Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 89. szám

Pest, kedd 1862. November 18. 89. szám, Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Büntetőjogi eset. (Vége.) — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi eset. (Vége.) A kérdéses bűntényre vonatkozólag, kiemelendő azon ténykörülmény, tnikép vádlott saját erdejében, azt pusztító marhákat találva, törvényszerint őt illető jogával élni kivánt , midőn azokat, tulajdonosukat meg nem tudhat­va, a Duió biztoshoz szándékozott hivatalos eljárás végett behajtani, minek természetes következése a kár megtérí­tése, és a marha tulajdonosok megbüntetése leend vala,— és épen ezen következményeket akará Balázs György társaival kikerülni az által, hogy a behajtást ellentállás­sal meghiusitva, a hatóság kezeiből lehetőleg megszaba­dulhassanak. Főleg pedig kiemelendő az, mikép vádlott egy gyenge béres inas társaságában Balázs György és 4 társai bosszúálló fenyegetéseit hallván, s azok vérengző szándéka elól gyorsabb léptekkel menekülni óhajtván, az elibe került Balázs György és Iszlai Mózes ellentál­lása, ugy a többi ó hátulróli közeledése által annál szo­rongatottabb helyzetbe jutott, mert főleg, a hozzá alig 5 lépésre álló Balázs György igen izmos és kemény férfi egy cserfa bottal kezében, az ellentállási bosszúvágytól indíttatva, hasonló sorsban lévő 4 társaitól mint lehető segédektől környezve, az egyedül álló vádlott ellenében oly váratlan és meglepő hatást idézett elő, mikép a vád­lottnak ennyi elenséges indulatú ember közül sem el­futhatása, sem öntnegidás:al menekülése többé lehetséges nem volt. így vagyona biztonsága körüli eljárásában személyét s életét veszélyezve látván, önmaga iránti kö­telességből oly védelemhez kellett folyamodnia, mely a jogtalan erőszakos megtámadókat, s életére törőket,gonosz szándékuk végrehajtásában visszatartani képes legyen, mely czélból a legkisebb ellenséges szándok nélkül kezé­ben volt lőfegyverrel megtámadóit előbb fenyegetni, és a veszély közeledtével, azon perezben, midőn Balázs György megtámadó társait is elég közel vélve, kemény cserfa bot­ját vádlott fejére fölemelte, azt minden czélzás nélkül mint utólsó mentő eszközt önvédelmére felhasználni an­nálinkább kénytelen volt, miután csak nem bizonyos volt a felől, hogy legbőszültebb megtámadója Balázs György már a másik perezben kemény cserfa botjával fejére egy halálos ütést tesz vala. Mindezen ténykörülményekből tekintettel a megtámadó és megtámadott egyének minő­ségére, a megtámadás helyére (egy erdő szélén, távol még a legközelebbi falutól is) a megtámadás indokára és mód­jára, ugy szintén azon körülményre, mikép vádlott jogát érvényesité, midőn a kártevő marhákat behajtotta, és a hatóság kezébe juttatást gátló megtámadok mint kárte­vők ellen magát lehetőleg védeni igyekezett, hogy egy személyére, életére közvetlen, megkárosított vagyonára nézve pedig közvetve intézett, jogtalan megtámadást el­hárítson, a nélkül, hogy a kinyomozott körülmények közepette az emberi cselekvények menetrendje szerint bőveL,.. fontolgatásra, higgadtabb határozgatásra elégsé­gés ideje lett volna, világos, mikép a tárgyilagos tényállás megengedése mellett is,alanyi tekintetben a bűntelen önvédelem mentsége fQ&gJ&fa­A kir. i t é l ő tá b I a^eráelyi) f. é. szept. 2-án 2315. sz. a. a fentebbi vádhatározatot feloldandónak és megsem­misítendőnek t.ilálta, és rendelte, hogy Tolvaly József ellen emberölés bűntetteért inditott részletes vizsgálattal felha­gyassék és az, mint a ki ezenuel hibátlannak nyilvánitta­tik. szabadon bocsátassék, egyszersmind Iszlai Mózses, Szigethi György, Sepsi Péter és Sepsi Károly csókái la­kosok ellen, azon tettükért, hogy Tolvaly Józsefet az erde­jében talált kárttevő marhák behajtásában megakadá­lyozták^ ellene szabadságát és életét veszélyezőleg lép­tek fel, a bűnvádi kereset megindítandó. — Indokok: Joga volt vádlott Tolvaly Józsefnek az erdejében talált kárttevő marhákat behajtani, és ezen jog gyakorlatában! megakadályoztatása mint vagyon elleni törvénytelen merénylet tűnik fel, miután pedig Iszlai Mózes és Balázs György a kártévő marhákat Tolvaly József elől elűzték, s ellene támadólag léptek fel; nevezettek mint az utána siető Sepsi Péter, Sepsi Károly és Szigethi György a Tolvaly József ellen folytatott üldözésük által, Tol­valy József szabadsága és élete volt veszélyeztetve; és ezen veszélyeztetés kétségtelen nyilvánult Balázs Gy. ingerült fenyegetéseiben; ki daczára annak, hogy Tolvaly József határozottan kijelentette, miszerint önvédelme vé­gett fegyverét használni fogja és támadóját lelövi, a ke­zében volt botot felemelve, határozottan kijelentett gyil­kos és életét veszélyeztető szándékkal akkor közeledett feléje, midőn Tolvaly József a szabadmezőn 16 éves szolgája Szentmargitán Nyikátol védelmet nem remélhe­tett, ellenkezőleg elölről Iszlai Mózses és Balázs György útját elállották; utána pedig Sepsi Péter, Sepsi Károly, és Szigethi György mint üldözői siettek; a két elől neve zettek már 40 — 50 lépésnyire közeledtek, mig Balázs György a Tolvaly József kezében lévő lőfegyvertől visz­sza nem rettenve, s annak kijelentését, miszerint kénysze­rülve van önvédelme végett ezen fegyvert használni, fi­gyelembe nem véve, felemelt botjával ellene, és közvet­len közelébe rohant, — tekintve a jogosan feltehető ré­mülést és zavarodottságot, melyben Tolvaly József éle­tének nyilvános veszélyeztetése által helyeztetett, figye­lembe véve az általa megkísértett menekülhetésnek si­kertelenségét, vádlott Tolvaly Józsefnek azon eljárása, miszerint Balázs György ellen azon perezben, midőn ez őt a kezében lévő bottal lesújtandó volt, fegyverét mint végső menekülhetési eszközt használta, s azt elsütve, megtámadóját önvédelme és élete megóvhatása végett meglőtte; jogosult önvédelemnek tűnik fel, s midőn két­ségbe nem vonható, hogy a lőfegyvernek Tolvaly József 89

Next

/
Thumbnails
Contents