Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 52. szám

Pest, kedd 1862. július 7. 52. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Ez évből még teljes példányok kaphatók, agy 1859- 60- 01 -hol is rendes elöf áron. A biztosítási ügy jogi kérdéseihez. Tudjuk, hogy a biztosító társulat jégverés ellen oly kedvezvénynyel biztosit,hogy a dijat váltó vagy adóslevél adnsa mellett hitelezi a biztosítottnak egypár hóra, mig ez a tüzbiztositásoknál nem engedtetik, hanem a fél köteles az ügynöktől a kötvényt annak keltétől 14 nap alatt kiváltani, másként a képviselethez visszaküldeték, s a biztosítás érvénytelen, (Ügynöki utasítás 10. §.) annál inkább, mert a fél káresetében igényét csak a kötvény birtokával igazolhatja. Már magával ezen esettel is történhetik bonyolódás, mert ha ezen engedélyezett 14 nap alatt a ház le ég, a társulat az utóbbi ponthoz kapaszkodik s a kártérítést megtagadja, pedig helytelenül,mert nem csak hogy a félnek jogában van a biztosítási illetéket a 14 nap leforgása előtt Jetenni, akár történt az épülettel változás az alatt,akár nem, de a feltételek egyik pontja azt szabja meg, miként a bevallás aláírása által a fél magát a dij lefizetésére minden körülmények között kötelezte, (J. b. fölt. 21. §.) s igy rövid szóbeli pör utján az rajta megvehető lévén, a kötvénytörlesztés nem tekintethetik másnak, mint ily csetepaték sommás kikerülésének. Úgyde, ha a társulat kényszeritheti a felet a fizetésre, természetesen ez is teheti azt ővele, — s igy sok halomra sorozott feltételek hínárjában a jámbor biztositót megakasztani vétek. Azon eset azonban, mely jelen soraink tárgyául szolgál a jégbiztosítás osztályába tartozik. Ugyanis valami serupulósus eset miatt egy biztositótól megtagadtatott a dijnak három hó múlva szándéklott fizetése, és a képviselet csak előre teljesítendő fizetés mellett igérte a kötvény kiállítását: erre az érdekelt beküldi az összeget a magánegyesség értelmében őt illető százalék híjával. A jutalék ily előleges visszatartása miatt megharagszik a ióügynök, s nem állítja ki a kötvényt, hanem vissza ir, hogy neki a hiányzó pár krajezár is előbb pótoltassék. Ezen feleselés alatt a biztositatni szándokolt terményt elveri a jég, s a társulat vonakodik fizetni, mert a kötvény még kiállítva nem volt, a fél ellenben hivatkozik a dij beküldésére, és terményét biztosítottnak tekintvén, kártérítést sürget. És a társaság köteles is mind a jog, mind a saját szabályainak elvei nyomán fizetni. Ugyanis, ha a biztosítási ajánlat a képviselet áital visszautasittatik, a bevallást az első postával vissza kell küldeni, (Jégbizt. fölt. a magyar bizt. társ. 6§.)lévén a bevallás fizetési kötelezettség-vállalás,mint fennebb érintők; (Jégbizt. fűlt. 21 §.) — s ez történt is, mikor a dijhitelezés az első kérelemre megtagadtatott. Ha tehát a képvise- j let a beküldött dijat és a bevallást visszatartotta s egy kis I mellékes kérdés felvilágosítására tudakozó vagy sürgölő levelet irt ki, ezalatt a társaság kötelezettsége már folyt, mivelhogy vitás esetek határozására azon pont áll érvényben, miszerint a bevallás postára tevése utáni nap déli 12 órájakor a biztosítás kezdődik, habár a kötvény a képviselethez meg sem érkezett volna is. (Tüzb. fölt. 3. §) Annál inkább tartozik tehát a társulat kártérítéssel az emiitettük esetben, mivel szigorún számítva a fél az egész illető diját már beküldte (a százalék hiján,mi ugy is neki járandott) s ezen pénzt a képviselet magánál megtartván, kijelenté tettleg, hogy a biztosítást elfogadja, mi a levélnek délelőtti megérkeztével délben tényleg és jogilag kezdetét is vette. (J. b. fölt. 6 §.) Különben az efféle furfangos pont-halmazok kívánatossá teszik, hogy a biztosító társulatok engedélyezése necsak a közigazgatási kormányszék elé vitessék, hanem előbb tőlük a felállitatni szándokolt biztosítási feltételek bekövetelte ssenek, s ezek szakértő jogtudósok által biráltassanak s igazitassanak meg, mivel a biztosító köznép tömege jóhiszemben fordul oda, hol gyakran együgyüsége miatt kijátszatik, — mit tehát a kormány praecavealni köteles. Mennyiben ez a már működő társulatoknál nem lett volna az esett (pedig ugy látszik) az egyoldalú önkénynyel szabott feltételeiket a jog és közjólét érdekében bár utólag is revisió alá kellene venni. öttevényi. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 574. Rozsemberszky Istvánnak Bakai Lőrincz ellen 504 írt iránti végrehajtási ügyében (melyben Hontmegye törvszéke mint e. b. által a kért végrehajtási följegyzés és árverés azért nem rendeltetett el, mert a végrehajtás alá vont s ipolysághi 210 sz. t. j. könyvben 2 sorszám alatt foglalt 186. számú háznak birtokára nem csak a végrehajtást szenvedő Bakay Lőrincz, hanem annak neje is szül. Miklós Rozália telekkönyvileg bejegyezve szemléltetik, igy tehát egyedül a végrehajtást szenvedő Bakay Lőrinczet az emiitett közös házból illető része vonható végrehajtás alá, mely rész sem meghatározva, sem kijelölve nem lévén, mennyisége nem tudatik, s igy meg sem becsülhető, de az árverést sem lehet határozatlan részre foganatba vétetni, mert annak sikere nem lehetne) végeztetett: j Azon körülmény, hogy az ipolysághi 186 sz. ház telekkönyvileg alperes Bakay Lőrincz s neje nevükre közösen 1 van bejegyezve, a fenforgó esetben jogérvényesen elren52