Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 62. szám

263 220 frt iránti perében Ítéltetett: Alperes a keresetbeli kötelező levél valódisága ellen kifogást nem tévén, egyedül csak az egész kereseti összegnek valóban történt lefizetését vette tagadásba, abból csak 150 frtot, mint fenlévő tartozást ismervén be, s ezen általa tagadásba vett kölcsönbeli öszletnek le nem olvasása iránti kifogását bebizonyítandó, tanú bizonyságra hivatkozott, s felperest főesküvel megkínálta, melyet az el is fogadott, minthogy a hivatkozott s kihallgatott tanuk a kötelezőbeli öszlet leolvasásánál jelen nem lévén, e felől mit se bizonyítanak, a szabályszerűen kinált és elfogadott főeskünek helye találtatván, alperes Royko Mihalyné kötetes a keresetbeli 220 frt tőkét, s annak 1859. évi szept. 12-től járó 5°0 kamatait, felperes Goldstein Móniénak 15 nap alatt különbeni végrehajtás mellett de csak azon esetben megfizetni, hogyha felperes a főesküt arra leteendi, hogy a beperelt 1859. évi szept. 12. kelt, alperes által felperes részére kiállított kötelező levélre felperes nem csak 150 frtot, de az egész kereseti 220 frtot, a mind a kötelezőben megírva van, valósággal kifizette, s az egész 220 frt tőkét készpénzben alperesnek által adta légyen, — felperes köteles e szerint az ítélet jogérvényessé válta után 3 nap alatt az eskü letétel végett határnapot kérni sat. ellenkező esetben a beperelt kötelező levél csak 150 frt erejéig ismertetvén el érvényesnek, alperes ellen kimondott fentebbi marasztalás csak az általa beismert 150 frtra és ennek kamataira terjesztetik ki, s ez esetben a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek; megjegyeztetvén még, hogy a kereseti töke összlet után ötös kamat azért Ítéltetett, mert ez ellen felperes felebbezésében panaszt nem emelt. Ekként az e. b. ítélete megváltoztatván, a periratok további törvényes intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 2. 3102. P. sz. a. Előadó: Pápay Károly ktb.) Úrbéri üssyekbeaA kir. itélő táblán. 126. Bernáth Zsigmond közbirtokosnak felperessége alatt Bereg megyébe kebelezett Som község t^bbi közbirtokosai és volt urbéressei mint alperesek elleni úrbér rendezései és tagositási perben Ítéltetett: Som község határában létező urbériség meghatározhatása alapját, tekintve, hogy a volt jobbágyok által teljesített uri szolgálólányok az 183 y6. évi VII. t. czikben meghatározott úrbéri teljesítményektől egészen eltérők voltak, továbbá, hogy az egyesek kezén hasonló szolgálmányok kötelezettsége mellett találtató birtok illetmények mennyiségökre nézve egymástól tetemesen különböznek; ugy nemkülönben azon körülményt is, miszerint a volt jobbágyok által használt birtokoknak határozott mennyiségű, és a szolgálmányok mértékének megfelelő telkekre lett megszabása, különösen pedig az 1811. évi arányosítás alkalmával azoknak egész kiterjedésükben úrbéri czimen lett átadása a periratokból ki nem derittetett, ez esetben csak is az úrbéri táblázatban beirt telkes jobbágyak és zsellérek kezén talált és a B. a. összeírásban azonosított földbirtok tehetvén; az urbériség az első és második bíróságoknak ez érdembeni öszhangzó ítéletének helybenhagyása mellett, ezentúl is 47/8 jobbágy és 26 zsellér telekben állapitta tik meg. Az urbériség és szabályszerüleg megváltandó kül illetményeknek az i ad i a. becsatolt mérnöki tervezet szerint elrendelt helyiségére vonatkozólag az alsóbb bíróságoknak Ítélete oda módosittatik, miszerint bírói figyelembe véve alpereseknek a fennemlitettkihasitási terv ellen tett, s felperes részről meg nem czáfolt azon kifogását, hogy a szántóföldek gyanánt tervezett, jelenleg is kaszálóul használt terület nagyobb része — lapályos és vizenyős fekvésénél fogva, szántóföldekké alakitható alig lehetne, — a mérnökileg tervezett 5373/g hold szántóföld mennyiség, az emiitett mérnöki tervnek, a többi niivelési ágakra nézve épségben meghagyása mellett — a tervezett helyiség szomszédságában fekvő, s szántóföldeknek alkalmas térekből lészen kiadandó; s végre az úrbéri fajzás czimén kiadandó, s az alsóbb bíróságok által telkenként hat holdban megítélt erdő illetőség, — tekintettel az alperes volt úrbéreseknek ezelőtti terjedtebb haszonélvezetére; nem különben a tervezett erdő területnek fajzás tekintetébeni silányságára, — u<zy az e részben alkalmazott szakértőknek, az erdő becslésnél kifejezett azon szabályellenes eljárására, hogy a fajzási illetőség megszabásánál az alap földértéke is számításba vétetett — telkenként nyolcz 1200 • öles holdakra emeltetvén: ily változtatással, illetőleg módosítással a másod bíróság ítélete helybenhagyatik, és a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jul. 20. 122. urb. sz. a. Előadó: Grellén József ktb.) 128. Kis Libercse községnek birtok rendezési perében ítéltetett: A másodbiróság által telkenként öt holdban megitélt úrbéri erdő illetőség, tekintve azt, hogy alperesek a volt úrbéresek számára bőségesen felajánlott legelő illetőségében 144 és 153. h. sz. a. fekvő 41% holdnyi erdőségben találtató fának, a fajzási illetőségbe leendő beszámításáról önkényt lemondtak, és a fajzási illetőségül felajánlott erdei terület egész mennyiségben a határbeli legjobb erdőben terveztetik, mely a szakértők által telkenként 4J/7 holdban véleményezett erdőnél a 19. sz. a. szakértői becsű szerint két ötödrészszel jobbnak találtatik, telkenkint négy holdra, és így a felperes részről is kérdés alá nem vont 105/8 telek után összesen 42 *2 holdra leszállittatván, ily változtatással, és azon észrevétellel, hogy a felperesek által úrbéri legelő czimén átlagoson felajánlott és a per egész folyama alatt vissza nem vont 300 yi6 holdnyi legelő illetőség, a jelenlegi volt úrbéresek kezén találtató telki mennyiségre értetődik — egybekben a mtörvényszék ítélete helybenhagyatik, és a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862 jul. 9. 137. urb. sz. a. Előadó: Gellén József ktb.) Yáltótiírvényi Ítéletek. Báron Ignácz keszthelyi lakosnak Fürik Elek ellen a sopronyi e. b. váltó törvényszék előtt lefolytatott 2262 ft 51 kr. iránti váltóperében mindkét fél felebbezése folytán ítéltetett : Mindkét fél részéről közbevetett felebbezés folytán 1862. april 14-én 1871. sz. a. hozott e. b. ítélet feloldatik, és Báron Ignácz felperes 2262 ft 51 kr. tőke s járulékai megítélése végett Fürik Elek alperes ellen 1861. nov. 6. 2243. sz. a. illetéktelen bíróságnál beadott keresetével a köztörvényi jogutra utasittatik. Indokok : Mindkét perlekedő félnek bíróság előtti beismerésével igazolva von, hogy az A. alatt beperesitett váltó elfogadó Fürik Elek alperes ellen csődper volt folyamatban, ebbe a kereseti váltón alapuló követelés is bejelentetett s csődegyességi eljárás utján 2. sz. a. bíróság előtt kötött egyezséggel ugy lett kiegyenlítve, hogy ezen követelés törlesztésére alperes Kisfaludi Mór által elfogadott 3250. frtról szóló váltót és ugyan ezen adós által 400 pftról kiállított kötelezvényt felperesnek tulajdonába bocsátja, továbbá 1860. oct. 1-én 1000 ftot, 1861. april 1-én 667 ftot, 860. april 1-től számítandó kamatokkal együtt készpénzben lefizetni köteles, — a fizetési határidők pontos megtartása esetében felperes 7000 ft tőke követeléséből