Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 73. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 15. [r.]

310 lé, főleg az aristocratia irányában, melynek alárendeltjéből majdnem egyenjogúsított osztály társa lett. Főleg, miután az előbb a hűbériség kizárólagos jogát képező or. gyűlési jogokkal is felruháztattak, minek nyomaira a XV. sz. elején akadunk, (1405: 102. bevezet.) midőn — főleg Zsigmond alatt, a polgárság valódi polgári s politikai létre kezdett emeltetni. fi) De nevezetesek azon e korban nyert kiváltságaik is, melyek már inkább a nemzetgazdászati térre tartoznak. Mint több más m mesi jogokkal 7) ugy különösen adómentességgel is felruháztattak, bár annak a XV. században már. or. gyűlési megszüntetésére akadunk. Ide tartozik vám mentességük is; továbbá az érczaknázási jog, mi sok haszonnal járt; a községi vám, rév, s más regálék stb. Lassanként a forgalom régi tilalmai kedvökért eltöröltettek, p. o. a határszóleni bevásárlás, a piaczon vagy vásáron kivüli vehetés tilalmai; s később az oly fontos árú megállitási (Stapel) szabadalommal is felruháztattak ; 8) midőn egyszersmind az e korban Európaszerte elterjedt s az ipar s városi szabadság emelésére nagy fontosságú czéhtestületek hatalmas kiváltságaikban nagy kedvezményeket nyertek. Ezen szabadalmakban különösen az ausztriai uralkodás kezdete után, midőn a fejedelmek politikáját istápoló áldozatkészségük nagy mérveket vőn, nagy bőkezűséggel részeltettek ;9) s ez alatt számosaktörvényeink, melyek régi kiváltságaik megerősítésére is hozattak, (p. o. 1536:55; 1545:49; 1550:78; 1553:29; 1569:57; 1574: 35; 1575: 16.) Városaink ezen s több más, de mind ősi állam szerkezetünket megnyirbáló jogi s nemzetgazdászati kedvezmények birtokában nevezetes haladást tőnek, éspedig nem csak mint az iparnak egyedüli telepjei, hanem a kereskedelmi forgalomnak is gyupontjai. Nagy jelentőségű volt erre főleg az akkor nem csekély terjemű átmeneti kereskedés kelet felé, és adriai partokra, mint a Velenczéhezi kedvező viszonyunk; s az oly fontos dalmátiai partok és városok birtoklása. 10) A forgalmunk jelentőségére mutat az is, mikép az Austria és Magyarország közti kötésekben a XV. sz. óta, a kereskedési ügy rendesen előfordul — tetemes kedvezményekkel- u) Ezen a czéhbeli s állami kiváltságok által magasra emelt iparüzlet s főleg kereskedés hazánkban is a városokban, polgári kezekben, központositá a tőkepénzeket, mi ismét különösen emelte a városok s polgárság jelentőségét s befolyását, miután a pénz értéke s fontossága a XV. századtól rendkívül emelkedett, nem csak a magán társalmi, hanem köz állami életben is. Ezt eszközló az, mikép a hűbéri véderő megtörve levén, a hadi erőt a zsoldosok által szükségelte adórendszer kezdte képezni, mi természetszerűleg az állam politikában a pénzügynek szerzett túlnyomóságot,minek uralmát súlyos terheivel máig érezzük. És az adó teher — a hűbériség átalakultával — korról korra emelkedett. Már II. András taksákat kény6) Hetényi J. Honi városaink befolyása nemzetünk kifejlődésére 1841. 7) Katona: História Critica Regum Hung. 20. 867. 8) p. o. Buda s Kassa, később a lengyel határszél felé: Lőcse, Késmárk, Bárt fa; Austria szélén : Sopron, Pozsony; Steyer részen : 't ágráb ; felfelé : N. Szombat, Eperjes. Hetényi: Városaink befoly. Katona: Hi s t. C r i t. 20. 23. k. 9) p. o. Besztercze, Eperjes, Lőcse, Bártfal. Ferdinánd alatt; » 6cse, Nagyfalu Miksától; Szombathely II. Mátyás alatt stb. K a tori a: Hist. Crit. 23. k. 20. k. 890. 1. 1U) Hetényi: Honi városaink befolyása 1841. u) Horváth M. Ipar 3 kereak. története a 3 utolsó század alatt. szerült hadi czélokra kivetni; még nagyobb mérvben Lajos, Zsigmond, Károly; mig Mátyás alatt épen magas fokra emelkedtek az adó terhek. A lucrum camerae helyébe rendes évi tributum fisci regalis állíttatott; a korona vám minden nem nemesre kiterjesztetett; az esztergomi pénzverdéi járulék szinte hadi czélokra lefoglaltatott. A folytonos terhek által felköltött ellenszenv a pénzsubsidiumot mindig nem is engedé beczikkelyeztetni; 12) sokszor a törvényben biztositatott is a nemzet további adóztatás ellen; de mind nem használt, a következő or. gy. ismét subsidium adásr* hivatott fel. 1') Mindez az adót előállítható pénz forrásokat tette fontosakká; kivált miután hazánk fejedelmei is már a XV. században kölcsönökhöz folyamodtak. Azért e kortól a pénz s kereskedelmi ügy törvényhozásunk figyelmét is magára vonta, mire, kezdeményezéssel már a XII. szban, mutat a pénzláb s folyam szabályozása, pénzváltás s váltók szervezése, pénz meghamisítás tilalma stb; (1405. 18. 16. cz. ismételve Mátyás alatt is); országszerte közös mértéknek elrendelése (1405 : 1.); kereskedelmi szabadság megalapítása a budai kiváltságok mellőztével (1405 : XI.); arany s más érezek kiviteli tilama (1405 : 15) stb- stb.; mik kétséghivül azon fontosságot tanusitják, melyre a pénz s ingó értékek már e korban nálunk is emelkedtek. Még magasbra emelé e fontosságot az átalakult magán társalmi életre való befolyás. A békés városi élet, melyet nemeseink csakhamar megszoktak; az udvar fénykoré, hová — főleg a XVI. sz. után rendszeresen csábitattak , és az idegen szokások, melyeket a főleg azAnjou ház óta tömegesen honunkba tóduló külföldiek árasztottak el, uj szükségeket és sokszorozott kiadásokat szültek. Innen a szabad vagyon forgalom szükségének belátása, mi t. i. a javak értékesítéséhez, a költségekre kellő pénzforrások megnyeréséhez szükségeltetett. Kivált miután a fényűzés, pazarlás, mi nemeseinknél mint a lengyeleknél is sebesen elterjedt, sokszori kölcsönökre vezetett. A segély pedig csak a polgároknál volt található, kik tehát ily pénzsegélyek miatt is kecsegtető kedvezmények s jogbiztositékok nélkül nem maradhattak. így változtak a viszonyok s keletkeztek uj szükségek s érdekek. Az állam védrendszer átalakultával a nemesi hűbériség bukott, és a városok fölül kerekedtek; a földbirtok túlbecsét veszté, s az ingó, a pénz foglalta el hej lyét; a politikai irányt a pénzügyi váltotta fel. Maradhaj tott-e ez hatály nélkül az összes vagyonjogi viszonyokra I s törvényekre?Itt még csak azt jegyezzük meg, mikép a j hűbéri katonai rendszer ledőlvén, buknia kellé az ősi megyerendszernek is, mely azon alapult. És mivel ezt az ősi harczi szellem s katonai erő kihalta okozta, az 1222-i híres ellentállási záradéknak sem volt többé helye, mert nem volt nemzeti erő mely azt támogassa s érvényesítse. Eltörlése csak constatirozása, regestrálása volt a tények határozatának. És ugyanazon okból még kevésbé lehetünk hajlandók súlyt s politikai erőt tulajdonítani — az egészen átalakult viszonyokban — a megyék ellenmondási, ellenzési jogának, mi az ellentállási jog helyébe állíttatik, de a mi az állam új védrendszere mellett megsemmisül. n) B a r t a 1 : Hist. Juris. publ. Hung. aevi medii 13) Főleg Mátyás alatt; ki p. o. 1462-ben Budán biztositá az országot : In verbo nostro regio ac üde nostra Christiana mediante promittimus ipsos Praelatos, nobiles etc. ad solutionein alicuius contributionis nullo unquam tempore coarctabimus etc. És 1486-ban Pozsonyban ismét subsidiumot kivánt. Kovachich- Vestieia Comitat. 365. 367. 1.