Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 79. szám

338 következéskép, ha hasznai váltság utjin elvétetnek, azok egész terjemükben megtérítendők, rui csak ugy eszkö7ölhető, ha megszűnésüktől kezdve kárpótoltatnak, különben a magán tulajdont jogsérelem érné. Márpedig a jobbágyok tartozásai, melyek a maradvány földekre is ne hezedtek s a melyeknek eltörlése egy ministerelnöki körlevélben (2. s«. a. mart. 23. 1848.) már a törvény kihirdetése előtt a hatóságoknak közzétételül tudtul adatott, annak megtörténtével máj. 1. előtt országszerte megszűntek teljesítetni. A jogosság tehát a kamatoknak e naptóli fizetését elkrülhetlenné tette. És ennek jogosságát annál nagyobb készséggel vitatjuk, minthogy ezen elvnek nyomaira már 48 ki törvényhozásunk terén is rátalálunk. így az 1848. 9. t. cz. foganositására irányzott minist, javaslatban világosan benfoglaltatik (5. 6. stb. §§.) hogy az irtvány, szőllő stb. megváltható földektől a tartozások vagy kamatok teljesítessenek mindaddig, mig a váltság nem eszközöltetik. A szept. 22-ki ülésben világosan elfogadtatott azon indítvány is, hogy a szőllő dézsma és más szolgálatok megszűnte és megváltása esetében a váltsági tőke kamatjai 1848. évre is m eg t é r i t e n d ő k — tehát máj. l-ig szinte kiterjesztetett. Sőt e szabályt nemcsak a jogosság, hanem a méltányosság és nemzetgazdászati érdekek által is teljesen igazoltnak találjuk. Mert azon philantropicus részvét, mely a 48-ki mart. napok óta a jobbágyság sorsa iránt oly magas fokra emelkede, teljesen kielégítettnek tekinthető azon rendkívüli kedvezmények által, melyekben az az úrbéri birtokára nézve részeltetett; mígnem tagadhatni, mikép ugyanazon részvétet a nemzetnek egy másik nagy fontosságú elemétől sem vonhatjuk meg, attól t. i, mely épen azon jobbágyság hasznaiért oly nagy veszteségeket szenvedett. Midőn összes nemzetgazdászati kifejlődésünket főleg azon erőkben látjuk központosulni, melyek az urbériséget vesztetteknél léteznek; akkor mindent el kell követnünk, hogy ezen erők ujabb vesztességek által ne gyöngitessenek, hanem minél inkább kiméltessenek — mit itt elő nem sorolható életbevágó politikai tekintetek is szükségeinek. És ugyanily alaposoknak találjuk az illető rendelet többi szabályait is, melyek a telekkönyvi bejegyeztetést, rövid szóbeli perutoni behajtatást engednek, mik nélkül a jogigény biztosított nem lehetne; a mint a volt jobbágy érdekeknek teljesen elégtétetett a félévenkénti, 10 évre terjedhető részletezés által is, mi a fizetést eléggé megkönnyíti. Szabad legyen — bár soknak nem tetszik is — még egyszer a 48-i törvényhozásunkra hivatkozni, megemlítéséül , mikép abban e részletes szabályoknak is leglényegesbjeit szinte fellelhetjük. A ministeri javaslatokban s az alsó ház határozataiban szinte váltsági kamatul 5% fogadtatott el; megengedtetett a részletes fizetés és pedig félévenkint, a váltság öszvege a becslési summa húszszoros mennyiségében állván; (m i n i s t. j a v. 2 stb.§§.) a kifizetés szinte 10 évre szabatott (központi bízott, jav. 19. §.) és a szóbeli perutra lettek a viszályok utasítva (19.) stb. Ez öszhangzás csak azt mutathatja, hogy a jelen legf. határozatnak szabályai lelkiismeretes megfontolás következtében a jog s nemzetgazdászat érdekeinek megfelelőleg alakitattak. És ismét egy hatalmas lépés a hűbéri maradványok eloszlatására, mi földbirtok hitelünk s nemzetgazdászati emelkedésünk kifejlődésére lényeges befolyású. És azért kormányunk mindenki részéről őszinte elismerésre számolhat. Legfelsőbb rendelet A birói végrehajtások tárgyában. Első Eerencz József, Istenkegyelméből stb. stb. Főtisztelendő, tisztelendő, stb. stb. Az 1792 17. t. cz. valamint az 1840. 15. t. cz. 192,193 és 213. SS-nak azon rendelete, mely szerint a birodalombeli nem-magyar polgári, kereskedelmi és váltó-törvényszékek Magyarországban végrehajtandó jogérvényes határozatainak foganatosítása magyar udvari kanczelláriánk, illetőleg váltófeltör tényszékünk előleges felülvizsgálatától van feltételezve, nemkülönben azon szabályrendeletek is, melyek szerint a magyar s nem-magyar birói hatóságoknak minden megkeres vényei, a mennyiben ez utóbbiak részéről Magyarországban valamely birói eljárásnak eszközlése kívántatik, csak m. u. kanczelláriánk közvetítése folytán intéztethetnek rendeltetésük helyére, a gyors igazságszolgáltatás nem csekély hátrányára számos akadályokat idézvén elő, ezen akadályok elhárítása végett, addig, mig ez irányban a rendes törvényhozás utján intézkedések tétethetnének, ideiglenesen és kivételesen rendeljük és parancsoljuk : hegy tökéletes viszonyosság alapján a birodalombeli nem-magyar polgári, kereskedelmi és váltótörvényszékek magyarországi vagyont érdeklő s részint a magyar polgári s váltótörvényszékek a birodalom egyéb tartományaiban létező vagyonra vonatkozó jogórvényes határozatainak, a nélkül, hogy azok egy más hatóság által előlegesen felülvizsgáltatnának, feltétlen végrehajtási képesség tulaj donit tassék, és hogy ennek folytán a birodalmi magyar s nem-magyar polgári, váltó s kereskedelmi törvszékek a kölcsönös, habár közvetlenül más felsőbb hatóság közvetitése nélkül hozzájok érkezendő minden megkeresvényeknek, és pedig nemcsak azoknak, melyek egyszerű kézbesítések eszközlését, felvilágosítások adását, s nyomozások tételét tárgyazzák, hanem azoknak is, melyekben a megkeresett birói hatóság területén létező vagyont érdeklőleg végrehajtás foganatosítása kéretik, feltétlenül megfelelni, s eljárásuk eredményéről a megkereső hatóságnak közvetlenül értesítést adni kötelesek legyenek Midőn ezen legkegyelmesebb határozatunkról hüségteket kellő tudomás s alkalmazkodás végett ezennel értesítjük, császári királyi kegyelmünk- és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkba nBécsben Ausztriában, Szentiván hó 24-én, 1862-ik évben. Ferencz József, s. k Gróf. Forgách Antal s. k. Stojakovits György s. k. Kuriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 871. Pasza Józsefné szül. Tamás Évának Tamás Sámuel atyja után öröklött ingatlanoknak telekkönyvi átíratása iránti ügyében végeztetett: Miután jelen esetben az átadási okiratban talált hiány a hagyatéki bíróságnál létező tárgyalási iratok betekintése által hivatalból pótolható, s a dárdai cs. kir. szolgabiróság helyébe lépett uj bíróságnak kötelessége lett volna a kérvényt elintézni, és az ideigl. törv. szab. 168. §-a értelmében a befejezett hagyatéki tárgyalás alapján az öröklési bizonyítványt kiállítani, ennélfogva a telekkönyvi rendelvény 129-ik §-ába