Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 52. szám

221 Jakubek József ezen állítólagos zálogjogát, valamint azon idót is, melyre ezen joga kiterjed, hiteles okmányok ál­tal be nem bizonyította, —s mert az alperes által felaján­lott eskü és tanú kihallgatásnak, hol az adás-vevési szerző­dés a tárgynak eldöntésére egész próbát nyújt, a fótörv­széki döntvények 30. lap G-. döntvénye nem különben az 1840. évi XV. t. cz. II. R. 8. Fejezet 103. §-a értelmében helye nincs) Ítéltetett : Az átptkvnek az ideig. törv. szab. 21. §-aként hatályban fentartott 321. §-a szerint ott, hol telekkönyvek léteznek, ingatlanokra vonatkozó dologi jo­gok jogszerű birtoklása csak nyilván könyvbei bejegyzés által szereztethetvén, az eljáró bíróság ítélete alperes köz­betett, de az ideig. törv. szab. 104 §-a szerint helyt nem fogható semmiségi panaszának elvetése mellett jóváhagya­tik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. nov. 29. 4715. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb..) 580. Zsoldos Ferenczné szül. Freyler Ludovikának Vörös Imre és Laky György mint néhai Zsoldos Feréncz hagyatéki gondnokai és Zsoldos Teréz ellen 400 db. arany móring követelési perében, (melyben Kőszeg város törv­széke mint e. b. által felperesnő keresetétől elmozdittatván, az okozott perköltségek viselésére köteleztetett azért, mert felperesnő az A. a. szerint neki lekötött hitbéri követelé­sét ugyanezen okmány szerint a kérdéses szőllőre telek­könyvileg előjegyeztette ugyan, miután azonban néhai Zsoldos Teréz összes hagyatéka, melybe a szőllő is tarto­zott, a 2. sz. a, határozat által birói zár alá vétetett, s an­nak kevéssel utánna történt elhalálozása után az összes hagyatéki hitelezők, s köztök felperesnő is a csőd elkerü­lése végett az 5. sz. a. edictalis végzés által egybehivat­tak, s felperesné kijelentett követelésével a 6. sz. a. ítélet­tel a per rendes útjára utasíttatott, követelését ezen uton nem érvényesíttette, hanem kielégítése végett a 7. sz. a. birói egysségre lépett, melynek 2-ik pontja értelmében a hagyatékhoz tartozó körmendi rét felét, valamint a Lu­kinichféle 1000 frtos kötvényt fogadta el kielégítése fejé­ben azon nyilvános kikötéssel, hogy a hagyatékhoz tartozó kalchgrubeni szőllő Zsoldos Teréznek adassék át tulajdo­nul, s ennek alapján a hagyaték befejezettnek nyilvánít­tassák, a mi a 8. sz. a. jogerejű birói végzés szerint meg is történt, s annak alapján a 9. sz. a. végzéssel a kérdéses szőllő Zsoldos Teréz nevére tulajdon jogilag átíratott. A kérdéses egyesség tehát az érdeklett hitelezők s köztök felperesnőnek közmegegyezésével jővén létre, azt meg nem történté tenni nem lehet, felperesné saját tette ellen ezen bevégzett s bíróilag meghaladott ügyben fel nem léphet, s a maga javára mások sérelmével több jogokat nem követelhet, mint melyek őt az egyesség értelmében illetik, hogy pedig felperesnőnek jelenleg érvényesíttetni kivánt joga a kérdéses szőllőre eszközlött előjegyzést ille­tőlegfenn nem hagyatott magából a hivatkozót egyességből, s a 8. sz. a. végzés bői kitűnik, mert ez esetben állítólagos do­logbani joga világosan épségben hagyandónak mondatott volna ki; mig ellenkezőleg felperesnő az egyezkedésbe való bocsátkozásával és annak elfogadásával ezen jogától tettleg elállott, 8 igy a már véglegesen ésbirói intézkedés által jogér vényre emelkedett határozat ellenében az egész hagyaték feletti intézkedés felforgatásanélkül igazolási keresetét nem érvényesíthetné) Ítéltetett: Felperesnő az 5. sz. a. birói felhivás daczára jelen követelését néhai Zsoldos Ferencz hagyatéka ellen bejelenteni elmulasztván, s a 7. sz. a. egyesség 2-ik pontjában foglalt, közte, s a 3 ad rendű alpe­resnő között történt megállapodás szerint a községi vagy­is kalchgrubeni szőllőcsakaz azon létező adó terhek viselete mellett, s az A. a. móring levél előjegyzéséből eredett jogigények nyilvános íentartása nélkül engedtetvén át — eljáró biróság ítélete ezen s az abban felhozott indokok­ból jóváhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. máj. 5-én 163. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 581. Szibenliszt Jánosnészül. báró Schmidthál Ber­tának Vörös Imre mint Zsoldos Imre árváinak gyámja el­len 2598 frt iránti végrehajtási ügyében végeztetett: Fel­peresnőnek 1861. évi február 13. és jul. 13-án benyújtott, e. r. alperes Zsoldos Lujza mellőzésével kizárólag Vörös Im­re, mint néhai Zsoldos Ferencz és Vörös Katalin gyermekei gyámja ellen intézett zálogolási becslési kérvények felett 1861. évi febr. 20 án s jul. 19-én 309. s 413. sz. a. kelt végzések nem Vörös Imrének, de ennek képviseletére je­len perben meg nem hatalmazott Szovják ügyésznek kéz­besittetvén, következőleg az eddigi végrehajtási lépések, azokról utólag sem értesített Vörös Imre irányában jog­érvényeseknek nem tekintethetvén, a panaszlott e. b. vég­zés az azt megelőzött zálogolás- és becsléssel, nem külön­ben a kőszegi fenállott cs. kir. járásbíróság által 1861. évi febr. 20-án 309. sz. a. hozott zálogolási határozattal együtt megsemmisíttetik, s a periratok az eljáróbiróság­hoz oly utasítással küldetnek vissza, miszerint felperesnő 1861. évi febr. 13-án benyújtott, folyamodónak utólago­san kézbesítendő zálogolási kérvénye iránt a felek meg­hallgatása után ujabban határozzon. (1862. april 4-én 5427. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 582. Fábián Jánosnak Froitn Grosz ellen erdő pusz­títás végett inditott zárlati ügyében (melyben Marmaros megye törvényszéke mint e. b. által határoztatott: Miután Ruszpolyánya mvárossal határos Bukovina havas és annak aljában fekvő erdőségek az A. a. melléklet igazolása sze­rint a folyamodó Fábián János felperessége alatt Froim Grosz alperes ellen kezdett zálogváltó perben magát a pertárgyat képezik, ez okból folyamodó kérésének hely adatván, a fentnevezett Bukovinka havashoz tartozó erdő­ségek az 1729. 28. t. cz. értelmében oly formán vétetnek birói zár alá. hogy a zálogváltó pernek jogérvényes íté­lettel leendő eldöntéséig ugy felperes Fábián Jánosnak, valamint alperes Froim Grósznak azon erdőségekben bár­minő favágásokat tenniök e zárlat kihirdetése után tilos leend) végeztetett: Az ideig. törv. szab. 57. § a szerint a fenforgó ügyre alkalmazandó 1840. XV. t. cz. II. R. 146. §-aként birói zárnak csak az ott kijelölt esetekben lehetvén helye, miután panaszló a peres tárgy veszélyeztetését ok­mányilag nem igazolá, egyszerű e részbeni előadása pe­dig figyelembe nem vétethetnék, 1861. nov. 12-én 964. sz. a. benyújtott zárlati kérelmével elutasittatik, s a tett­leg foganositott zár feloldottnak vyilvánittatik. Egyéb­iránt az ideig. törv. szab. 107. §-ában foglalt rendeletnek a fölterjesztő törvszék részéről történt mellőzése nem he­lyeseltetvén, s folyamodó költségtérítési igényeivel szin­tén elutasittatván, az iratok további intézkedés végett il­letőségükhöz visszaküldetnek. (1862. april 4. 271. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) Váltótörvény! Ítéletek. 72. A kir. Hé ts z emély e s -1 áb 1 á n ak váltó­osztálya — Freisinger Márton és Rozália hites tár­saknak, a volt cs. kir. nváradi főtörszék által 1860. július 5. 6867. sz. a. hozott s a volt cs. kir. aradi városi kikül­dött bíróságnak 1860. évi mart. 25. 2573. sz. a. kelt s a nevezett részére Durst Márton hagyatéka csődtömegéhez tartozó ingatlanságokra bekebelezett tehernek kitörlését

Next

/
Thumbnails
Contents