Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 48. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 8. [r.]

203 vette; ha adományos javak örök felvállások, zálogok stb. által illetéktelen kezekre jutottak s azokban a lappangó kir. jog p. o. defectus, nota folytán -— felfedeztetett,a korona vissza vette ;sp.o. a vevő elvesztette, ha előbb r. co nsensust nem nyert. Ennek hűbéri jellemét kétségbe nem vonhatni, mert hűbéri szokásként a hűbéres adományozó önkényét fejezi ki; és mert csak is ez felelt meg a hűbériség érdekének, mely abban állt, hogy az adományt csak azok használják, kiket az adományozó a katonai szolgálatokra mint leginkább képeseket kiválasztott, és hogy ujabb ily jutalmazhatások végett azon javakról ismét mielőbb rendelkezhessen. Ily összeszoritást szenvedtek a hűbéri adományok nem csak Német,- hanem Angol országban is, hol szinte csak a fiuk s utódaik örököltek, s nem a testvérek s rokonok is, mert ezek nem foglaltattak az adományban. *) — Ezzel van öszhangzásban az is, hogy kétség esetében, és pedig még vegyes adománynál is a haeredes csak fiukat jelent, 2) mert a katonai szolgálatokra, melyekért adatnak az adományok, csak azok képesek ; miért azon kitétel ugyanazon hűbéri magyarázattal birt Anglia, Gallia stb. hűbéreiben is. Valamint a defectus seminis is mindig a fi ág kihaltát jelenté, mert Verbőczyként „per semen virilis duntaxat ac masculinus sexus, et non foemineus inteliigitur. (I. 22.) a hűbériségnek egyik legfőbb alapelve. Ezek az adomány rendszerünk főbb- de mind hűbéri kellékei. Innen nem következtetjük ugyan, hogy a kir. adományok hűbérek vagy legalább olyanok lettek légyen, mint voltak a németeké, francziaké, kik előbb szabad birtokaikat világosan mint vasallok ajánlák fel s kérték hűbérül fejedelmüktől; de kétségtelennek találjuk azt még is, hogy az érintett kellékek szorosan hűbériek. Mert az mit e hűbériségczáfolatáraegy kitűnő államférfiunk 3) állított, hogy az adományjavak ex defectu átszállása a korona jus emi nens-nek kifolyása, merő alaptalanság; miután azon átszállás nem az összes rokonok, nem is a vérség kihaltán, hanem pusztán csak az adományos, ad. levélben foglalt örökösök kilőgytán alapszik, midőn sokszor a legközelebbi oldal rokonok még mind életben vannak. Világos, mikép adomány rendszerünk a földbirtokot, mint láttuk, katonai szolgálatokkal összekötvén, miután ez tisztán hűbéri kellék, az adomány renden alapult összes birtok rendszerünk alapját hűbérivé alakította. De nézzük most különösen az ősiségét a hűbériség szempontjából. Szokolay István. Illíriai ítéletek. Magánjog;! ügyekben A kir. ítélő táblán. 539. Schvaiger testvéreknek Bittner Henrik elleni perében Ítéltetett: Felperes által elfogadott, következőleg J) Blaokstone II. IV. fejez. Angol hűbér rendszezéről; hol az átszállás ex defeetu, propter delictum szinte létezett; milyen a franczia Re t r ai t feodal is. *) Tamen de vetusta et approb. Regni huius consvetudine haeredes solummodo filii legitimi intelliguntur; íiliae itaque non haeredts sed potius posteritates nuncupantur. I. 17. Innen mint az angol, frank, német hűbérekben, nálunk is a tulajdon — proprietas — haereditas név alatt is jelent meg. (p. o. 1647. 41. s több oklevelek Kollárnál.) 3) Gr. Cziráky A. Cons. Juris pub R Hung. 1851. De ő is beismeri a hűbér lételét a várjószágokban, — melyek pedig részben az adomány rend s későbbi nemesi osztály alapjait képezik. irányukban teljes kötelező erővel bíró C. a. szerződés a köztük és alperes között létező gabona szállítási ügyletet egész általánosságban szabályozván, sőt annak 2-dik pontja nem a prágai indóházba már megérkezett, de világosan ós határozottan a jövő szállítmányokra vonatkozván, ezen szerződés oly törvényszerű újításnak tekintendő, mely által az A. a. egyezmény változtatott pontjaiban kötelező erejéből kivetkőztetett. Minthogy pedig a C. a. szerződésben alperes kikötötte, hogy az esetre, ha testvére Bittner Jakab Kecskeméten a legközelebbi rozs szállítmányt minőségi hiány miatt élnem fogadná, felperesnek 1500 frt bánatpénzt fizetend, és a bánatbér kikötése a fennállott törvények értelmében a szerződés teljesítési kötelezettséget kizárja; minthogy továbbá felperesek az 5-ik gabna szállimány elárusitása által az A. a. szerződéstől önmagok is eltértek, s szerződés teljesítésére irányzott keresetök esetlegesen a bánatbér hallgatag kérelmezését is magában foglalja, — mindezeknél fogva alperes az 5-ik szállítmányra nézve csupán 1500 frtnyi bánatbérnek 15 nap, s különbeni végrehajtás terhe alatt, — a korábbi szállit' mányokért az adott 5000 frtnyi foglaló beszámitásával ' még hátralévő 8 frt 42 krnyi összeg fizetésében pedig csak az esetre marasztaltatik, ha felperesek volt könyvvivője bécsi lakos Purczel K a. B. a. kereskedői könyv valódiságára nézve apóthitet leteendi. Az e. b. ítélete tehát ekként megmásittatván, s mindkét folyamodásu kéltségek viszonosan megszüntetvén, a periratok további i intézkedés végett illetőségükhöz azon megjegyzéssel küldetnek vissza, miszerint felperesek a póteskü letétele végett az első bírósági ítéletben kitett záridő alatt tartoznak jelentkezni. (1862. május 6. 682. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb. 540. Bucher Alajosnak Besenyei János ellen 706 frt 64 krnyi tartozás megvétele iránti perében Ítéltetett: Miután felperes azt, hogy alperes a 2. sz. a. bizonyítványt aláirt több ostorosi lakosoknak, felperes részére leendő kézbesítés végett átadott 180 frtot ezek neki átszolgáltatj tak volna, a perben határozottan tagadta, és igy végső Ítélet hozatala előtt azok e körülményre nézve az eljáró bíróság által kihallgatandók lettek volna, miután ez elmulasztatván, ez által a pernek érdemleges megítélése lehetetlenné vált, — ennélfogva az eljáró bíróság ítéletének megszüntetésével, a fennevezett 2 sz. a. ideiglenes nyugtát aláiró, illetőleg keresztvonásaikkal megerősítő egyének azon körülményre nézve, hogy a kérdéses .180 frtot alperes nekik valósággal átadta, és ők azt felperesnek kézbesitettek-e, utólagosan hit alatt kihallgatandók lévén, ennek eszközlése és annak alapján ujabb Ítélet hozatala végett a felterjesztett perbeli iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. május 7. 1808. P. sz. a. Előadó: Gedeon Gábor ktb.) 541. Szigeti Juliannának Dómján Bálint elleni végrehajtási ügyében végeztetett: A végrehajtást kérő félnek kielégítése végett felfolyamodónak szőllője már biróilag lefoglalva s megbecsülve, az ezen végrehajtási fokozatokat elrendelő végzések pedig jogerejüek lévén, az árverést megrendelő végzés ellen folyamodó alperes részéről tett azon ellenvetés, hogy felperesnő a 3 frt 20 kr. havi tartása kielégítése végett az egész szőllőnek eladása czéloztatik, tekintetbe nem vétethetvén, ugyan alperes alaptalan f >lyamodá«ával elutasittatik, és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. máj. 7. 1414. P. sz. a. Előadó: Sarlay Lajos ktb.) 542. Sibrik Antal és Bálintnak Sibrik Sándor s több osztályosok ellen folytatott perében végeztetett: Fel-