Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 57. szám

241 jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata által igazoltatik: az azonban, hogy általa egyetemlegesen elválaltatott volna, a perbeli iratokból ki netn tűnik: ennél fogva, a fizetési kötelezettségnek hatálya Ducsay Jánosra nézve, csak annyiban alapittatik meg, ha, és mennyiben a felperesnek megítélt követelés Ducsay Anna másod rendű alperesnek vagyonából ki nem elégitethetnék. Továbbá a késedelmi kamatok, a melyek 1850. jan. 4. napjától, 1853. máj. első napjáig, az akkor fennállott magyar törvények értelmében 6%-tólival — e naptól fogva pedig, 1861. jul. hó 23. napjáig, az addig érvényben volt ausztr. ptk. szerint 4%-tólival, — és azontúl a visszaállított magyar torvények értelmében, ismét 6%tólival számitandók, — tekintvén azt, hogy a kereseti követelés fedezésére végrendeletileg kijelölt vagyont alperesek még 1850. jan. 4. birtokukba vették, és azóta használták, a néhai Farkassányi Sámuelnek hagyományozott összeget azonban, mely a végrendelet szerint azonnal kifizetendő lett volna, a letiltató hatóságoknak kifizetni, vagy pedig birói kezekbe letenni elmulasztották; valamint figyelemmel arra is, hogy az alperesek részéről kifogáskép felhozott elévülés, a tőke fizetésének folytonos, | alperesek által nem tagadott, de külömben is az I. K. L. és M. alatti mellékletekkel igazolt szorgalmazásával, illetőleg megajánlásával, annak törvényes járulékaira nézve is félbeszakittatott, — az első bíróság által törvényszerűen megitélve lévén, a felperes által felszámított perbeli költségek között előforduló ítéleti dij pedig, mint a melynek megállapítása más hatóság köréhez tartozik, 24 írttal e helyűt kihagyatván: ily módosítások mellett, a fel- j lebbezett ítélet jóvá, a tőke mennyiségére nézve pedig i érintetlenül hagyatik, és a per további intézkedés végett, . illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jun. 30. 502. sz. alatt Előadó: Kossalkó János ktb.) 605. Dunaházi Szabó Péternek — Gyevi Kovács István és neje ellen, adás-vevesiszerződés teljesítése iránti perében Ítéltetett: A szerződés betöltése iránti perekben, minő a jelen, az Ítélettel meg nem elégedő felet a felebbe- \ zés az 1729. 28. t. cz. értelmében, nyilván birtokon belől illetvén ; ugyanazért az első bíróságnak abbeli Ítélete, mely szerént alperesek a felebbezésnek birtokon belől leendő megengedése iránti kérelmüktől elmozdittattak, megváltoztatik, és az érdeklett alperesek által közbetett fellebbezésnek birtokon belől helye találtatván, ehez képest az ügyérdemlegesen is felülbirálat alá vétetik. — Mire nézve tekintve: hogy a szerződések Mátyás király VI. 16. és Ulászló I. 38. törv. cz. szerintszoros értelmezésüek, s mind addig mig maga utján nem érvénytelenittetnek, fenntartandók; miután alperesek azt: hogy köztük s felperesek között a kereseti 267 • ölnyi udvar telek rész iránt az adás-vevési szerződés '//. alatti mérnöki terv szerint valósággal megköttetett, sőt az által, hogy alperesek az egész vétel árt kezeikhez vették, foganatba is vétetett: a tárgyalás során önként beismerik: azon kérdésnek érdemleges megvitatása pedig, mintha a hivatolt szerződésnek akkénti megkötésére a városi mérnök által kény szeritettek volna, nem a jelen per útra tartozik. — Mindezeknél fogva az első bírósági (alpereseket marasztaló) ítélet helyben hagyatik és az ügy iratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jun. 30. 2103. sz. a. Előadó: Blaskovits Kálmán ktb. 606. Verhás Márí^r. k bzv. Gáger szül. Aucherer Karolina ellen 120 frí A -ági perében ítéltetett: A kereset alapjául szolgál . •. kötvény a tartozás lefizetésének alperesnő s férje hhah egyetemlegesellvállalását nem tartalmazván, sőt az ilyetén lekötelezésnek hiánya maga a felperesnő részéről is válaszilag be lévén ismerve, s ez oknál fogva alperesnő a felperesnek okozott és első bíróságilag megalapitott perköltségeken kivül a 120 pfrtnyi kereseti összeg csak fele részének vagyis o. é. 63 frtnak, mint szinte csupán ezen részlet után 1848. máj. 1. számítandó 6% kamatoknak megfizetésérelévén jogszerűen kötelezhető, ily módosítással az első bíróságnak Ítélete jóváhagyatik, s a periratok további eljárás végett illetőségükhöz átküldetnek. (1862. jun. 17. 2897. P. sz. a. Előadó: Monaszterli Sándor ktb.) 607. Szabó Lajosné szül. Hetyey Máriának Szabó Lajos ellen telekkönyvi kiigazítás iránti ügyében határoztatott: Jelen ügy egyedül a cs. kir. pénzügyész^égnek semmiségi panasza folytán vétetvén vizsgálat alá, miután az a kiigazítási kérelem iránt kitűzött tárgyalásra, jóllehet a telekkönyv tartalma szerint a házassági biztosíték kitörlése által ez ügyben jogosan érdekeltetik, idézve s a kitörlési kérelem iránt kihallgatva sem lenne, ezen lényeges formasértés miatt az e. b. végzés feloldatik, s az iratok szabályszerű eljárás s a kifejlendó körülményekhez képest hozandó uj határozat végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1862. június 17. 3801. P. sz. a. Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 608. Rümmelmann Miklósnő szül. Schmidt Aurának Tamféle örökösök által ellene indított örökösödési perben végeztetett: Az e. b. azon végzése ellen, melynél fogva azon kérdés döntetik el, ha váljon a fennforgó eset rendes szóbeli uton és alaposan megvitatható-e? az ideigl. törv. szab. 46. §-ához képest külón felfolyamodásnak helye nemiévén, alperes felfolyamodványának viszautasitásával az iratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. július 9-én 475. P. sz. a. Előadó : Sarlay Lajos ktb.) 609. Keller Péter és Borbálának Krámer Fülöp ellen, egy 825 • ölnyi szabad földnek átengedése iránti perében Ítéltetett: Azon ügydöntő körülmény, hogy minden fél telekhez szabad földképpeu 3/i hold tartozik, és mintha ugyanannyi terjedékű szabadföldet igért volna alperes felperesnek adni; miután a kihallgatott tanuk közöl ezen körülmény valóságát csak Horváth Sámuel tanú igazolja, Kuhn Lajos és Gresz Péter tanuk pedig magokat erről tudomással nem bíróknak mondották — kellőleg bebizonyitottnak nem tekintethetvén, az e. b. Ítéletében felhívott és telekkönyvi kivonatnak épen nem tartható adó birtok ívből pedig az, hogy a Kikinda felőli düllőben a négy holdat meghaladó tér miért tartandó szabadföldnek, és miért járulna ebből felpereseknek 825 • öl — kivehető, — aperbeli vitatásokkal felderítve sem lévén, a felterjesztett peres iratok a felek közötti egyesség megkísértése és nem sikerülése után a kijelölt hiányok pótlása és a kifejlendő körülményekhez képesti ujabb Ítélet hozatala végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jun. 3. 999. P. sz. a. Előadó: Malati nszky Ferencz ktb.) 610. Nossanovics Jánosnak Golup György elleni 403 frt 30 kr. adósságot tárgyazó perében ítéltetett: A fölebbezési folyamodványhoz A. a. mellékelt ítélet az azon látható jegyzék szerint 1861. évi jun. 28. kézbesítve, a fölebbezés pedig azon évi febr. 12. s igy az akkor fenállott prtás 309. §-ában előirt 14 napi határidőn tul lévén beadva, ennél fogva a 101 és 311. §§. értelmében ugyanaz hivatalból elvettetik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jun. 26.4581. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 611. A székes-fehérvári takarék pénztárnak Takács