Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 38. szám

159 delő 1833-ik sz. a. végzés elleni folyamodására az előbbi állapotbai visszahelyezés megengedtetett, a nagyváradi cs. k. pénzügyi ügyvédség még jogérvényesen el nem birált felfolyamodása miatt jogerejüvé nem vált, a nevezett Reich András és neje Láng Teréz által a fennebb idézett végrehajtási végzés ellen benyújtott jelen felfolyamodás — mint idő előtti visszautasittatik s az ügyiratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz viszszaküldetnek. (1862. april 3. 2598. P. sz. a. Előadó: Popovics Márk ktb.) 578. Sztankovics FerencznekPetrovics András ellen 431 ft 90 kr. iránti perében végeztetett: Folyamodó azon törvszéki itélet ellen, melylyel ellenfelének a pótló és becslő eskü megítéltetett : az eljáró bíróságnak 1861-ik évi april 20-ról 1158. sz. a. jelentése szerint rendkívüli felülvizsgálati panaszát kellő időben beadván, miután ennek végleges elbírálása előtt az érintett másodbirósági itélet jogéi vényesnek nem tekintethetnék, és e szerint az eskü letétele is függőben tartatnék, az eskü letétel végetti folyamodvány csak birói tudomásul szolgálhatván és ennél fogva a fölebb folyamodott 948. sz. végzés megváltoztatván, az iratok illetőségükhöz további intézkedés végett visszaküldetnek. (1862. april 3. 3584. P. sz. a. Előadó: Popovics Márk ktb.) 579. Haramia János mint Haramia István gyámjának és Haramia Erzsébetnek Torda István ellen apaság elismerése iránt indított perében ítéltetett: A felperes által felhívott tanuvallás, minthogy alperes annak tartalma szerint is azt, hogy Haramia István tőle származott légyen el nem ismerte — fél próbául nem vétethetvén, alperes pedig a felperes által nékie fölajánlott főesküt elfogadván, annak letétele alperesnek a jelen per folyama alatt hatályban volt pprtás 265. §. folytán oda ítéltetik, és alperes azon esetre, ha esküt teend, hogy Haramia Orzsével 1858-iki mart. 15-től azon évi július 15-ig testileg nem közösült, a felperesi kereset alól fölmentetik, ellenben, ha az eskü letétele végett jelen itélet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt Kőszeg városa törvszéke, mint illető első bíróság előtt nem jelentkeznék, vagy a fentebbi esküt le nem tenné, Haramia István tartása dija fejében 1859. jan. 15-től számítva addig, mig a nevezett gyermek tizenkét éves korát betöltendi, havonkint három forintra határozott összegnek és 17 frt 50 kr. perköltségnek megtérítésében felperes részére elmarasztaltatik s e szerint az első biróság ítélete megváltoztatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 21. 3005. P. sz. a. Előadó: Toperczer Ödön ktb.) 580. Stocz Józsefnek buzini gr. Keglevich Gyula és Béla, niint néhai gr. Keglevich Miklós örökösei ellen 900 pfrt és járulékai iránti perében Ítéltetett: Alperesek a B. a. szerződésnek felperesre még 1849 ben történt tettleges átruházását, s a haszonbérletnek általa több éveken át ellentmondás nélkül gyakorlott élvezését közvetve beismervén, e részben az első bírósági itélet helbenhagyatik, ellenben, miután az A. és C. a. iratok sem váltójogi kellékekkel, sem pedig az 1729. 37. t. cz. 3-ik pontjában az adós levél érvényességére nézve kiszabott kellékekkel nem bírnak, valamint elévült váltóknak, ugy szabályszerű kötelezvényeknek sem tekintethetnének, és eme hiányok a kihallgatott, különben is egyetlen és igy teljes próbát nem szolgáltató Rózsa Gábor tanúnak, a fizetési helyre s időre nézve az A. s C. a. okmányok tartalmával merőben ellenkező vallomása által legkevésbé sem pótoltathatnának, de továbbá az A. és C. alattiak mindkét félre kötelezettséget szabván, igy szerződésszerű kötelezéseknek tekintendők lévén, az azok hátára szabálytalanul ve zetett, az összehasonlítás és alperesi tagadás folytán méltó kifogás alá eső név irása néhai gr. Keglevich Miklósnak legjobb esetben is csak a kötelezés feltételeinek elfogadását jelentené, annak igazolására pedig, hogy az 5 hónapi lejáratra kötelezett fizetéseket néhai Köth Józs. teljesítette, erre nézve ezen önmaga által szerkeztett s birtokába maradt A. s C. alattiak egyáltalán nem elégségesek, s tekintve végre, hogy az utolsó pontbeli 3000 frtok oly javítások fejében köteleztettek, melyeknek mennyisége és értéke csak a haszonbér megszűnte után lett volna kitudható, s igy ezen követelésnek, miután a javítások kimutatva nincsenek, jelenleg alapja is hiányozván, alperesek a kereset alól fölmentetnek, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek, s igy az első bírósági itélet részben helybenhagyatván, részben pedig megváltoztatván, a per illetőségéhez további intézkedés végett visszaküdetik. (1862. mart. 21. 1625. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) 581. Inkey Szidóniának úrbéri papírok kiadatását tárgyazó ügyében végeztetett: Minthogy azon javak, melyek után a 3668 frt, 45 krt. tévő földtehermentesitési kötvények kiadatni kérettek, a létezett zalaegerszegi cs. k. mtörvszék 1861. april 18. 808. sz. a. kelt tudósítása szerint is jelenleg kereset alatt állanának : annálfogva e pernek elintézéséig a már utalványozott kötvényeknek tettleges kiadatása ezennel felfüggesztetik, s az iratok további intézkedés végett a megye törvényszékéhez visszaküldetnek. (1862. mart 21. 2670. P. sz. a. Előadó : Vitái Alajos ktb.) 582. Birner Annának Lang István elleni gyermektartási perében ítéltetett : Felperes mint atyai hatalom alatt álló, s ennélfogva nem önjogu hajadon a jelen keresetet saját személyében meg nem indíthatván, de a kereset is mind minőségénél, mind a megítélt összegnél fogva, sommás szóbeli per útra nem tartozhatván, különben pedig az 1836. 20. t. cz. 8. 9. 10. § ának rendeletei az eljáró biróság által meg sem tartatván, annak jelen perben hozott ítélete felperes atyja által beadott semmiségi panasz folytán megsemmisíttetik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. mart. 21.4784. P. sz. a. Előadó: Toperczer Ödön ktb.) 583. Spirta G. Constantinnak Bidermann B. testvérek csődtömege gondnoka elleni megintési ügyében végeztetett : A felfolyamodott végzés azon része, mely szerint Spirta Constantin G. megintési kérvénye azért utasíttatott kijavítás végett vissza, mivel abban a megintetni kért tömeggondnokot meg nem nevezte — helybenhagyatiksafelfolyamodásnak e tekintetben hely nem adatik;ellenben miután a megintés, mint pert megelőző perenkivüli cselekvény csőd alatt állók ellen is teljesíthető, és mint ilyen a csődbírósághoz nem tartozik, azért e részben a felfolyamodásnak hely adatván, az első biróság a kijavítás után szabályszerüleg beadandó intés teljesítésére utasittatik. (1862. mart. 21. 327. P.sz. a.Előadó: Perlaky János ktb.) 584. Panziry Ferencznek Loitsch Henrik elleni 60 frt 37 i/i kr. házbér követelés iránti perében határoztatott: Az, hogy jelen csak birtokon kivül fölebbezhető perben az itélet már végrehajtatott volna, a felterjesztett iratokból ki nem tűnvén, jelen ügy birtokon belül megvizsgálhatatlannak nyilvánittatik, s az iratok, melyek fólterjesztendők sem lettek volna, illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. mart. 26. 621. P. sz. a. Előadó: RaiszSzilárd ktb.) 585. Steiner H. May és Schreyer Menyhértnek Csernovics Péter elleni ügyében határoztatott : A tilalmi kér38*