Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 55. szám

Pest, péntek 1862. július 18. 55. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Az ellentállás megszüntetéséhez. - Kúriai Ítéletek ! magánjogi és váltó törvényszéki ügyekben. — Irodalmi értesítő.— Hivatalos tudnivalók. Az ellentállás megszüntetéséhez. Varga Ferencz makói lakos Szűcs Sámuel szintén makói lakos ellen a fenállott nváradi cs. kir. főtörvszéknek 1861. évi mart. hó 20-án 688. sz. a. kelt Ítélete alapján, i mely szerint alperes a makói 2859. sz. a. ház és % telek föld átadásában elmarasztatott, végrehajtási folyamodást nyújtván be; a végrehajtás 1861. évi máj. 7-én 397. sz. a. kelt végzés által elrendeltetett, s annak foganatosításával Szabó Albert megyei esküdt mint kiküldött végrehajtó megbízatott. Azonban ezen végrehajtás alperes elleutállása folytán nem foganatosíttathatván, Varga Ferencz felperes Csanád megye makói járás főszolgabírójához Szűcs Sámuel ellen ellentállási keresetet nyújtott be,melyben a tényállásnak előadásaután, hivatkozvaaz 1681: 31, 1792: 16, és 1729: 34. t. czikkelyekre, alperest ellentállásának okadatolása végett megidézni, s kihallgatása után őtet 200 frt birságban, a felszámítandó károknak és költségeknek, valamint az ellentállás ideje óta vett haszonnak megtérítésében is elmarasztaltatni kérte. Az ellenbeszédben előadatik: 1. Az ellentállás okául azon körülmény szolgált, mert alperes az anyaperben magát még egy perbeszédben kihallgattatni kérte, ez azonban megtagadtatott. 2- Mert alperes az anyaperbeni fölebbezésében a per tárgya iránt keletkezett bűnügyi iratoknak, melyek a felperes által elkövetett csalásra fényi derítenek, a periratokkal együtt leendő fölterjesztését kérte, a büniratok azonban fel nem terjesztelvén, a felülvizsgálat a ki nem egészített ügyiratokból csak egyoldalulag eszközöltetett. A dolog érdemére nézve előadja alperes, hogy felperesnek csalási büntette az ellene folytatott fenyitő perből, s a jelen jegyzőkönyvhöz mellékeltNB. a. okiratokból kitűnik ; minélfogva kéri az anyaperben hozott ítéleteknek megváltoztatásával felperest az elkövetett csalás miatt a büntető bíróságnak átadatni, s alperesnek a kereseti tárgyhozi tulajdon jogát itéletileg kimondatni. A felperes válaszolja: Mikép alperes ellentállását beismervén, ennek okául két körülményt hozott fel : ezek azonban semmisek s birói figyelembe nem vehetők, mert azok elleu felperes már föllebbezésekor jogorvoslattal élt; a másod birósági Ítéletet pedig hallgatással mellőzvén, azt jogerőre emelkedni engedte, mely által az végrehajthatóvá válván, azt ellentállással gátolni nem lehetett. A magyar törvény négy esetet ismer, melyekben az ellentállás megtörténhető, de alperes ezeknek egyikét sem hozza fel, mert azok nem léteznek, azon felhozott körülmény pedig, hogy végiratot a becsomózás után nem adhatott, az osztrák pprtás értelmében már az első ítéletben figyelmen kivül hagyatott. Mert a bűnügyi iratok semminémű esetben fel nem terjeszthetők, mivel a kérdéses esetben a felperes ellen felhozott vád alaptalannak találtatván, az anyaper csak ezután ' tétetett folyamatba, e szerint a bűnügyi iratok felterjesztésének szüksége fenn nem forgott. Ezek szerint, miután alperes ellentállásának okat nem adta, az egész díjban, a nem tagadott, s 900 frtra számított haszonban s a D. a. költségekben marasztalandó. Viszonválász: Akkor midőn a magyar törvények az alkotmányosság terének elfoglalásával ismét hatályba léptek, az alperes által használt ellentállás is, mint a magyar törvények által engedett perorvoslat helyre állt, hogy pedig ezen perorvoslat a jelen esetben törvényes volt, a felhozott törvényeknél fogva kétségen kivül áll, mert ezekben az idézett négy eseten kivül az ellenbeszédben felhozott okok is az ellentállásnak törvényes okaihoz soroztainak. Mindezeknél fogva stb. Ezen szóváltásokkal a per befejeztetvén : 1861. évi aug. 28. a makói főszolgabíró által ítéltetett: „Jóllehet özvegy Szűcs Ferenczné szül. Nagy Ilona mint eladó és felperes mint vevő között létre jött D. a. anyaperben lévő szerződés nyilvánkönyvi jogszerzésre, külső formáját tekintve,alkalmas s kérdés alá nem jöhet; tekintetbe vévén mindazonáltal egy részről, miszerint a törvények értelmében senki másra több jogot nem ruházhat, mint a mennyivel maga bir, s hogy másoknak igazai bármily birtokváltozás által sem csonkithatók, — miszerint ennek folytán az anyaperbeli ellenbeszéd 4. sz. a. mellékletének tanúsága szerint az eladó Nagy Ilona férje öreg Szűcs Ferencz még 1849-ik évben decz. 9-én a D. a. szerint eladott birtokot gyermekei között felosztá, maga és Neje Nagy Ilona élelmükre éltök fogytáig csupán felfertály földnek és a szöllőnek hasznát s két meddő tehenet tűzvén ki, miszerint ezen örök osztály a jelen perbeni ellenbeszéd NB a. mellékletének tanúsága szerint az által, hogy a leánytestvéreknek egy fertály föld átbocsáttatott, és a leány testvérek férjeinek, tehát felperesnek beegyezésével is eladott egy fertály földnek árán egyenlően megosztozva, — osztály részét mindegyik a férjével együtt fölvette, valamint a 4. sz. a. 3-ik pontja alatt érintett azon beismert tény által is, hogy öreg Szűcs Ferencz és neje Nagy Ilona az alperes gondviselésére bízván magokat, annak az egész gazdaság kezelését átadták, és ennek következtében eladó Nagy Ilona is egész 1857. évig alperes gondviselése alatt lévén, valósággal teljesedésbe ment, s nyolez évi folytonos gyakorlat által megerősíttetett; mely előzményeknél fogva eladó Nagy Ilonának az eladott birtok iránt egy hatod részben, s erre nézve is egyedül özvegyi tartással megállapított haszonvételi joga lévén, ennél több jogot másra nem ruházhatott át; — továbbá tekintetbe vévén más részről, hogy a 4 iksz. a. örök osztály 4-ik pontja értelmében felperes a nejét Szűcs Sárát illető osztályrészt az 1. NB. a. melléklet tanusitása szerint maga vette fel, s ennek folytán a per alatti birtok viszonyról tökéletes tudomása volt; tekintetbe vévén, hogy a D. a. ' szerződés a szerződő felek által fizetés mellett kötöttnek 55