Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 58. szám

Pest, kedd 1862. július 29, 58. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉMSZ Tartalom : Meghatalmazás utjáni váltó nyilatkozat érvénye. - Kúriai ítéletek: magánjogi és úrbéri ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Váljon és mennyiben jogérvényes a meghatalmazás utjáni váltónyilatkozat! (Vege.) Az aradi váltótörvszék 1862. mart- 17. 1497. sz. a. következőleg ítélt: „Az aradi volt cs. kir. megyetörvszék 1860. febr. 3. 1092. sz. a. kelt fizetési meghagyása tovább is fentartatik, és alperes köteles felpereseknek 4200 o. é. frtot, ennek 1859. jul. 7 tői járó 6% kamatját, 27 frt. 69 kr. megitélt és ezennel 60 frt 86 krra szabályozott költséget 3 nap alatt különbeni váltóvégrehajtás terhe mellett lefizetni, önnön ügyvéde munkadija 25 frtban állapíttatván meg." Indokai ezek: „Alperes az 1860. febr. 3. 1092. sz. a. kelt fizetési meghagyásra azon ellenvetést teszi: 1. hogy ő az annak alapjául szolgáló váltót sajátkezüleg alá nem irta; 2. hogy László Miklós testvére jogosítva nem volt váltót alperes nevében elfogadni; 3. hogy a meghatalmazás 1852 vagy legfeljebb 1853. évben megszűnt, végre. : 4. hogy a váltónem ovatoltatván, miután telepesitett, még az elfogadó irányában is váltójogi hatályát veszítette. Ezen kifogások daczára azonban a megtámadott fizetési határozat fenrartandó, alperes pedig elmarasztalandó volt, mert : 1. Az osztrák váltójog 21. cz. az elfogadásra azt kívánja, hogy az a váltóra Írásban feljegyeztessék, de nem kívánja, hogy ezt az intézvényezett sajátkezüleg aláírja, mert a 95. cz. megengedi, hogy a váltónyilatkozatot meghatalmazott is teheti; 2. az 1851. aug. 31. kelt meghatalmazó László Miklóst feljogosította, hogy alperest felperesek irányában 20,000 frt erejéig kötelezhesse, mert a felhatalmazás pénzbeli kölcsön-kötésre is szólt, ez által pedig sem akkor, midón ezen okmány keletkezett, sem most nem záratik ki a váltó, minthogy az alak, melybe a kölcsönkötés öntetik, annak lényegét megnem váltóztatja. 3. Maga alperes beismeri, hogy a meghatalmazást felmondani elfelejtette, tehát mind ez ideig mint vissza nem vont meghatalmazás jogerejét fentartotta ; azon állítását pedig, hogy a meghatalmazás csupán s egyedül szeszre vonatkozott áruszerzésre szorítkozott, mely üzlet 1852 vagy legfeljebb 1853-ban végképen befejeztetett, maga a kérdéses meghatalmazás által czáfoltatik, mivel itt minden néven nevezendő áruszerződésekről történik világosan megemlítés ; minthogy pedig az osztr. polg. per. 117. §. szerint valódiságára nézve kétségbe nem vont magánokmány az azt kiállító ellen teljes bizonyerővel bír, s a pp. 233. §. szerint eskü általi eldöntésnek csak ott lehet helye, hol döntő tényekre nézve egyéb bizonyítékok hiányzanak, azért ezen körülményre nézve a megkínált és elfogadott főesküre tekintet nem volt; 4. Miután a peresített váltón telepes nevezve nincs, az osztr. vtörv. 43. cz. második része pedig az elfogadó elleni váltójogi kereset elenyészőét a telepes elleni kellő időbeni óvástótel elmulasztása feltételéhez köti, azért a beperesitett váltónál fogva óvástétel nélkül is el fog-adó ellen az elévülés idő határain belül a váltójogi kereset fenmarad. Ezekből kiindulva, a megtámadott fizetési meghagyást épségben tartani, és alperest mint elfogadót az osztr. v. t. 21 s 51. cz. fogva a tőke, kamat, valamint a vtk. II. r. 128. és 225. §§. képest a költségekben is el kellett marasztalni. Kelt sat." Ezen Ítélet ellen alperes fe lebbezést nyújtott be a következő okoknál fogva.Mert a törvényszékitéletét a meghatalmazásra alapítja, melyben, mint az Ítélet indokaiban mondatik, minden néven nevezendő áruszerződésekről történik említés. A ptk. 881. §.szerint Ígéretet más helyett senki sem tehet. Arra, hogy valikimás személyében jogicselekvénytérvényesen létesítsen, meghatalmazás szükséges (ptk. 1002.1005. §§.)Ezen t. k. 1008. §. szerint, midőn más nevében dolgok idegenittetnek el, haszonkölcsönzések vagy kölcsönzések köttetnek, pénz vagy pénzérték vétetik fel, az ügyletek énemére szóló különös meghatalmazás kívántatik. A kérdéses meghatalmazás szinte különös, tehát az abbau világosan meghatározott körön kívül annak alapján a meghatalmazott által teljesített cselekmény alperes irányában kötelező erővel nem bir. Ezen különös meghatalmazásból ki nem tűnik, hogy alperes felhatalmazást adott volna arra, miszerint nevében váltóelfogadások s nyilatkozások tétessenek; abban csak áruszerződésekről történvén világos említés. A váltó alperesnek utólagos jóváhagyás vagy elfogadás végett fel nem mutattatott, ő annak létezéséről mit sem tudott. A v. r. 21. cz. szerint minden nemű Írásbeli nyilatkozatnak az intézvényezett által kell saját kezével aláirottnak lenni, a 81. cz. pedig a kötelezettséget csak azokra mondja ki: kik a váltóban foglalt nyilatkozatot magok aláírták. Ezen felebbezés folytán a váltóié 1törvényszéken 1862. ápr. 24. 2097. sz. a. következőleg ítéltetett: „Az aradi e. b. kir. váltótörvszéknek f. é. mart. 17. 1497. sz. a. hozott marasztaló Ítélete László Miklós irányában érintetlenül hagyatván, alperes László Lászlót illetőleg megváltóztatik, a felperes keresetétől elmozdittatik s köteleztetik érintett alperesnek 35 frt költséget 24 óra alatt;különbenivégrehajtás terhe mellett lefizetni."Indokok: „A kereseti váltó nem lévén László Miklós által világosan, ugy is mint László László meghatalmazottja által elfogadva, már e tekintetből is ez utóbbi váltóilag kötelezve nincsen ; de ezen kivül az 1851. évben kelt és igy az akkoron érvényben lévő hazai törvények alapján megbírálandó meghatalmazás sincs a törvény által teljes érvényessége tekintetéből megkívánt kellékekkel felruházva; — de mindezekhez járul még azon nyomós ok is, hogy a köztörvényinél szigorúbb és külön álló ügyletet képező váltójogi kötelezésre különös meghatalmazás kívántatik; ezek szerint a kereset alapjául felvett okiratból alperes László Lászlóra váltójogi kötelezés nem követkéz58