Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 73. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 15. [r.]

Pest, kedd 1802. Szeptemb. 23. 73. szám. Negyedik évfolyam. i TÖRVÉNYSZÉKI (SAHVOK, Tartalom Örökösödési törvényeink múltja és jövője. XV. — Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hivatalos rendeletek és tudnivalók. Azon t előfizetőink, kiknek előflzeté§iik szeptember hó vesével lejár, kéretnek annak mielőbbi megújítására* Örökösödési törvényeink mnltja és jövője. XV. A hűbériség katonai erejének, melyen a középkori államszerkezet s az aristocratia hatalma, földbirtok túlnyomósága alapult, a középkor után megsemmisitetvén; egyszersmind hazánkban is a polgárság eleme kifejlődött, hogy az ingó érték jelentőségét, s majd túlnyomóságát s ezzel politikai befolyását is érvényesítse. Nálunk ebben is m nt a többi államokban hason körülmények s társalmi szükségek működtek s döntöttek. A kezdeményezést ezen fordulatra^ mi hivatva lőn az összes társalmi életben gyökeres átalakulást eszközleni, a kiváltságok, az egyedárus kedvezmények nyújtották, mel vek mindenütta koronától származtak. Ugyanazonönző érdekek, melyek a hatalom kiolthatlan vágyai miatt a földbirtok s nemesség túlnyomóságát lerontani törekedtek, a városi elemeket kiváló jogosultságra s befolyásra emelni siettek. Hazai városainkban is csakhamar nyilvánultak azon vagyon források, melyek fejedelmeinknél irányukban érdekeltséget költöttek, mely rövid idő alatt lekötelezettségig fejlődött. E források következteték ezen uj elemnek a középkorban mindenható földbirtok fülébe való emelkedését. Városaink (hajdan villae liberae: Pest pedig: ditissima villa Teutonum nevezettel), melyek közt legelső királyaink alatt Esztergom és Székes-Fehérvár, a XIII. századtól pedig Buda mutatkozott legkitűnőbbnek, már a dicső árpádi ház alatta különösen istápolt külföldiek s ezekkel a külről meghonosított mesterségek telepjeiül szolgáltak; a XIII. század után pedig az Anjou ház uralkodásától, midőn e téren a közhalalom kitűnő jótékonyságu tevékenységet fejtett ki, igen szép és terjedelmes lendületet s felvirágozást kezdettek venni. E korban azokban a mesterségek, művészet, ipar és kereskedelmi üzletek már nevezetes fokra emelkedtek, mi polgáraik vagyonosságát, pénzerejét tetemesen emelte. ') így képesiiettek arra, hogy királyainknak részint bel- részint kül állami czéljaikra gyakran nevezetes segélyeket nyújthassanak, szükségeikben felsegéljék s terveiket, melyek foglalásokra, s főkép hatalom terjesztésre irányoztattak , anyagi eszközökkel elősegéljék. Innen a viszonosság jogaik s kedvezményeik terjesztésére, vagy biztosítására. Már IV. Béla nevezetes jogi kedvezményekkel látta el; (p. o. 1248 : dipl.) A kiváltságoltak között legelsőkül *) H o rv áth Mihály : Ipar és keresk. története a XIV sz elejéig. Buda fővárosunk és Sz -Fehérvár2) jelenvén meg. És midőn az Árpád ház kihaltával, Károly, Lajos a korona korlátlan hatalmának kifejtése végett, a hűbériség és földbirtokos nemesség túlnyomóságának elfojtását nélkülözhetlennek találták, azon elemet, melyre a büszke s hatalmas dinasták ellenében támaszkodhassanak, a polgárságban, a városok általi istápolásban keresték, miért a községi rendkifejtését, s a középosztály felemelését, politikájok alapjává emelték. Innen az, mikép varosaink polgárosító emelkedése s felvirágozása nagyobb terjemben az Anjou ház alatt kezdődött, 3) azon fontos jogi kedvezmények és sokféle kiváltságok folytán, melyekkel az alatt elláttattak. És mivel Zsigmond is az oligarchia megtörésén működött; s minthogy Mátyás összes politikáját, kint és bent a hűbériség túlsúlyának megsemmisítésére helyhezé, az e czélrai segélyt s támaszt szinte az általuk dús javadalmakkal ellátott s kedvezményezett városoknál keresték; 4) mit fel is találtak, és pedig nagy mértékben. A városoktól, melyeket a hűbéri nemesség megtámadásai s hatalmaskodásai ellen mindenkép védettek s istápoltak, szükségeik minden körülményeiben nagy részvételt és dús segélyeket nyertek. Azok békében mint hadban, külellenség ellen, de főkép a hatalom önkényével Össze nem fért hűbéri osztály leküzdésére, tetemes áldozatokkal, dús ajándokokkal 5) s ha kellett hadi erővel is járultak a fejedelmek érdekei s nem mindig hazafiúi czéljaik elősegéléséhez. Az ezekért nyújtott jutalmak között legfontosabb, mikép az átalában idegenekből alakult városok hazánkban is teljes önállásra emeltettek, saját biráikkal, még pedig fölebbviteli fórumon is (1405: 12.) s consulaikkal, tulajdon közigazgatással s törvénykezéssel, sőt törvényekkel is, igy kivétetvén a nemzeti elemen nyugvó megyei hatóság, s a nemesség hatásköre s hatalma alól, mi ősi állam rendszerünknek nem csekély csorbáját képezé. Ez városokban a polgári szabadság kifejtésének legkedvezőbb forrásául szolgált, mi ezen kortól azok vagyonosodására s jóllétére nagy bofolyással volt: de a mi egyszersmind a polgárság tekintélyét s tiszteltetését is nevezetesen eme23 Innen magyaráztatik az, mikép régi királyaink valamely várost (villám) a sz. kir. városok közé felvévén, az okmányban azt mondák : hogy a budai és sz. Fehérvári polgárok szabadságával ruháztatnak fel. A. Virozsil'Juris publ. r. HungariaeSpec. V. Budae 1852. pag. 41. 3) Engel: Geschichte Ungarns. 2. 4) Horváth Mihály: Ipar. s kereskedés története a XIV. század elejéig. 5) Melyeknek eszközlése bizonyos meghatározott rend szerint szabályoztatott is (1405: 13 cz.), mi nem osekély fontosságra mutat. 73