Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 6. szám

Pest, kedd 1862. január 21. 6. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM: Csődjogeset. — Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. - Váltójogi Ítéletek. - Hivatalos tudnivalók. Teljes szánni példányokkal lapunk mull évi folyamából § így az octóber—deczem­beri évnegyedből i§, midőn a Cariai Ítéletek közlését megkezdettük — még szolgálhatunk- Az éviiegyedi folyam ára 2 ft o é Némely kételyek törvénykezésíink je­lenében. Semmi sem természetesebb, mint kételyek, ellen­mondások, összeütközések, és a jogbiztosság nem csekély­hátrányára szolgáló mindenféle jogbonyodalmak keletke­zése, midőn valamely államban, az élet számlálhatlan, ezerféle viszonyaiba átszivárgott, azokkal eggyéolvadt jogrendszer változást szenved, a régit uj törvénykezési gépezet váltja fel, vagy épen, mi legnehezebb feladat, a régi és uj szabályok egymássali foltozgatása, összeilleszté­se s fentartása kisértetik meg. Főleg magasra emelkedik e baj, ha rosszul magyarázott érdekekből, elfogult párt szenvedélyekből oly gyökeres átalakítás, mi akkor a fel­forgatással azonos, eszközöltetik, mely a törvénykezés összes gépezetére, még személyzetére is kiterjesztetik, mi­nek a jogbiztonság súlyos rázkódtatásában, Francziaor­szág mult századi jogi történelme szomorú példáját állit­hatja élőnkbe. Ha azonban e baj nemzeti életünktől sem maradhatott el, igyekeznünk kell legalább, hogy a kéte­lyek szükségen tul ne szaporitassanak, és készakarva ne görditessenek az igazságszolgáltatás folyamába nehézsé­gek, melyek nem léteznek; minthogy azok okvetlenül aggályokat, s ezekkel jog bizonytalanságot támasztanak: meghiúsítva az igazságszolgáltatás hivatását, s veszélyez­tetve a jogrend érdekeit. E gondolatra önkényt vezetteténk, midőn némely a napi sajtó terén felmerült legújabb — állítólagos — ké­telyek tudomásunkra jöttek. Egyike*) az újólag érvényesített bélyegszabályzat terjemére s különösen azon kérdésre vonatkozik, vál­jon az kiterjed-e a váltójogi törvényke­zésre is? Megvalljuk,itt helyéta kételynek nem találjuk. Az 1861. nov. 11-ki kir. leirat az előbbi bélyeg illeték szabályza­tot visszaállítja ugyan, de világos szavai szerint azon ne­*J A „Sürgöny"-ben hozatott szóba, de miután e biv. lap ki­adószerkesztő hivatala tőlünk a cserepéldányt megvonta (talán mert előfizetőinek roppant nagy száma miatt nem maradhatott számunkra felesleges példány), az illető czikk csak e napokban jött tudomásunkra, miért iránta nézeteinket is csak most közölhetjük. S z e r k. vezetés kivétellel, hogy azon bélyeg illeték szabályzat „az ideiglenes törvénykezési szabályokban foglalt hatá­rozatoknak fentartása mellett" érvényesítendő jövőben. Már pedig ezen határozatoknak a magyar váltó-törvény visszaállítására vonatkozó szabályaiban, a váltójogi tör­vénykezésre vonatkozólag a bélyeg illetmények megszün­tetése világosan benfoglaltátik (III. 6. §. b.), mi ily ér­telemben, változtatás nélkül nyert legfelsőbb szentesítést is. Az igaz, hogy az emiitett újabb felsőbb rendeletek áta­lánosan szólnak a bélyeg illetéki szabály visszaállításáról, teljes kötelező erővel és minden ügyek irányában. De ez csak arra mutat, hogy e visszahelyezés szabályul állítta­tott fel, a szabály tartalma pedig mindenre kiszokott ter­jesztetni. Azonban minden szabály, bármily átalános is, megengedi s ki nem zárja a kivételeket. És így találjuk fel azon rendeletek átalános kötelező szabálya mellett — az attól eltérő kivételeket is. — És ennek folytán, mint tudjuk, a váltótörvényszékek is azon eljárást követik, melynek az előbbi dijazatokon kívül, más illetéki követe­lésekről nincsen tudomása.*) — E tárgynál jelenleg, a le­hetőségek szempontjából kiindulva, az érdekelhetne ben­nünket legjobban, ha a magas kúria felmentetnék a bé­lyeg illeték beszedetésének terhes kötelességétől, minek, mint egy más helyen tüzetesen fejtegettük, az igazság­szolgáltatás kezeléséhez semmi köze, mi tehát a kúriától egészen elkülönözött kormány szervek által lenne eszkö­zölhető. Ha jól vagyunk értesülve a m. kúria mult napokban ily értelemben igen bölcs s alapos fejtegetésen alapuló felterjesztést menesztett Bécsbe, kérve a kezeléstőli fel­mentését, s arra a kormány pénzügyi hatóságainak meg­bízatását. Nagyon kivanatos, hogy ezt, mi semmi pénz­ügyi hátránynyal sem járna, mi pediga legfőbb kiindulási pont volt a bélyeg visszaállittatásánál, legfelsőbb helyen kellő figyelembe vegyék s elfogadják. És ez nem is lát­szik valószínűtlennek, miután a m. kormány maga hiv-. ta fel a kúriát a bélyeg kezelés iránti indítványozásra, mi felesleges leendett, ha az előbbi rendszert itt is reha­bilitálva, szükségkép feltételeztetett volna, hogy az maga a m. kúria hivatala által teljesítessék. (Folytatása következik.) *J A pesti kir. váltótörvényszék előtt csak az ügyvédi meg­hatalmazásoknál követeltetik bélyeg, azok bíráskodáson kivüli ac­tusoknak vétetvén. Szerk. 6

Next

/
Thumbnails
Contents