Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 48. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 8. [r.]

Pest, kedd 1862. június 24, 48. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Örökösödési törvényeink múltja s jövője. VIII. — Kúriai Ítéletek : magánjogi és úrbéri ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Örökösödési törvényeink múltja s jövője. VIII. Mily kapcsolat létezett a magyar ősiségi birtok rendszer és a hűbériség közütt. E kérdést kell megoldani, hogy megalapittathassék, mik tekintendők a magyar örök jogban hűbéri maradványoknak, mik tehát azok, melyek az öröködési jog codificatiójanal niulhatlanul változtatást szükségeinek. A hűbéri rendszernek, mint érintettük, lényeges alapja kettő volt: a földbirtok sa katonai erő. A földbirtok, mert azon korban csak ez képesíthetett a kellő honvédelmi erő előállitasára; s az önkénytes katonai erő, mert állandó katonaság hiányában csak a hűbéri viszony által nyújtott önkénytes felkelés képezé a honvédelmet. Mindkettő mint a hűbéri kor sajátságos tulajdonai, e kor lényeges jellegéül tekinthetők, és megkülönböztetésül is az uj k o r t ó 1, melynek mások szükségei, mások társalmi törekvései. A hűbéri kort,a katonai szükségek befolyása alatt, a földbirtok társalmi és állami túlnyomó sága, sokszor veszélyes végletekig terjedő fensősége jelemzi, innen annak jogi s politikai kiváltságositása, s kiváló kedvezményekkeli elárasztatása. Mig az ujabb korban az ingó értékek tulnyomósága nyilvánul, mely midőn az átaíános polgárisodásra túlnyomó befolyást gyakorol, egyszersmind a magán és politikai jogokban is kiváló osztalékot igényel. Nem csekély jelentőségű, mikép a hűbériségnek azon fő elemei, melyeket imént kiemeltünk s a melyek az ősiséggel szoros kapcsolatban álltak, hazánkban is hason kifejlődésben részesültek. Nevezetesen a földbirtok kiváló jelentősége a közélet minden részében feltűnő. Magára az or. gyűlésére, mely mint hűbéri rendekből, hűbéri képviseletből álló testület, hűbéri szerkezetet képezett, az első királyaink alatt csak a legfőbb birtokosok t. i. a primőrés, principes jelentek meg, s azután az egész nemesség de csak a birtokos, miért még akkor is, midőn a megyék követeket küldöttek,ezeknél, sőtt még a köztük üllő absentium küldöttjeiknél is megkivánta a törvény, hogy bene possessionati legyenek (1625. 62; 1655. 61.) Csak a birtok képesített régi rendszerünk folytán a megyei- és ennek alapján a felsőbb hatóságu, ugy politibai mintbirói hivatalokra is ;a főispánoknál, alispánoknál stb a bene possessionati kellék világosan rendeltetvén. (Alb. 26. Mátyás VI. 60; 69; 1553. 30. Ulász. í. 80. s 34. 1548. 70.) A földbirtok tulajdon szentsége a törvények különösb biztosítékaival támogattatott; midőn minden megtámadásai kiváló jogsérelmeknek tekintettek; p. o. a nemesi curiába való betörés és nemesi javak elfoglalásai régente nota eseteit képezék, s még 1723. után is nagyobb hatalmaskodás súlyos beszámítása alá estek ; mint 1807 előtt a kétszeri oppositio esetei is oda tartoztak. Különben is a fekvő jószágok minden részen kedvezőbb megkülönböztetéseknek örvendettek; mig minden tehertől, katonai megszálástól stb. mentesek, másrészt különbféle beneficiumokkal u. m. patronatussal, rév s vám joggal, vadászat s halászat gyakorlatával stb. jártak mig a jobbágyi és polgári birtok ha bár nemes bírta is, a közterhek viselése alatt állt, (1405.1.1663. 62; 1608. 13; 1563. 69; 1613. 4,), valamint földbirtok hiányában az u. n. armalisták is némi adózás alá vétettek, (1647. 26.) A nemesi jószágok iránti jogi perek kiváltságosán mint táblai pereik a legtökéletesb szerkezetű s legjelesbtörvénytudókból álló kir. tábla előtt indíttattak; a a perorvoslatok legfontosb része u. m. a repül sio, oppositio, melyek a városokban meg nem engedtettek, kiválóan a nemesi földbirtok kedvezményére szolgáltak; a földbirtok biztosítására kivételesen sommás r e p os i t i o alkalmaztatott; és a földbirtokkal külön uri bíráskodás az uriszékeken, volt összekapcsolva, sok helyütt vérhatósággal is párosulva. — A bűntettes nemesek, ha földbirtokuk nem volt, idézés nélkül is elfogathatók. (1265. 13. 1655.38.) Maga az ae s t i m a t ió r a nézve is megkülönböztetéssel dicsekedett a földbirtok, ennél u. n. perennális, mig máshol condigna lévén hajdant használatban; mig a közterhek, segélyek stb. kivetésénél is portánként a birtok terjeme vétetettalapul.1) E kiváltságos fontosság önkényt vonta azután maga után, mikép a jószágok iránti adás-vevések —örök fassiók, —kivá1 lóbb ünnepélyességeket és formaságokat, melyekben sok ' jogi biztosíték is rejlett, szükségeiének, és kiválóan csak a hiteles helyek s or. rendes birái előtt alakíttathattak. Ugy abból folyt az is, hogy idegenek, külföldiek nem képesek földbirtokra, mig indigenatust nem nyernek, előbb a birtokot mindenki visszavehetvén tőlük (1715. 23.) Megemlítve még különösen mikép a nemesítés és földbirtok között is szoros kapcsolat állt elő. Mint Német- és Francziaországban, nálunk is a földbirtok adományozása, szükségkép magával hozta a megnemesitést. a) 1) p. o. 1563. koronázási honoráriumul portánként 1 frt. 2) Mert V e r b ö c z i szerint omnis nobilitationis, et ex consequenti possessionariae collationis qua nobiles ab ignobilibus segregantur, facultas ad jurisdictionem S. Coronae translata est. (I. 3.) Et ista tandem donativalibertas per nostrates : n o b i 1 i t a 9 appellatur. (4 g. 1.) „Mai számhoz lapunknak a Tör*. Csarnoknak előfizetési ive van mellékelve." 48