Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 68. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 12. [r.]

282 rópát elözönlő nemes érczkészlet által részint a munka dijt tetemesen felemelvén, részint a tökepénzek összehalmoztát eszközölvén, ez által a városok dús felvirágozá-a rendkívül előmozdittatott. Azok most gyupontjai lettek a pénznek, mely mindinkább keresetebbé lőn, forrásai a számtalan kényelmi és fényűzési czikkeknek, melyeknek szüksége mindinkább éreztetett, ezután külsejükben ugy mint családi körzetükben a jólét, vagyonosság, s miveltebb szokások mintáiul szolgálván. És ennek hatálya rendkívüli lett főleg akkor, midőu az európai udvarok, az aristocratia alárendeltségének minél nagyobb mérvbeni eszkö^ölhetése végett, a kormány politika kiváló feladatául tűzték ki, a uemességnek az udvarhozi csábítását, és annak a kéjözönben a pazar fényűzéshez való rendszeres szoktatását. Ebben mint tudjuk XIV. Lajos előment, és pedig nagy sikerrel, és mindenfelé utánoztatva. ö) A nemesség az oly sokszor a szabadság s jogért keresett harcz tért a kéj s fényűzés termeivel váltotta fel; s e kéj özonben, czimek s méltóságokkal is elárasztva, függővé lett az udvartól, a hatalomtól, most legtöbbnyire a nemzet érdekei ellenében. így fejlődé ki a hatalom korlátlansága az absolutismus — mi a czélt képezé. De függővé lett az aristocratia., ön saját tettei s erkölcsei által, a pénztől az ingó értéktől is, mint függővé tétetett attól maga az állam hatalma is mindenütt. — Mert minél nagyobb mérvben terjedezett a fényűzés, a kényelem-vágy, a békés városi de költséges szokások stb. annál nagyobb szükség lőn a pénzre, s az azt kölcsönző, előteremtő városi polgárokra, mi nem csak érdek közösséget, hanem nem csekély erkölcsi függést is előidézett. Hasonló helyzetbejött a közhatalom is, melynek roppant kiadásaira a katona váltsági dijak, subsidiumok csakhamar elégtelenek lévén, százféle alakban naponta terhessebbé ") vált adók találtattak fel; ezek sem fedezvén a költségeket, melyeket nem csak a hadjáratok, hanem az udvar tetőfokra emelt fényűzése is okozott, végre a kölcsön vétetett elő, 8J hogy még a jövő nemzedék vagyonereje is ki/sákmányoltassék az állam adósságok által; mindig a városok segélyével. így fejlődé ki azon kor, melynek jelszava, a pénz 6) Mint Német országban is, hol a hadak mellett az udvarnak állam erejét haladó fényűzése az összes jövedelmeket felemészté. Wal.ter: Deutsche Rechtsgeschichte 340. §. Zacharia 40 Bücher v. Statt. 1842. 7) Oly terhesekké mikép a Német birodalomban évenkint fele sem fizettetett be. Walter: Staats u. Rechtsgeschichte. — Angliában sokszor kellé már e korban törvényeket hozni, hogy az adó terhek önkény szerint nem szaporitatnak (II. Henrik), hogy a nemzet tudta s beegyezte nélkül nem szedetnek (I. Eduárd János), hogy mérsékelt összegekben fizetendők. (III. Henriit) stb. Blackstoue II. K. íme már kezdetben az uj (rendes) katonai rendszer kinövései, melyek attól soha sem maradhattak el, a nemzeti vagyonosodás roppant akadályára. s) Ezen a nemzet erejét tönkre tévő financz operatiókban az ő s e i n k megelőztek bennünket. Német-országban p. o. e korban már az állam javak eladattak, vagy elzálogositattak, a regálék és jövedékek bérbe adattak, előre felvett összegekért, mindenféle birságok zsaroltattak, védelmi adók szedettek p. o. a zsidóktól, a földbirtokok terményzésüket elfojtó adóterhek alá vettettek, vagy az önkény hatóságai által conűscaltattak, a pénzhamisitás állami nyerésíkedésül használtatott stb stb. s mégis a hivatalnokok roszul fizettettek, a bíróságok nyomorultul töltettek be, stb. mindazért mert mindent a hadjáratok, a hadseregek emésztettek fel. W a 1t e r: St. und Rechtsgesich. 245—335—339. §§.Ei c Ji o r n: Rechtsg. 438 §. — Valóban mint ha csak korunk politikai s pénzügyi történetének zord képlete állna előttünk. Hát ha még a mi budgetjeink alatt kellett volna görnyedezniük. minden; melyben megalapított tény : a pénz kor: látlan uralma. De mindez nem történhete, hogy gyökeres átalakulást ne teremtsen az össze? társalmi s állami viszonyokban, és törvényhozásban. A hatalom czéljaira felhasznált városok s polgárság valódi hatalommá fejlődtek ki. A városoknak már kiváltságaik kizárta az alárendeltséget, sőt azok által épen a nemesi osztály mellé jutottak. Városokban a jogok főkép a politikaiak nem köttettek a földbirtokhoz, tehát mindenkiben a személy értéke s méltósága érvényesíttetett; az ember önmagáért jogosittatot s nem ősi birtokáért; mi forrása lett azon szabadelvű reformnak, mely a polgári jogokat születés és osztály különbség nélkül mindenkire kiterjeszti, de a mi épen az ingatlan birtok fontosságát s jelentőségét leszállította. Mig az ingóértékek jelentősége a kor szükségei változata folytán mindinkább magasb fokra emelkede. Egyszersmind a nemesek és polgárok közös anyagi érdekeik, közösséget igényeltek a jogokban s intézményekben is, főleg a pénz s hitel viszonyokra vonatkozólag. Mig a nemességnek városokban a polgárokkali edgyüttes léte s ki nem kerülhetett érintkezése nagy h >tályú volt közös szokások s erkölcsök teremtésére is, mi azután lassankint összesimulást s az ellentétek eltávolítását erdeményezé a jogviszonyokban és azok szabályozásában is. De nézzük most a jogi átalakulást. Szokolay István. Illíriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 722. A nagyváradi cs. kir. p. ü. ügyvédségnek özv. Till Antalné Kovács Mária úgyis mint Berta leánya természetes és törvényes gyámja ellen folytatott pereben végeztetett: A közhatóságoknak marasztaló határozataik alapján megadott előjegyzések a telekkönyvi rendelet 101. §-a értelmében vagy a hozott határozat jngerejüvé váltának bebizonyításával vagya felsőbb hatósági jogerejű határozatok bemutatásával lévén csak igazolhatók, ily esetben pedig az igazolási határidő mindaddig mig az előjegyzést kinyerő fél oly helyzetbe nem jön, hogy a fenthivatkozott §-ban megszabott kötelességnek eleget tehessen, annak részére nyitva tartandó lévén, ugyanazért a felfolyamodott e. b. végzésnek azon része, mely szerint a kérvényező p. ü. ügyvédségnek az előjegyzés igazolására 14 napi határidő tüzetett — megváltoztatik ; s részére az előjegyzés igazolására a telekkönyvi rendelet 101. §-ban meghatározott feltételek beáltáig az igazolási határidő nyitva tartatni reudeltetik. Ekkép részben megváltoztatván az e. b. végzése, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jui. 21. 256. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb. 723. Gyenizse István halasi lakosnak nagykorusitási ügyében végeztetett: Az ideigl. törv. szab. életbeléptekor visszaállított honi törvények szerint, a nagykorúsítás a bíróságok illetőségi köréhéz nem tartozván , miután jelen — az idézett törv. szab. ha'ályba léptekor még a halasi árva bizottmánynál létezett árva ügy a hivatkozott szabályok 176. §-a szerint azon uj hatósághoz lett volna átteendő, melynek illetőségéhez az a hazai törvények szerint tartozik, ennélfogva a jászkun kerületi polg. törvszéknek ez ügyben illetéktelenül hozott határozata meo--