Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 52. szám

221 Jakubek József ezen állítólagos zálogjogát, valamint azon idót is, melyre ezen joga kiterjed, hiteles okmányok által be nem bizonyította, —s mert az alperes által felajánlott eskü és tanú kihallgatásnak, hol az adás-vevési szerződés a tárgynak eldöntésére egész próbát nyújt, a fótörvszéki döntvények 30. lap G-. döntvénye nem különben az 1840. évi XV. t. cz. II. R. 8. Fejezet 103. §-a értelmében helye nincs) Ítéltetett : Az átptkvnek az ideig. törv. szab. 21. §-aként hatályban fentartott 321. §-a szerint ott, hol telekkönyvek léteznek, ingatlanokra vonatkozó dologi jogok jogszerű birtoklása csak nyilván könyvbei bejegyzés által szereztethetvén, az eljáró bíróság ítélete alperes közbetett, de az ideig. törv. szab. 104 §-a szerint helyt nem fogható semmiségi panaszának elvetése mellett jóváhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. nov. 29. 4715. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb..) 580. Zsoldos Ferenczné szül. Freyler Ludovikának Vörös Imre és Laky György mint néhai Zsoldos Feréncz hagyatéki gondnokai és Zsoldos Teréz ellen 400 db. arany móring követelési perében, (melyben Kőszeg város törvszéke mint e. b. által felperesnő keresetétől elmozdittatván, az okozott perköltségek viselésére köteleztetett azért, mert felperesnő az A. a. szerint neki lekötött hitbéri követelését ugyanezen okmány szerint a kérdéses szőllőre telekkönyvileg előjegyeztette ugyan, miután azonban néhai Zsoldos Teréz összes hagyatéka, melybe a szőllő is tartozott, a 2. sz. a, határozat által birói zár alá vétetett, s annak kevéssel utánna történt elhalálozása után az összes hagyatéki hitelezők, s köztök felperesnő is a csőd elkerülése végett az 5. sz. a. edictalis végzés által egybehivattak, s felperesné kijelentett követelésével a 6. sz. a. ítélettel a per rendes útjára utasíttatott, követelését ezen uton nem érvényesíttette, hanem kielégítése végett a 7. sz. a. birói egysségre lépett, melynek 2-ik pontja értelmében a hagyatékhoz tartozó körmendi rét felét, valamint a Lukinichféle 1000 frtos kötvényt fogadta el kielégítése fejében azon nyilvános kikötéssel, hogy a hagyatékhoz tartozó kalchgrubeni szőllő Zsoldos Teréznek adassék át tulajdonul, s ennek alapján a hagyaték befejezettnek nyilváníttassák, a mi a 8. sz. a. jogerejű birói végzés szerint meg is történt, s annak alapján a 9. sz. a. végzéssel a kérdéses szőllő Zsoldos Teréz nevére tulajdon jogilag átíratott. A kérdéses egyesség tehát az érdeklett hitelezők s köztök felperesnőnek közmegegyezésével jővén létre, azt meg nem történté tenni nem lehet, felperesné saját tette ellen ezen bevégzett s bíróilag meghaladott ügyben fel nem léphet, s a maga javára mások sérelmével több jogokat nem követelhet, mint melyek őt az egyesség értelmében illetik, hogy pedig felperesnőnek jelenleg érvényesíttetni kivánt joga a kérdéses szőllőre eszközlött előjegyzést illetőlegfenn nem hagyatott magából a hivatkozót egyességből, s a 8. sz. a. végzés bői kitűnik, mert ez esetben állítólagos dologbani joga világosan épségben hagyandónak mondatott volna ki; mig ellenkezőleg felperesnő az egyezkedésbe való bocsátkozásával és annak elfogadásával ezen jogától tettleg elállott, 8 igy a már véglegesen ésbirói intézkedés által jogér vényre emelkedett határozat ellenében az egész hagyaték feletti intézkedés felforgatásanélkül igazolási keresetét nem érvényesíthetné) Ítéltetett: Felperesnő az 5. sz. a. birói felhivás daczára jelen követelését néhai Zsoldos Ferencz hagyatéka ellen bejelenteni elmulasztván, s a 7. sz. a. egyesség 2-ik pontjában foglalt, közte, s a 3 ad rendű alperesnő között történt megállapodás szerint a községi vagyis kalchgrubeni szőllőcsakaz azon létező adó terhek viselete mellett, s az A. a. móring levél előjegyzéséből eredett jogigények nyilvános íentartása nélkül engedtetvén át — eljáró biróság ítélete ezen s az abban felhozott indokokból jóváhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. máj. 5-én 163. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 581. Szibenliszt Jánosnészül. báró Schmidthál Bertának Vörös Imre mint Zsoldos Imre árváinak gyámja ellen 2598 frt iránti végrehajtási ügyében végeztetett: Felperesnőnek 1861. évi február 13. és jul. 13-án benyújtott, e. r. alperes Zsoldos Lujza mellőzésével kizárólag Vörös Imre, mint néhai Zsoldos Ferencz és Vörös Katalin gyermekei gyámja ellen intézett zálogolási becslési kérvények felett 1861. évi febr. 20 án s jul. 19-én 309. s 413. sz. a. kelt végzések nem Vörös Imrének, de ennek képviseletére jelen perben meg nem hatalmazott Szovják ügyésznek kézbesittetvén, következőleg az eddigi végrehajtási lépések, azokról utólag sem értesített Vörös Imre irányában jogérvényeseknek nem tekintethetvén, a panaszlott e. b. végzés az azt megelőzött zálogolás- és becsléssel, nem különben a kőszegi fenállott cs. kir. járásbíróság által 1861. évi febr. 20-án 309. sz. a. hozott zálogolási határozattal együtt megsemmisíttetik, s a periratok az eljáróbirósághoz oly utasítással küldetnek vissza, miszerint felperesnő 1861. évi febr. 13-án benyújtott, folyamodónak utólagosan kézbesítendő zálogolási kérvénye iránt a felek meghallgatása után ujabban határozzon. (1862. april 4-én 5427. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 582. Fábián Jánosnak Froitn Grosz ellen erdő pusztítás végett inditott zárlati ügyében (melyben Marmaros megye törvényszéke mint e. b. által határoztatott: Miután Ruszpolyánya mvárossal határos Bukovina havas és annak aljában fekvő erdőségek az A. a. melléklet igazolása szerint a folyamodó Fábián János felperessége alatt Froim Grosz alperes ellen kezdett zálogváltó perben magát a pertárgyat képezik, ez okból folyamodó kérésének hely adatván, a fentnevezett Bukovinka havashoz tartozó erdőségek az 1729. 28. t. cz. értelmében oly formán vétetnek birói zár alá. hogy a zálogváltó pernek jogérvényes ítélettel leendő eldöntéséig ugy felperes Fábián Jánosnak, valamint alperes Froim Grósznak azon erdőségekben bárminő favágásokat tenniök e zárlat kihirdetése után tilos leend) végeztetett: Az ideig. törv. szab. 57. § a szerint a fenforgó ügyre alkalmazandó 1840. XV. t. cz. II. R. 146. §-aként birói zárnak csak az ott kijelölt esetekben lehetvén helye, miután panaszló a peres tárgy veszélyeztetését okmányilag nem igazolá, egyszerű e részbeni előadása pedig figyelembe nem vétethetnék, 1861. nov. 12-én 964. sz. a. benyújtott zárlati kérelmével elutasittatik, s a tettleg foganositott zár feloldottnak vyilvánittatik. Egyébiránt az ideig. törv. szab. 107. §-ában foglalt rendeletnek a fölterjesztő törvszék részéről történt mellőzése nem helyeseltetvén, s folyamodó költségtérítési igényeivel szintén elutasittatván, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. april 4. 271. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) Váltótörvény! Ítéletek. 72. A kir. Hé ts z emély e s -1 áb 1 á n ak váltóosztálya — Freisinger Márton és Rozália hites társaknak, a volt cs. kir. nváradi főtörszék által 1860. július 5. 6867. sz. a. hozott s a volt cs. kir. aradi városi kiküldött bíróságnak 1860. évi mart. 25. 2573. sz. a. kelt s a nevezett részére Durst Márton hagyatéka csődtömegéhez tartozó ingatlanságokra bekebelezett tehernek kitörlését