Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 87. szám

371 s járulékai iránti perében Ítéltetett: Az, hogy alperesnek a keresetlevél másodlata kézbesittetett, s igy szabályszerűig idézve lett volna, igazolva nem lévén, az első bírósági itéíet a tárgyalással együtt megsemmisíttetik, s a felterjesztett iratok további törvényszerű intézkedés végett illétőségűkhez leküldetnek. (1862. oct. 20. 3103. P. sz. a. Előadó: Berzeviczy Manó ktb.) 979. Vidák Miklósnak fel folyamodása érdemében a kölcsön meg nem engedése iránt határoztatott: A felfolyamodással megtámadott végzés perenkivüli gyámhatósági intézkedést tartalmazván, s annak felülvizsgálata a felettes közigazgatási hatóságot illetvén, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 21. 976. P. sz. a. Előadó: Rozgonyi Bertalan ktb.) 980. Predl Rozáliának férje PredI János elleni igényperében ítéltetett: Az 1860. 2156. sz. a. keresetlevél az E. a. kézbesítési bizonyítvány szerint alperesnek csak 1860. szept. 30. kézbesittetvén, és igy alperesnek azon előadása, hogy a következett napra vagyis oct. l-re kitűzött tárgyalásig védveinek megszerzésére, s ügyvéd keresésre elegendő ideje nem lehetett — indokolva lévén, és ugy ez, mint azon körülmény, hogy a jogtudatlan alperes a felperest képviselő ügyvéd ellenében a kereset tárgya feletti védelemre képtelen volt, az ezen kereset tárgyalásakor hatályban volt pprtás 42. §-a világos rendeletéhez képest a kért halasztásra törvényes ok lévén, ennélfogva az eljáró bíróság ítélete a pprtás 339. §-a értelmében megsemmisíttetik, s a periratok ujabb törvényszerű tárgyalás és a kifejlendókhöz képest uj ítélethozatala végett Zalamegye törvszékéhez leküldetnek. (1862. oct. 22. 2771. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond kt.b) Úrbéri ügyckbi ii. 131. Gyimotfalva (Jormansdorf) község úrbéri rendezési és tagositási perében végeztetett: A e. b. Ítéletének 2-ik pontjában az úrbéri legelő illetmény meghatározásával összekapcsolva egyszersmind a fajzási illetőség érdemében is a nélkül, hogy a kérdés az- egész perfolyama alatt tárgyalva lett volna, intézkedvén, ezen kérdés feletti "nyomozódások pedig, habár felperes az erdei haszonvételek szabályozását keresetében nem követelte is, az e. b. által htból lettek volna jelen úrbéri rendezési per folyamata alatt teljesitendők, ez okból az e. b. ítéletének feloldása mellett, jelen per az úrbéri fajzas iránti kérdéseknek pótlólagos tárgyalására, nem különben a község által kizárólagosan biratni állított erdő terület mikénti használatának bővebbi felderítése végett illetőségéhez visszaküldetik. (Kir. ítélő tábl. 1862. aug. 29. 180. urb. sz. a. Előadó Gellén József ktb.) 132. A pocsgi úrbéri egyességre nézve ítéltetett: A peres felek között Biharmegye alispányi bíróságának közbejöttével létrejött, minden peres kérdéseket véglegesen szabályozó, két példányban szerkesztett és Biharmegye törvszeke által egy példányban felterjesztett, az 1840. évi VII t. cz. 4. §-a szerint legfelsőbb jóváhagyással is ellátott úrbéri egyesség ellen birói szempontból semmi észrevétel sem fordulván elő, az e helyütt is jóvahagvatik, és az összes irományokkal együtt oly utasítással, hogy mivel az egyesség csak két példányban szerkezt-tef, egy példány a 3-ik pótlásául hivatalos alakban lesz kiadandó, vagy a periratok kö/ött ím gtartandó, illetőségéhez végrehajtás végett visszaküldetik. (Kir. ítélő tát 1 1862. aug. 29-én 258. urb. sz. a. Előadó: Bornemisza Antal ktb.) 135. A sziiti és nagyráti urberi perben ha ároztatott: A benyújtott felebbezési folyamadványban pontoni kint felhozott panaszok tárgya nem csupán felebbezőket, i hanem az egész volt úrbéri község érdekeit illetvén, fe! lebbezők pedig az egész helység közönsége nevében felI lépni általában, jelen esetben pedig különösen azért, mert j a helységtől meghatalmazottaknak tekinthetők nem vol| tak, jogosítva nem lévén, és igy a fölebbezéssel megtá'• madott ítélet megvizsgálása iránti kérelmök figyelembe | nem vétethetvén, a felebbezési kérelemnek vlsszautasitá' sával az illető periratok további szabályszerű eljárás véi grtt illetőségükhöz visszaküldetnek. (Kir. itélő tábl. 1862. i auguszt. 29-kén 238. urb. sz. a. Előadó : Kemniczer ZsigI mond ktb.) 134. A móori úrbéri szabályozási, tagositási, legelő i elkülönítési és fajzás iránti perben Ítéltetett: A fennállott fehérmegyei úrbéri törvszéknek e perben 1860. évi ; nov. 10. 500. sz. a. hozott és a budai úrbéri főtörvszéknek 1861. évi mart. 16 án 81. sz. a. jogerejüvé vált hatáI rozatával jóváhagyott, a felek s szakértők közbenjöttéj vei a szemlét s nyomozódást megrendelő, de a psres iratok í szerint még ez ideig foganatba nem vett végzése, mellőz| hető nem lévén, az alsó biróságoknak mindkét Ítéletei felI oldatnak, és az első folyamodásu alispányi bíróság az ösz; szes peres iratok leküldetésével oda utasittatik, hogy a | fennállott fehérmegyei úrbéri törvszéknek fennebb érin i tett végzésében megrendelteket teljesítvén, és a feleket i tárgyalásilag meghallgatván, a kifej lendőkhöz képest [ ujabb ítélet hozzon. (Kir. itélő tábl. aug. 2.9. 186.sz. a.) 135. A ráhói urodalomhoz tartozó községek arányos j tagositási perében ítéltetett: Az úrbéri volt cs. kir. törv! székektőli feljebbviteli bíráskodás szabályszerúleg a tek. I kir. itélő táblát illetvén, alperes Both szül. Szontagh Ju| Hanna részéről benyújtott 235. sz felülvizsgálati folyaj modványnak helyt adva, a mtörvényszékének mult 1861. I évi oct. 8 án 113. sz. a. illetéktelenül hozott végzése felol! datik, s az említett alperes által megtámadott 333. sz. a. | urb. főtörvszéki végzés vizsgálat alá vétetvén: habár az , 1860-iki febr. 15-én a ráhói uradalombeli közbirtokosok I nagyobb része között létrejött, és törvszékileg hitelesített | A. a. egyességet annálfogva is, minthogy a bíróság a hii telesités után az ellene fenforogható nehézségek elintéj zése végett uj tárgyalást nyitott, az ezt alá nem írt alpe| résre nézve elvileg kötelező erejűnek kimondani nem le1 hetett is, mennyiben azonban a fel folyamodó alperes által ! a tárgyalás alkalmával előgörditett nehézségeknek egy része az idézett végzés által elintéztetvén, ugyanaz felto) folyamodási indokait, csakis az I. a. töredékiratban nem Í foglalt épületi fa árára szorítja, az ptdig,hogy az emiitett I töredékben, melynek alapján az ott benfoglalt, az egyes| ségben megállapított árakkal egyforma mennyiségű fai árakat alperes többé meg nem támadja, az épületi fának ! ára megemlítve nincsen — felperes által sem vonatik i kétségbe — az érintett egyesség érvényességének a többi : közbirtokosokra nézve egészben, félfolyamodó alperesre I vonatkozólag pedig a többi meg nem támadott pontokra , nézve érintetlenül hagyása mellett, az e. bíróságnak fentéiintett végzése a felfolyamodó által megtámadott faára érdemében oda változtatik, miszerint az összes erdőségben ; találtató épületi fa szabályszerüleg megválasztandó, illetőleg kinevezendő szakértők által, figyelve a helyi körülményekre, a végrehajtás alkalmával ujolag megbecsültessék, ily változtatással egyebekben a periratok további szabályszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (Kir. itélő tábl. 1862. aug. 7. 145. urb. sz.a.Előadó: Gellén József ktb )