Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 6. szám
Pest, kedd 1862. január 21. 6. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM: Csődjogeset. — Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. - Váltójogi Ítéletek. - Hivatalos tudnivalók. Teljes szánni példányokkal lapunk mull évi folyamából § így az octóber—deczemberi évnegyedből i§, midőn a Cariai Ítéletek közlését megkezdettük — még szolgálhatunk- Az éviiegyedi folyam ára 2 ft o é Némely kételyek törvénykezésíink jelenében. Semmi sem természetesebb, mint kételyek, ellenmondások, összeütközések, és a jogbiztosság nem csekélyhátrányára szolgáló mindenféle jogbonyodalmak keletkezése, midőn valamely államban, az élet számlálhatlan, ezerféle viszonyaiba átszivárgott, azokkal eggyéolvadt jogrendszer változást szenved, a régit uj törvénykezési gépezet váltja fel, vagy épen, mi legnehezebb feladat, a régi és uj szabályok egymássali foltozgatása, összeillesztése s fentartása kisértetik meg. Főleg magasra emelkedik e baj, ha rosszul magyarázott érdekekből, elfogult párt szenvedélyekből oly gyökeres átalakítás, mi akkor a felforgatással azonos, eszközöltetik, mely a törvénykezés összes gépezetére, még személyzetére is kiterjesztetik, minek a jogbiztonság súlyos rázkódtatásában, Francziaország mult századi jogi történelme szomorú példáját állithatja élőnkbe. Ha azonban e baj nemzeti életünktől sem maradhatott el, igyekeznünk kell legalább, hogy a kételyek szükségen tul ne szaporitassanak, és készakarva ne görditessenek az igazságszolgáltatás folyamába nehézségek, melyek nem léteznek; minthogy azok okvetlenül aggályokat, s ezekkel jog bizonytalanságot támasztanak: meghiúsítva az igazságszolgáltatás hivatását, s veszélyeztetve a jogrend érdekeit. E gondolatra önkényt vezetteténk, midőn némely a napi sajtó terén felmerült legújabb — állítólagos — kételyek tudomásunkra jöttek. Egyike*) az újólag érvényesített bélyegszabályzat terjemére s különösen azon kérdésre vonatkozik, váljon az kiterjed-e a váltójogi törvénykezésre is? Megvalljuk,itt helyéta kételynek nem találjuk. Az 1861. nov. 11-ki kir. leirat az előbbi bélyeg illeték szabályzatot visszaállítja ugyan, de világos szavai szerint azon ne*J A „Sürgöny"-ben hozatott szóba, de miután e biv. lap kiadószerkesztő hivatala tőlünk a cserepéldányt megvonta (talán mert előfizetőinek roppant nagy száma miatt nem maradhatott számunkra felesleges példány), az illető czikk csak e napokban jött tudomásunkra, miért iránta nézeteinket is csak most közölhetjük. S z e r k. vezetés kivétellel, hogy azon bélyeg illeték szabályzat „az ideiglenes törvénykezési szabályokban foglalt határozatoknak fentartása mellett" érvényesítendő jövőben. Már pedig ezen határozatoknak a magyar váltó-törvény visszaállítására vonatkozó szabályaiban, a váltójogi törvénykezésre vonatkozólag a bélyeg illetmények megszüntetése világosan benfoglaltátik (III. 6. §. b.), mi ily értelemben, változtatás nélkül nyert legfelsőbb szentesítést is. Az igaz, hogy az emiitett újabb felsőbb rendeletek átalánosan szólnak a bélyeg illetéki szabály visszaállításáról, teljes kötelező erővel és minden ügyek irányában. De ez csak arra mutat, hogy e visszahelyezés szabályul állíttatott fel, a szabály tartalma pedig mindenre kiszokott terjesztetni. Azonban minden szabály, bármily átalános is, megengedi s ki nem zárja a kivételeket. És így találjuk fel azon rendeletek átalános kötelező szabálya mellett — az attól eltérő kivételeket is. — És ennek folytán, mint tudjuk, a váltótörvényszékek is azon eljárást követik, melynek az előbbi dijazatokon kívül, más illetéki követelésekről nincsen tudomása.*) — E tárgynál jelenleg, a lehetőségek szempontjából kiindulva, az érdekelhetne bennünket legjobban, ha a magas kúria felmentetnék a bélyeg illeték beszedetésének terhes kötelességétől, minek, mint egy más helyen tüzetesen fejtegettük, az igazságszolgáltatás kezeléséhez semmi köze, mi tehát a kúriától egészen elkülönözött kormány szervek által lenne eszközölhető. Ha jól vagyunk értesülve a m. kúria mult napokban ily értelemben igen bölcs s alapos fejtegetésen alapuló felterjesztést menesztett Bécsbe, kérve a kezeléstőli felmentését, s arra a kormány pénzügyi hatóságainak megbízatását. Nagyon kivanatos, hogy ezt, mi semmi pénzügyi hátránynyal sem járna, mi pediga legfőbb kiindulási pont volt a bélyeg visszaállittatásánál, legfelsőbb helyen kellő figyelembe vegyék s elfogadják. És ez nem is látszik valószínűtlennek, miután a m. kormány maga hiv-. ta fel a kúriát a bélyeg kezelés iránti indítványozásra, mi felesleges leendett, ha az előbbi rendszert itt is rehabilitálva, szükségkép feltételeztetett volna, hogy az maga a m. kúria hivatala által teljesítessék. (Folytatása következik.) *J A pesti kir. váltótörvényszék előtt csak az ügyvédi meghatalmazásoknál követeltetik bélyeg, azok bíráskodáson kivüli actusoknak vétetvén. Szerk. 6