Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 74. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 16. [r.]
315 Különben, az ősiségi rendszernek egyrésztczélszerűt- ! lenné váltát 8) másrészt már aXVII. szban hanyatlását ") világosan tanúsítják az 1687: 9. ez. azon bevezető szavai: j „Ad avertendani magnatum et Procerum Regni ruinam, refraenandamque licentiosam Bonorum alienationem et prodigalitatem" stb. mi ellen végmenedékül külföld példájára nálunk is meghonosittatott a h i t b i z o m án y, de amint tudjuk, legkevesebbé sem szolgált a családok vagyoni biztosítására, mi az ősiség czélja volt. És eddigi értekezésünkben, ugy hisszük, bebizonyítottuk, hogy az ősiség tisztán a hűbériség kifolyása, s mint ilyen az összes európai államokkal közös volt; hogy tehát az soha sem volt specifice magyar nemzeti sajátság; továbbá, hogy az a közép kor szükségein s államintézmé nyein alapult, azokkal volt összeforrva, azok pedig magával az összes állam szervezet irányával a középkor után megszűntek s teljesen megváltoztak; és hogy már a XV. sz. után egészen uj állami és társalmi szükségek fejlődtek ki, mint összes Európában, ugy hazánkban is, melyek más jogi törvényeket és intézményeket igényelvén, a középkori ősiség intézményét nem csak megtámadták, hanem tetemesen meg is nyirbálták s átváltoztatták. lü) így jutott át legújabb korunkra az ősiség. Világos tehát ezekből, mikép azok, kik az ősiség maradványait, öröködésben a fi- s leány ág, ősi és szerzemény, apai- s anyai javak köíti különbségeket jövőben is a nemzeti szellem és sajátságok ürügye alatt fentartatni akarnák, igen nagy tévedésben vannak, vagy másokat akarnak oda elvezetni. Mert azon sajátságok és szükségek, melyek azon ősiségi intézményeket előidézték, rég nem léteznek. Korunk jelen nemzeti sajátságai s érdekei mint láttuk, egészen mások s ellentétesek. A törvényhozásnak pedig hivatása korának s nem az elmúlt kornak sajátságait és szellemét venni alapokul. Maguk őseink tanúk erre. Miután ók, változván a középkori nemzeti sajátságok, nem vonakodtak lényeges változásokat tenni az ősiség szabályain. Akarunk-e mi kevésbé bölcsek lenni őseinknél; akarunk-e vissza menni azon túl, mit ők már átalakítani kezdettek? Tehát codificatiónknak jelen korunk sajátságaihoz, s társalmi kifejlődésünk szükségeihez kell az öröködés és vagyon viszonyok szabályozását alkalmaznia. Azt, hogy nemzetünk jelen szükségei és sajátságai, az európai jog kifejlődés szellemében, mikép kívánják az öröködési rendszert codificáltatni, legközelebb külön czikksorozatban tárgyaljuk. Szokolay István. 8) Mit eléggé tanusit maga azon tény, mikép az ősi javak a legnagyobb mérvben a családok kezeiből kiestek. Azért mondja az 1723: 47. cz. „Magnam Regni et antiquarum fa mii iarum ruinam causarunt avitorum bonorum dilap i dato re s" De már V erbőe zi panaszkodott e miatt „S i oque nonnulli" — mond az uzsorás kölcsönök által — b o n a sua obruunt; unde evenit ut huiusmodi bona ab ipsa sua progenieperpetuealienentur. Par. I. art.60. 9) Azért p. o. az ősiekből szerzettek e korban mar nem ősieknek, hanem szerzeménynek tekintettek (1723: 49; 1659: 36) 1W) Azért — mint Szalay L. alaposan megjegyzi — a XVI. sz. elején a régi báró nem volt többé ugyanegy a nagy fekvő birtok fogalmával, még mint Zsigmond alatt is. T ö r t é n. III. 200. 1. Azért a nemesi birtok sérthetetlensége s kiváltságos tekintélye nem volt többé oly nagy — miért főbb sérelmei a N ó t a esetei közül az actus maj. pot. közé soroltattak. (1723: 10.) Azért a nemesek kiváltságai is nyirbáltatni kezdettek, p o. polgári birtok után adó alá vettetvén. Kúriai ítéletek. JNLagáiijogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 793.Stein C-nek Gundy G-yörgy alperes ellen43 for. és járulékai iránti perében (melyben a Pest belvárosi cs. kir. járás mint e. b. által alperes a kereseti összeg és járulékai megfizetésében azon esetre marasztaltatott el, ha alperes a fő esküt le nem teszi arra : hogy ő a drezdai Theater Zeitungért 859. évi januártól, 859. jun. végéig járó előfizetéssel nincs hátrálékban; hogy ezen előfizetés o. ért. 12 ftot nem tesz ki, hogy felperes az A. a. levélben érintett két czikket az ő faját, újságába fel nem vette sat. letevés esetére azonban felperes keresetétől elmozdittatik és tartozik alperesnek 8 ft. 22 krra megalapított perköltséget 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni; mert alperes a kereseti előadás valódiságát határozottan tagadván, a felperes által kinált főesküt, miután alperes azt el nem fogadta, ennek a prtás 259 és 265 §§-ai értelmében az Ítéletben foglalt minta szerint oda ítélni kellett, megjegyeztetvén, hogy abból azon körülményt, hogy alperes felperesnek az A. a. levélben érintett két czikknek az ő újságába való fölvételéért négy tallért vagy nyolez frtot ígért, kihagyni kellett, miután alperes az A. a. levél valódiságát elismeri és abban ezen igéret bennfoglaltatik) Ítéltetett : Az e. b. Ítélet az abban felhozott indokokból azon igazítással, hogy a 43 ftnyi marasztalási összegben foglalt 8 ftnyi iktatási dijra nézve az A. a. okirat alapján a marasztalás feltétlenül értendő, helybenhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 15. 1692. P. sz. a. Előadó : Pápay Károly ktb.) 794. Özv. Kolozsy Mihálynőnek Gyöngyösi Benő elleni elfoglalt háztelek visszaadása iránti perében (melyben a gyulai volt cs. kir. járás mint e. b. által felperes keresetétől elmozdittatott, mert alperes okmányilag bebizonyította azt, hogy ő azon telket, melyből hosszában véve másfél öl szélességű terület felperes által visszaköveteltetik, közárverésen 1850 évi april 1-én jóhiszeműleg vásárolta, s ennek folytán mint tulajdonos mai napig is háboritlan bírja, míg ellenben felperes azt, hogy a keresetbe vett terület iránt akár alperes, akár az előtti tulajdonos Kása Szabó András birtoklása ellen ellentmondott, | avagy az 1855. decz. 15-én behozott telekköny alkalmával felszólamlott volna, távolról sem igazolta; minthogy pedig aptkv. 1467. §-a szerint a fentebbi terület 3 év alatt, az alperes által hivatkozott magyar törvények szerint pedig egy év és nap alatt felperes jogának elévülésével elbirtokoltatott; ugyanazért felperes keresetével elmozdítandó volt) ítéltetett: Felperes alaptalan semmiségi panasza elvettetvén, az e. b. ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, s a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 8. 2352. P. sz. a. Előadó: Jamniczky Lipót ktb.) 795. Kindornay Andrásnak Kindornay János özvegye s végrendeleti örököse elleni ügyében végeztetett: Felperesnek a köteles örökségi rész a kérdéses végrehajtás tárgyát tévő legfőbb törvszéki ítéletben a már bíróilag megbecsültteknek nyilván kifejezett hagyatéki tárgyak becsértékéből lévén megítélve, s ezentúl a végrehajtás nem terjesztethetvén, de a még megbecsülve nem volt tárgyakra nézve már szükségessé vált ezen becslés eszközlése, az alperest a szakértők javaslatba hozatalára nézve hasonlóul megillető jognak időelőtti elzárásával,