Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 93. szám
395 módosítással helybenhagyatik. (1862. oct. 2746. P. sz. a. Előadó: Szabó Menyhért ktb.) 1050. Dukesz S-nek Gold J. elleni 200 db zsák s ettől járó kölcsöndij megvétele iránti perében (melyben G-yőrmegye törvszéke mint e. b. által az alperes által felperesnek oda kínált s visszakinálás esetében az ellenkezőre ajánlott főeskü meg nem Ítéltetvén, alperes jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt felperesnek az ez által követelt 200 db zsáknak árát, darabját 50 krral számítva 100 írt, ugy ezen zsákoktól járó és 1859. évi aug. 12-től számítandó kölcsöndij fejében miden darab zsák után napokint % krt, valamint bíróilag 19 frt 43 kr. költséget megfizetni köteleztetett; — alperesnek Kuífner testvérek elleni viszkereseti joga fenhagyatván) — Ítéltetett: Az eljáró bíróság ítélete azon módosítással, hogy a kölc?öndij fejében minden db zsáktól a naponkint járó J/4 kr. 1859. év. aug. 13-től 1860.ik évi jul. 18-ig mint is a 240 f'rtnyi összegnek letétele napjáig számítandó, helybenhagyatik, és a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 28. 3096. P. sz. a. Előadó: Vitái Alajos ktb.) 1051. Vukanovits Mihálynak, Polzovits G-ábor elleni 280 frt iránti ügyében ítéltetett: Alperes azt, hogy az állítólagos téritvény a keresetbe vett követelés fejében kiállított s így a perbeli jogügylet a kezességi s illetőleg téritvényi ügylettel összeköttetésben volna, nem igazolván, az 1-ső bíróság Ítélete helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. nov. 6-ikán 3363. P. sz. a. Előadó: Berzeviczy Emánuel ktb,j 1052. Lippert Teréziának, Vesz Róbert elleni 108 forint iránti perében Ítéltetett: Felperes a kérdés alatti házhoz, s igy ennek állítólagos vétele árából hátramaradt kereseti összeghez sem örökösödési, sem más közös jogczimét semmivel sem igazolván, ezen és a felhozott egyéb indokoknál fogva az első bíróság Ítélete helybenhagyatik, s jelen peres ügy minden irataival további törvényes eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 6-án 2499, P. sz. a. Előadó : Nagy Samu ktb. 1053. Mahut Jánosnak, Temesváry József elleni munkadíj megvétele iránti perében Ítéltetett: Alperesnek abbeli ajánlatát, miszerint a követelt díjjazás fejében felperesnek 6 pfrtot v. is o. értékben 6 frt. 30 krt. fizetni megajánlott, felperes válaszában feltétlenül elfogadván, a megítélt összeg 6 frt 30 krra leszállittatik, s a túlságosan felszámított költségek 12 forintra mérsékeltetvén, ily módosítással az 1 ső bíróság ítélete helybenhagyatik, s a per további törvényszerű intézkedés végett illetőségéhez viszszaküldetik. (1862. okt. 13 án 4061. P. sz. a. Előadó: ür banovszky Justin ktb.) 1054. Metisz Márton és neje szül. Raczkó Annának Kohn Lipót és Rutkay Dániel és neje Anna ellen, szerződés teljesítési ügyében ítéltetett: Az első r. alperes felperesek irányában semmi jogviszonyban, vagy szerződési kötelességben nem állván, s ennélfogva a követelt szavatosságnak nem lévén alapja, ez okból az első bíróságnak ítélete helyben hagyatik, és a per tovább intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. oct. 22. 4239 P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 1055. Ehrman Jakabnak Burián Salamon elleni 949 frt 90 kr. tőke s járulékai iránti perében ítéltetett: A perben felhozott váltónak elő nem mutatásával, annak lejárat ideje ki nem tűnvén, de sőt a kereset jogczime is egyedül a peres felek között főnnforgott adást-vevést illető üzletre fektetve lévén — a fizetési határ idő pedig kellőleg nem igazoltatván, mindezeknél fogva a keresetbe vett tőke 4% késedelmi kamatai csupán jelen per megindítása idejétől ítéltetnek meg. Melyben az első bíróság ítélete megváltoztatván, érdemileg azonban az ott felhozott indokoknál fogva heJybenhagyatván, — a periratok további törvényes eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 10. 5436. P. sz. a. Előadó: Nagy Samu ktb.) 1056. A kalocsai érseki uradalomnak Spiczer Benő és Pollák Adolf elleni visszabelyezési perében*) ítéltetett: Alperesek birtoklási jog czimüket az F. és 2. sz. a. szerződéssel, melynek folytán a kereset alatti birtokba az uradalomnak azon időbeli igazgatója és több gazda tisztek közbenjöttével bevezetve lettek, igazolván, s igy jelen esetben a sommás visszahelyezés esete fent nem forogván, ezen oknál fogva a megyei íörvszék ítélete megváltoztatásával az eljáró szolgabiróság ítéletének érdemileg ugy a perköltségekre nézve is helyben hagyatik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. oct. 31. 6095. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) Úrbéri ügyekben. A kir. itélö táblán. 149. A solymosi úrbéri rendezési és tagositási perben ítéltetett: A dűllő utak és az osztályozat szerint a mezei munkákra nem alkalmatos földrészeknek a telki illetmények kiszámításából leendő kihagyása iránt az 1836. évi X. t. cz. 6-ik §-g pontja világos rendelkezése alapján és az úrbéri legelőre nézve — tekintetbe véve a helybeli körülményeket — valamint alperesek által a nagy kiterjedésű erdőkben gyakorlott legeltetést — az első bírósági ítélet hagyatván helyben — továbbá a Solymosi s az 1 ~/8 úgynevezett aranyos telepitvényi zsellérek kivételével a Gyöngyös-Püspöki úrbéreseknek — is kiadandó erdő illetmény — tekintetbe véve a volt jobbágyság által ez ideig élvezett faizást, a helybeli körülményeket — s a szakéri tők véleményét, a kijelölt helyiségen kihasítandó telkenkinti 6 holdakban állapitatván meg, s végre a költségek alól felperes tekintve azt, hogy ő, mint a Gyöngyös-Püspöki perbeni nyertes fél — azokat viselni nem tartozik — felmentetvén — s ekkép a másod bíróságnak III. VI. VII. VIII. és XI. ítéleti pontjai megváltoztatván — nem felebbezett pontjai pedig éritetlenül hagyatván, ugyan annak minden többi fellebbezett pontjai az ítéleti I. pontra vonatkozó azon értelmezéssel — miszerint a természetben kiadandó rétek 800. 900. s 1000 • ölekkel — a rétek pótlására adandó szántó földek pedig az osztályozat na k megfelelő holdakban lesznek kihasitandók s oly megjegyzésekkel — miszerint felperesnek a maradvány földek váltsága s annak kamatai iránti követelése a legközelebb 1862. évi September 15-én kibocsájtott legfelsőbb határozat értelmében maga utján leendő érvényesithetése fennhagyat ik — és hogy felperesnek a községi földek megváltása iránt támasztott követelése, miután azon állítását — hogy a község a birtokában lévő földek után úrbéri szolgálmányokat tellyesitett volna — mivel sem igazolta — figyelembe nem vétethetett — az azokban foglalt indokoknál fogva — és mert az V. pontban meghatározott kihasitási terv a tagositási eszmének leginkább megfelelő — helyben hagyatnak, s a per foganatszerzés végett il*) Ezen Ítélet tárgyát képezett per kivonatát lásd e lapok 78. számában.