Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 53. szám

Pest, péntek 1862. julius 11. 53. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Ez évből még teljes példányok kaphatók, ngy 1859- 60- 61-bAI is rendes elöf áron Biztosítási illetőleg áthelyezési jogkérdés. Müller Jakab 1861. évi január 29 én apesti kir. váltótörvszékhez beadott kérvényében előadja, hogy Steiner | Zsigmond elleni 372 frt 40 kr. és járulékai iránti váltóperében az A. a. mellékelt végzés által alperes ingóságainak biztositásképeni lezálogolása, szoros zár alá vétele és áthelyezése elrendeltetett, minek folytán B. szerint a zálogolás ugyan megtörtént, de a szoros zár és áthelyezés nem foganatosíttatott, mert Steiner Júlia a lezalogolt tárgyakra tulajdoni igényt támasztott. Időközben azonban Steiner Júlia C. szerint 1860. évi 21,414. sz. a igénykeresetét benyújtotta, melyből kitűnik, hogy- a B. alattiban 6. 19. 20." 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28*29. 30. 31. 33. 36. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. és 47- tétel alatt foglalt tárgyakat tulajdonának többé nem állitja, a 48. és 49. tétel alattiakra pedig semmi bizonyítékot felmutatni nem bir, minél fogva a fennebbi tételszámok alatt lezálogolt tárgyak szoros zár alá vételét és áthelyezését elrendeltetni kéri. A volt pesti cs. kir. kereskedelmi törvényszéknek 1861. évi feb. 5. 3560. sz. a. kelt végzésével a szoros zár és áthelyezés a fentebb elősorolt tárgyakra a 48 és 49. tételszámok alattiak kivételével elrendeltetett. Ezen végzés ellen Steiner Júlia felyeblifolyamodást nyújtván be, a kir. váltófeltörvényszék 1861. nov. 20. 937. sz. a. következőleg végzett: „A volt pesti cs. kir. kereskedelmi törvényszéknek f. é. febr. 5. 3560. sz. a. hozott végzése a szoros zárt illetőleg, a mennyiben az illető ingóságok elzárásra alkalmatosak és a szoros zár a lezálogolt tárgyak megsértése nélkül eszközöltethetik, helybenhagyatik ; — az áthelyezést tekintőleg azonban, miután a Müller Jakab által áthelyeztetni kivánt ingóságok a m. évi máj. 18 felvett zálogolási jegyzőkönyv útmutatása szerint állítólag már előbb Engel Imre és Fürst Károly javára lezálogoltattak, és ekkép figyelmezve a pprd. 531. §-ára az imént megnevezett hitelezőknek előleges meghallgatása nélkül át nem helyeztethetnek, valamint ez már a pesti volt cs. kir. íőtörvényszéknek m. é. aug. 1. 9243. sz. a. kelt, s jogerőre emelkedett rendelményében világosan kimondatott, megváltoztatik, és az eljáró bíróság odautasittatik, miszerint a hivatkozott rendelménynek megfelelőleg tárgyalást rendeljen, ez alkalommal Müller Jakabnak f. é. jan. 29. 3560. sz. a. benyújtott folyamodásában foglalt áthelyezési kérelme iránt nem csak a végrehajtást szenvedett Steiner Zsigmondot és ennek nejét Steiner Júliát, hanem a fennt érintett hitelezőket Engel Imrét és Fürst Károlyt is hallgassa meg, és a kifejlendőkhöz képest az áthelyezés érdemében ujabb határozatot hozzon." Az ezen végzés folytán 1861. évi ddez. 24. tartott tárgyalásnál Steiner Júlia tagadja, hogy Engel Imre és Fürst Károly előlzálogolók a tárgyalásra megidéztettek volna, minthogy pedig ezeknek meghallgatása nélkül a jogerejü birói határozatok értelmében az áthelyezésnek helye nem lehet, kéri a kézbesítés kimutatása után az áthelyezés kérdését elintézni, megjegyezvén, hogy Müller Jakab a szoros zár által ugy is teljesen biztontva van addig, mig Steiner Júliának már becsomózott igénykeresete elintézve lesz. Müller Jakab pedig előadja, mikép Steiner Júliának az áthelyezés kérdésébe semmi beleszólása nem lehet, minthogy az csak azon tárgyakra rendeltetett el, melyekre Steiner Júlia igényt nem támasztott. Az A alatti végzésre vezetett bizonyitvány szerint Engel Imre és Fürst Károly meghatalmazottjai a tárgyalá=r.i megidéztettek, s meg nem jelenvén, az áthelyezésbe hallgatag beleegyeztek, kéri az áthelyezést elrendeltetni, s alperest 15 frt 70 kr. tárgyalási költségben elmarasztalni. Ezekre Steiner Júlia az. áthelyezés ellen óvást tesz, tagadván, hogy Csepcsányi és Wunder ügyvédek mint Engel és Fürst meghatalmazottjai igazolva volnának. Müller Jakab viszont állitja, hogy Csepcsányi és Wunder ügyvédek az általuk Steiner Zsigmond ellen vezetett perekben fekvő meghatal mazások által mint Engel Imre és Fürst Károly meghatalmazottjai igazolva vannak. A pesti e. b. kir. váltótörvényszék által 1862. évi febr. 3. 58,252. sz a. végeztetett : ,,Miután az országbírói ideigl. szab. átmeneti rendelkezései szerint a végrehajtási eljárás régi ügyekben is a visszaállított magyar törvények szerint intézendő, ezen törvények szerint pedig az ausztriai polg. prtás értelmében vett áthelyezésnek helye nincs, ugyan annak többé hely nem adathatik." Ezen végzés ellen Müller Jakab kellő időben felfolyamodást és Sf-mmiségi pana=zt nyújtott be, melyben előadja, hogy az országbírói értekezlet nyilván kimondotta, hogy az ujabban életbe lépett törvényeknek visszaható erejök nincs, s igy nem áll, hogy az áthelyezést, mely az osztrák és magyar törvények szerint azonos, a magyar váltójog korlátai közt foganatosítani nem lehetne. A magyar váltótörvény szinte ismer áthelyezést, a II. r. 153. §. nyilván rendelvén, hogy az áthelyezés felperes kívánatára eszközlésbe vétessék. A feltörvényszéki jogerejü végzés szerint az áthelyezés megrendelendő, ha abba az előfoglaltatók beleegyeznek: — az első bíróság tehát az áthelyezés megtagadásával ezen fel törvényszéki határozaton túlterjeszkedett. — Kéri tehát az első birósági végzés megsemmisítését s az áthelyezés elrendelését. A kir. váltófeltörvényszék által 1862. máj 13. 2279 sz. a. végeztetett: ,,A pesti e. b. váltótörvszéknek f. 1862. évi feb. 3. 58,252. sz. a. hozott végzése megsemmitittetik, s az eljáró e. b. kir. váltótörvszék odautasitta53