosok s lakosok már az által, hogy ezen törvényszékhez ez ügyben bővebb kihallgatásukért folyamodtak, azt illetékesnek önmagok elismerték. Ennél fogva figyelembe vévén azt, miszerint az alperesek tartozó állapotjukat 85. szám alá mellékelt kimutatásban 1859. évi január 4-ikén 140,189 ft. és 29 krban határozták meg, mely összegből Szalacsy József és Balogh Kálmán javára kitett 22,898 ft., mint a mely összegért a nevezett urak a 69. számú okmány szerint az activ birtokból 410 holdakat végrehajtás utján megvásároltak s azt maiglan is birják, egyelőre azon terhek közé, melyeknek fedezésére alapot kimutatni az alpereseknek áll kötelességükben, sorozható nem lévén, a tartozási összegből kihagyandó, melynek levonása után az alpereseknek tartozó állapotjuk 1859. évi jan. 4 én tenne 117,291 ft. 20 krt.; — tekintve azonban, hogy felszámításukból több rendbeli a felperesi XVII. sz. a. kimutatásban feljelentett követeléseket kihagytak a nélkül, hogy ezen kihagyott követelések valótlanságát kellő bizonylatokkal igazolták volna, s igy tartozó állapotjuk ezen felperesi kimutatásban foglalt, a volt cs. k. megyei tszék által itéletileg 136,226 uj ftra és 45 krra kiigazított összegben nem csak megállapodnék, sőt még nagyobb összegre is emelkednék azon okból, mivel azon önnön bemondások szerint hátralékba levőnek elismert 31,662 ft. 10 kr. és 54 db arany kamatok, melyekből hogy valamit törlesztettek, vagy a csődnyitás kérése óta eltelt két évre járandókat megfizették volna, ellenvégiratukban semmivel sem igazolják,nevezetes összeggel szaporodottaknak bizonyulnának. Ezen tartozások fedezésére kijelölik alperesek a következő ingatlanokat: 1-ör: Sáary Károlynak bőnyi ingatlan birtokát 1602. katast. holdban és 267. • ölben; 2- or: Sáary Károlynak nyuli és szentbékali szőlj lejét. 3- or: Ugyan Sáary Károlynak és nejének Gombay Saroltának nagy-körösi 120 hold ingatlan birtokát; 4 er: ugyan Sáary Károlynak gyóni 321 hold és 150 • ölből és dabasi 21 hold és 150 • ölből álló birtokát; 5- ör: Huszár Kálmánnak 998 holdból és 487 • ölből álló bőnyi birtokát. 6- or: Ugyan Huszár Kálmánnak a gyóni határban 321 hold és 1068 • ölből, Dabason pedig 21 h. és 150 ölből álló birtokát. Minthogy azonban készpénzbeli követelések biztos fedezésére csak oly javak szolgálhatnak kielégítési alapul, melyek az adósoknak valóságos bírásában vannak s a melyek e szerint akadály nélkül eladás utján készpénzzé is fordíthatók, az alperesek által elősorolt javakból pedig Huszár Kálmánnak mint különben is csak némely elsőbb helyen betáblázott adósságok iránti kezesnek javai csak azon esetre s csak annyiban szolgálhatnának kielégítési alapul, ha és a mennyiben az egyenes adósok értékéből a tartozások ki nem kerülnének, azért ezek sem a követeléseknek egyenes fedezése, sem Sáary Károlynak állítólagos osztályos igénye tekintetéből az 1840 ik évi XXII. t. cz. 19. §-a értelmében is számításba annyival kevésbé vétethetnek, miután a sokat emlegetett osztály a IV. számú okirat szerint már valósággal még pedig az alpereseknek 3598 frt tartozásban maradásával meg is történt s e követelésnek befoglalásával maga Huszár Kálmán is a csődöt kérők közt foglaltatik, mely csődkérést legkevésbbé sem gyengíti az alperesek ellenvégiratához 11./- alá csatolt visszavonó nyilatkozata Sáary Gyulának, minthogy a végrendelet hátrahagyásával időközben elhunyt Huszár Kálmánnak minden jogigényeit ugyanazon alperesi nyilatkozathoz 9./ alá zárt birói végzés szerint és törvényszerüleg Pamer Mihály végrendeleti végrehajtó képviselné s azok ellenében a köztudomásilag nemzeti közczélokra tett nevezetes hagyományok mellett Sáary Gyula csak mint kisebbszerű örökös állana, a hagyatéki tömeg rovására pedig rendelkezési joggal épen nem birna. Ugy szinte a VI. sz. alatti telekkönyvi kivonat szerint Sáary Károlynak nevére irt bőnyi birtokból jelenleg kielégítési alap gyanánt fel nem vétethetik az úgynevezett Domonkos-résznek, 1J/12 része miután magok az alperesek a tárgyalási jegyzőkönyv 8-ik lapján tett nyilatkozatuk szerint a Domonkosféle, már az illető örökösöknek visszaítélt javakból, melyek a XXVIII. sz. a. egyenként felszámítva s ezen felszámítás a XXIX. és XXX. sz. a. birói végzésekkel is helyeselve földben, rétben és legelőben 743,091 • öl kiterjedést vagyis 464 katastr. holdat és 691 • ölet, erdőkben pedig 42 holdat 9