Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 76. szám

Pest, péntek 18(52. Octóber 3, 76. szám. Negyedik évfolyam. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Áruszerzési jogesot — Kúriai ítéletek : magánjogi ügyek., i Hivatalos rendelet és tudnivalók. Azon l előfizetőink, kiknek előfizetésük szeptember lió vesével lejárt, kéretnek annak mielőbbi isiegnjitására.. Árnszerzési jogeset. Berger Vilmos aradi kereskedő, képviselve Popovics János ügyvéd által, 1861. nov. 7. 2967. sz. a. beadott áruszerzési keresetlevelében előadja, hogy neki báró Aczél István borosjenői birtokos a keresetlevélhez A. a. eredetben felmutatott, Aradmegye törvény.-zékénél előjegyzett áruszerzési kötés szerint 6% lábnyi migas és 3 lábnyi hoszu hasábnyi 2000 öl tölgyfát ölenkénti 4 frt 50 kr. ár mellett, eladónak saját költségén Békésre 1000, Gyomára 500, Szarvasra szintén 500 ölekben 1861. nov. 1-ső napjáig szállitandót eladván, az eladási árból 4000 frtot a szerződés aláírásakor felvett; előadja továbbá azt, hogy egy öl kemény tűzifának ára a szállításra kitűzött időben Békésen: 8 frt 10 krt, Gyomán : 7 írt 50 krt, Szarvason: 8 frt 50 krt tévén, a szerződési árkülönbség ölenként tesz: Békésen: 3 frt 50 krt, Gyomán 3 frt, Szarvason 4 frtot; a szállitandott famennyiség árkülönbségi összege pedig tett : Békésen: 1000 öl után 3 frt 50 ktjávai 3500 frtot, Gyomán 500 öl után 3 frttal 1500 frtot, Szarvason 500 öl után 4 frtal 2000 frtot, összesen: 7000 frtot. Arról pedig, hogy b. Aczél István semmi faszái 1 itást sem tett, továbbá, az árkülönbség tárgyában Békés, Gyoma és Szarvas községek elöljáróinak bizonyítványait B.-—G. a. mutatván be, kéri panaszlottat elmarasztaltatni: a) az előlegesen felvett 4000 frtban és annak a felvétel napjától, 1860. decz. 10. számítandó 6% kamataiban, b) 7000 frtot tevő árkülönbözetben, és c) az okozott perköltségekben. Végül kéri, hogy d) a kereseti szerződésnek előjegyzése igazoltnak kijelentessék. Az ezen kereset folytán 1861. decz. 6-ra kitűzött tárgyalás alkatmával alperesi ügy véd Bogdánffy Gergely következő ellenbeszédet mondott: 1. A váltótörvszéket illetéktelen bíróságnak állítja, vitatván azt, hogy a magyar vtörvénynek újbóli hatálya előtt kelt kereseti szerződés felett, miután alperes magát nem vetette alá a polgárinál szigorúbb vtörvszéknek, csak polgári közbiró Ítélhet, de 2. a kereseti szerződésnek áruszerződési minőségét is tagadja, állítván, hogy a szerződés czime „LieferungsVertrag" azon szerződésre utólag Íratott, mely szerződés váltójogi minőségét azzal is vesztette, hogy nyilvánkönyvileg bejegyeztetett, és a szerződés ezen kitételeiből, ,,eladó" és „vevő" a kereseti kötést köztörvényi adásvevési szerződésnek állítja. Végre vitatja, hogy az előjegyzés iránt köztörvényileg tett lépések a pozsoni vtörvszék 1845. és a vfeltörvszék 1820. számú határozata szerint is a vtörvszéki illetőséget megszüntetik. 3. Feléntúli sérelem miatt a kereseti szerződést, hol a károsodott fél önkéntes akarata hiányzik, — semmisnek nyilvánítja, és Borosjenő mezőváros előjáróinak a felőli bizonyitványát, mikép Borosjenőből Gyomára egy öl tűzifát alább, mint 26 frtért elszállítani nem lehet, és hogy ez áron is, csak is válogatott időben és jó ut alkalmával lehet a szállítást eszközölni, 2. sz. alá mellékelve, előadja, hogy Borosjenőből Békésre, Gyomára és Szarvasra szállított fának fa- és szállítási ára 24— 26 frtot tesz, sót hogy nagj^obb mennyiségű faszállitás eső hiánya miatt teljes lehetetlen, kérvén felperesi tagadás esetében a bizonyítványt kiadta borosjenői községelőljáróknak 3. számú kérdő pontokra leendő kihallgatását, arra pedig, hogy még a Kőrös-vizeni faszállitás is felén túli sérelemmel jár, 4. sz. kérdőpontok szerint kihallgatandó tanukat ajánl, sőt, hogy feléntúli sérelem mellett is 1861. évben a Kőrös folyón a szállítás lehetséges nem volt, hogy neki Borosjenőben, a Kőrös-partján és az erdőben nagyobb mennyiségű fakészlete volt, tanukat ajánl az 5. sz. kérdőpontok szerint kihallgatandókat, és ezen lehetetlenség miatt a ptk 1437. § a intézkedését, a vétlen eset általi akadályt kéri figyelembe vétetni 4. Az árkülönbözet megállapítására Békés, Gyoma és Szarvas községeknek felperesüeg E. F. és G. a. felmutatott bizonyitványait alkalmas okmányoknak nem tartja azért, mert azon bizonyítványok az öl nagyságát írják körül, s a városban divatozott árról szólanak, alperes pedig csak az ottani körös-szarvasi szállítást kötelezte. Végül 5. Alperes kénytelen volt nyomasztó helyzete és több sérelmes szerződései miatt összes vagyonát fiának, b. Aczél Bélának átadni, a fiú részére pedig gondnokul árvaszékileg kineveztetett Dezső Adám ur, és a goudnok 6. 7. 8. és 9. számú hírlapi felhívások által alperesnek minden hitelezőit a perlekedés elhárítása végett nála való jelentkezésre felhivta, felperes azonban a követelésnek a gondnoknáli bejelentését elmulasztotta, és az általa szerződés teljesítését lehetetlenné tette, mely felperesi mulasztás következményeiért alperest elmarasztalni nem lehet; kéri: a) „A. vtörvszéki illetőség leszállítását, b) A szerződésnek felén túli sérelem miatti megszüntetését, c) Felperesnek a nem igazolt árkülönbözet iránti kérelmétől el • mozdítását, d) Felperesnek az okozott költségekben marasztalását. Felperesi válasz következő: A vtörvszék illetékes biró, mert valamint az osztrák törvényhatósági szabály — Jurisdictionsnorm — 55-ik §-a szerint a bíráskodás a volt cs. kir. megyetörvszéket illette, ugy most illeti a vt irvszéket, mint kereskedelmi ügyekben utódát a volt mpgyetörvszéknek, és miután némely ügyek bizonyos 76