Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 63. szám

Pest, péntek 1862. Aug-ust. 15. 63. szám. Negyedik évfolyam. TÖ1VÉMSZÉKI CSAMOK, Tartalom : Birói kárléritési kötelezettség. — Kúriai Ítéletek : magánjogi, úrbéri és váltó ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Birói kártérítési kötelezettség;. A véletlenség ugy akarja, hogy a törvénykezés terén minduntalan elvileges kételyek bonyodalmaiba vetődjem : melyek közül nem tartom érdek nélkülinek a következő eset felemlitését. Tavai, jul. 7-én megjelentem egy felem­mel a csákó vári főszolgabiró elölt, szóval panaszolván be adósát 150 trt miatt. Az megidéztetvén, rögtön mégis jelent, s beismervén a tartozási összeget, azon egyes­ségre léptünk, hogy ő aug. 1. kezdve havonként 10 irtot fizet, mig az adósság le nem törlesztetik, azaz 1862. okt. bezárólag. Az adós egész f. é. májusig rendesen rótta is tartozását, ekkor azonban üzletpangás ürügye alatt két hóig mitsem fizetett, mi okból felemnek időközbeni elköl­tözése miatt, én mint a tárgyaláskori meghatalmazottja, megkerestem a mostani csákovári íőszolgabiróságot, lenne szives nekem az ottani jegyzőkönyvből a lenjeiéit birói egyességet ügyszámmal hivatalos kivonatban átszolgál­tatni, hogy az azalatt Temesvárra letelepült adós ellen a városbirónál végrehajtásért folyamodhassam. (1836. XX. t. cz. 10. 12. §., osztr. pl. prt. 48. 375. §., 1840. XV. t. cz. II. R. 147. §. f.) Négy nap múlva azon választ kapom Csákovárról 1492. sz. a., hogy a kérdéses birói egyességnek, de sőt a felek neveinek is az egész 1861. évi törvénykezési jegyzőkönyv­ben és indexben nyoma s i n c s. Elmentem az idő­közben magasb hivatalra előmozdított volt csákovári fő­szolgabíróhoz, és hivatkozva emlékezetére, egy in op ti­ni a forma most már ugy is alig kiállítható, s végrehaj­tás alapjául többé nem szolgálható, de legalább a hátralék uj szóbeli bepauaszlásakor támogatásomra érvényesíthető bizonyítvány kiállítására illedelmesen megkértem. Más­nap kaptam is egyet, de ügyszám, az adóssági öszlet, a ráták kezdete és nekem mint meghatalmazottnak megne­vezése nélkül, de sőt a havi részleteknek is ingatag kité­telével, ily szavakban: „10 vagy 12 frt, tisztán már nem emlékezem." Hogy e levelet én nem használhattam, nap­nál világosabb, azért fogalmaztam egy ujat, melyben az érintett hiányok kitöltettek, — de a correct emlékezet hiánya miatt alá nem íratott. S így kényszerülve voltam az adóst beperelni, másra mint saját bevallására nem tá­maszkodhatván. Szerencsémre ez megtörtént, s így felem lassanként pénzéhez fog jutni. De a jogi kérdés itt nem állapodhatik meg. Az ok­iratok kiállításának, a tanuk intézményének és a bíróság előtti ügytételnek oka az,mert egy részt halandók vagyunk, s más részt rosz lelkű emberek is léteznek köztünk,-- el­lenesetben az összes formasági eljárásra szükség nem !e­endvén. Igen, de ha adós felem időközben meghal, — akadna-e oly biró, ki hagyatéki tömegéből a még hátra­lévő 50frtot az ügyemérintett állásában odaítélhette volna? Hi^eui szerint nem. De el sljpveszthetném önhibámon kí­vül;, — tehát csak a birói felelőség alapján indíthatnék a volt főszolgabiró ellen keresetet. Ezen kérdésben azon­ban nem egészen határozottak törvényeink. Ugyanis az orszb. szab. 110. §-a által is emiitett 1840. XV. t. cz. II. R. 140. §-a a főtörvszék által meghatározandó kárpótlás­sal tartozóknak állítja az e. b. törvszék tagjait, ha ezek a törvényes formákat meg nem tartván, az igazságos ítélet hozatala lehetetlenné lett, s ez okot a vesztes fél felebbvi­telében megemlíti, mely teher alól a netáni ellenszavazó elesik! hanem az egyes birákról ezt csak per analógiám következtethetjük, de következtetnünk mégis kell, mert lám az 1723. IX. 3. nem tesz a bírák közt különbséget el­járási kötelességeikben, midőn a valótlan jelentések, sat. kiadóit hűtlenség vétke alá sorozza. Szintén nem tesz az egyes és társas biró közt különbséget az osztr. plg. prtás 316. §-a, megszabván, ha nyilvánságos vétség által adott okot a felfolyamodásra: a feleknek okozott kár és k öl t­eé'g megtérítésében hivatalból elmarasztalandó. De következtetnünk kell ezt az 1844. VI. t. cz. 16. §-ából is, mely a végrehajtás közvetítésére megkért bíró­sági személyt, ha meg nem jelenik, a mulasztásából eredő hátramaradások terhe alá helyezi. Azért kétség fölöttinek tartom, mikép adósom esetleges halálával okmány hiá­nyában elutasitatván, teljes kártérítést kereshettem volna a mulasztó szolgabirón , de nem-e a nagy harangon keres­sem az épen e mulasztás által okozott mostani költség­többletemet , az uj tárgyalás, uj meghatalmazás, sikerte­lenül kiadott kivonati illeték, bélyeg, postabéreltet, és idővesztést, történetesen bukta esetén tőke vesztést, s min­denesetre a kamathátralékot. Zsoldos Ignácz urnák koszorús munkája „A szol­gabírói hivatal" nem figyelmezteti ugyan a szolga­birákat e súlyos feleletteherre, de mivel több izben, jele­sül a 6. és 53. §§ ban, a jegyzőkönyv vezetését szoros kötelességgé teszi, s a törvények tanulását számtalanszor sürgeti, fel kell tennünk minden szolgabiróról, hogy hi­vataluk feleletterhével is ismerősek. Ötevényi. Kúriai ítéletek. Magánjog;! ügyekben. A kir. ítélő táblán. 668. Morocska János és neje Szedlák Máriának Nagy Mária, Császár Ferenczné s többek elleni szerződés telje­sítése iránti perében végeztetett: Ezen szerződés teljesíté­sére intézett keresetnek érdemleges eldöntése előtt azon körülményeknek a jelen perbeni eljárás során leendő föl­derítése és tisztába hozatala szükségesnek találtatott, hogy Császár Ferenczné néhai férje halála után milyjogon bír­ta a kérdéses á'tala eladott, házat, és e szerint jogosítva 63

Next

/
Thumbnails
Contents