Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 53. szám

Pest, péntek 1862. julius 11. 53. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Ez évből még teljes példányok kaphatók, ngy 1859- 60- 61-bAI is rendes elöf áron Biztosítási illetőleg áthelyezési jogkérdés. Müller Jakab 1861. évi január 29 én apesti kir. váltó­törvszékhez beadott kérvényében előadja, hogy Steiner | Zsigmond elleni 372 frt 40 kr. és járulékai iránti váltó­perében az A. a. mellékelt végzés által alperes ingóságai­nak biztositásképeni lezálogolása, szoros zár alá vétele és áthelyezése elrendeltetett, minek folytán B. szerint a zá­logolás ugyan megtörtént, de a szoros zár és áthelyezés nem foganatosíttatott, mert Steiner Júlia a lezalogolt tár­gyakra tulajdoni igényt támasztott. Időközben azonban Steiner Júlia C. szerint 1860. évi 21,414. sz. a igényke­resetét benyújtotta, melyből kitűnik, hogy- a B. alattiban 6. 19. 20." 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28*29. 30. 31. 33. 36. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. és 47- tétel alatt foglalt tárgyakat tulajdonának többé nem állitja, a 48. és 49. tétel alattiakra pedig semmi bizonyítékot felmutatni nem bir, minél fogva a fennebbi tételszámok alatt lezálo­golt tárgyak szoros zár alá vételét és áthelyezését elren­deltetni kéri. A volt pesti cs. kir. kereskedelmi törvény­széknek 1861. évi feb. 5. 3560. sz. a. kelt végzésével a szoros zár és áthelyezés a fentebb elősorolt tárgyakra a 48 és 49. tételszámok alattiak kivételével elrendeltetett. Ezen végzés ellen Steiner Júlia felyeblifolyamodást nyújtván be, a kir. váltófeltörvényszék 1861. nov. 20. 937. sz. a. következőleg végzett: „A volt pesti cs. kir. kereskedelmi törvényszéknek f. é. febr. 5. 3560. sz. a. hozott végzése a szoros zárt ille­tőleg, a mennyiben az illető ingóságok elzárásra alkalma­tosak és a szoros zár a lezálogolt tárgyak megsértése nél­kül eszközöltethetik, helybenhagyatik ; — az áthelyezést tekintőleg azonban, miután a Müller Jakab által áthelyez­tetni kivánt ingóságok a m. évi máj. 18 felvett zálogolási jegyzőkönyv útmutatása szerint állítólag már előbb En­gel Imre és Fürst Károly javára lezálogoltattak, és ekkép figyelmezve a pprd. 531. §-ára az imént megnevezett hi­telezőknek előleges meghallgatása nélkül át nem helyez­tethetnek, valamint ez már a pesti volt cs. kir. íőtörvény­széknek m. é. aug. 1. 9243. sz. a. kelt, s jogerőre emelke­dett rendelményében világosan kimondatott, megváltoz­tatik, és az eljáró bíróság odautasittatik, miszerint a hi­vatkozott rendelménynek megfelelőleg tárgyalást rendel­jen, ez alkalommal Müller Jakabnak f. é. jan. 29. 3560. sz. a. benyújtott folyamodásában foglalt áthelyezési kérel­me iránt nem csak a végrehajtást szenvedett Steiner Zsig­mondot és ennek nejét Steiner Júliát, hanem a fennt érin­tett hitelezőket Engel Imrét és Fürst Károlyt is hallgassa meg, és a kifejlendőkhöz képest az áthelyezés érdemében ujabb határozatot hozzon." Az ezen végzés folytán 1861. évi ddez. 24. tartott tárgyalásnál Steiner Júlia tagadja, hogy Engel Imre és Fürst Károly előlzálogolók a tárgyalásra megidéztettek volna, minthogy pedig ezeknek meghallgatása nélkül a jogerejü birói határozatok értelmében az áthelyezésnek helye nem lehet, kéri a kézbesítés kimutatása után az át­helyezés kérdését elintézni, megjegyezvén, hogy Müller Jakab a szoros zár által ugy is teljesen biztontva van ad­dig, mig Steiner Júliának már becsomózott igénykeresete elintézve lesz. Müller Jakab pedig előadja, mikép Steiner Júliának az áthelyezés kérdésébe semmi beleszólása nem lehet, minthogy az csak azon tárgyakra rendeltetett el, melyekre Steiner Júlia igényt nem támasztott. Az A alatti végzésre vezetett bizonyitvány szerint Engel Imre és Fürst Károly meghatalmazottjai a tárgyalá=r.i megidéztettek, s meg nem jelenvén, az áthelyezésbe hallgatag beleegyeztek, kéri az áthelyezést elrendeltetni, s alperest 15 frt 70 kr. tárgyalási költségben elmarasztalni. Ezekre Steiner Júlia az. áthelyezés ellen óvást tesz, tagadván, hogy Csepcsányi és Wunder ügyvédek mint Engel és Fürst meghatalma­zottjai igazolva volnának. Müller Jakab viszont állitja, hogy Csepcsányi és Wunder ügyvédek az általuk Steiner Zsigmond ellen vezetett perekben fekvő meghatal mazások által mint Engel Imre és Fürst Károly meghatalmazott­jai igazolva vannak. A pesti e. b. kir. váltótörvényszék által 1862. évi febr. 3. 58,252. sz a. végeztetett : ,,Miután az ország­bírói ideigl. szab. átmeneti rendelkezései szerint a végre­hajtási eljárás régi ügyekben is a visszaállított magyar törvények szerint intézendő, ezen törvények szerint pedig az ausztriai polg. prtás értelmében vett áthelyezésnek he­lye nincs, ugyan annak többé hely nem adathatik." Ezen végzés ellen Müller Jakab kellő időben felfo­lyamodást és Sf-mmiségi pana=zt nyújtott be, melyben előadja, hogy az országbírói értekezlet nyilván kimon­dotta, hogy az ujabban életbe lépett törvényeknek vissza­ható erejök nincs, s igy nem áll, hogy az áthelyezést, mely az osztrák és magyar törvények szerint azonos, a magyar váltójog korlátai közt foganatosítani nem lehetne. A magyar váltótörvény szinte ismer áthelyezést, a II. r. 153. §. nyilván rendelvén, hogy az áthelyezés felperes kívánatára eszközlésbe vétessék. A feltörvényszéki jogere­jü végzés szerint az áthelyezés megrendelendő, ha abba az előfoglaltatók beleegyeznek: — az első bíróság tehát az áthelyezés megtagadásával ezen fel törvényszéki hatá­rozaton túlterjeszkedett. — Kéri tehát az első birósági végzés megsemmisítését s az áthelyezés elrendelését. A kir. váltófeltörvényszék által 1862. máj 13. 2279 sz. a. végeztetett: ,,A pesti e. b. váltótörvszéknek f. 1862. évi feb. 3. 58,252. sz. a. hozott végzése megsem­mitittetik, s az eljáró e. b. kir. váltótörvszék odautasitta­53

Next

/
Thumbnails
Contents