Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 35. szám

Pest, kedd 18(>2. május. 6. 35. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, E^p" Szerkesztői szállás : Belváros, aldunnsor 7 sz. "T^J Csődeset. Ügyességi eljárásnak csődperré átalakítása. Robitsek József pesti bejegyzett kereskedő összes vagyona ellen annak saját kéielme folytán a volt cs. kir. pesti kereskedelmi törvényszék által még 1857. évi oct. 6 án a csőd elrendeltetvén, miután ez a javak átengedése kérdésében is tárgyaltatott volna, ugyan csak bukott kérelme folytán szinte azon törvényszék által 1859—ik évi jul. 12-én az egyességi tárgyalás megindítása is nevezett folyamodónak valamennyi ingó és belföldön találtató in gatlan vagyona felett megengedtetett, s miután a kiegyezkedés rnegkisértetése végett határnapul 1860 ik évi máj. 1-sö napja kitüzetett, ezen napon az egyesség a megjelent 11. hitelezőnek 30,989 frt 4 krra terjedő követeléseire nézve oly formán jött létre, hogy 24,088 írtra nézve elfogadtatott. 6901 írtra nézve pedig elleneztetett. Ezen egyesség a kir. váltó törvényszéknek f. évi april 16. 5,606 sz. a. hozott következő végzése által hagyatott helyben. „Pinterics József közjegyző urnák, mint az előbb csőd alatt állott Robicsek József helybeli bejegyzett kereskedő vagyona felett 1859-ik évi jul. hó 12-én 29,098. sz. a. elrendelt egyességi eljárás vezetésével megbízott törvényszéki biztosnak m. 1860-ik évi 18.275. s ugyanazon év37,306. s végül f. évi 5606. számok alatt benyújtott végjelentései tudomásul vétetvén, azoknak, ugy a 18,276. sz. a. benyújtott egyességnek is megtekintése s másolatvétele megengedtetik, magok a felhitt benyujtványok pedig kapcsolataikkal együtt az irattárba helyezendök. Egyúttal a Robitsek József és hitelezői közt az 1860-ik évi május hó 1-ső napján létre jött s a mult évi 18,275. sz. a. jegyzői jelentés mellett J. alatt benyújtott egyesség — tekintettel Barabás Dániel ügyvéd urnák mint perügyelő és tömeggondnoknak f. évi 10,318. sz. a. beadmányában kijelentett beleegyezésével is az eljárás körüli formák szigorú megtartását igazoló iratok és mellékletek átvizsgálása után ezennel bíróilag is helybenhagyatik., A hitelezők közül azonban Görög Istvánnak Zieger Katalinának és Hobech és Müllernek, mint a kik követeléseikre nézve a bukott által ajánlott egyességet el nem fogadták, ugy a pesti cs. kir. pénzügyészségnek is, mint a mely az egyességet csak feltételesen irta alá, a feljebb folyamodás utja az egyesség elj. rend. 24. §-sához képest szabadon hagyatik. Miről mindannyi érdeklett felek felzetileg értesíttetnek. Kelt. sat. Ezen végzést következő hitelezők fölebbezték : 1. Hobech és Müller 6115 frt 7 krnyi követelésükre nézve, mivel a csőd egyességi eljárás 16. és 21. §§-ai figyelmen' kivül hagyattak, és a bukottnak eljárása felette könnyelműnek és nem tisztának mutatozik. 2. Zieger Katalin 261 frt 36 krnyi követelésére nézve ugyanazon okoknál fogva, és mivel azon tekintetből, hogy Robitsek József cselekvő állapota a csőd leitar szerint 71,053 frt 4 kr, szenvedő állapota pedig 30,989 f. 4k. tesz, s bukott, e szerint 40,064 frttal csel»-kvőleg áll, lealkuvásnak helye sem lehet, ezenkívül a bukottnak fia, tekintve hogy adóstársa a tömegen több váltók alapján 7507 frtot követelvén, ezen követelés fel is számíttatott, noha a bukott könyvei által egyáltalán igazolva nincs, — végre 3. a pesti cs. kir pénzügyi ügyészség 97 frtnyi keresetére nézve, minthogy a neheztelt végzés által az egyességi rendelet 22. és 24. §§. világos tartalma ellenére nem az egyességi eljárás hibáinak kijavítása rendeltetett el, hanem az egyesség helybenhagyatott. Ezen felfolyamodások folytán a magy. kir. Váltófeltörvényszék 1861 -ik évi decz. 3-án 2737. sz. a. következő végzést hozott: „Vagyonbukott Robitsek Jézsef elleni egyességi eljárás megszüntettetik, ugyanaz rendes csődperré átalakíttatni rendeltetik, s az összes ügyiratoknak a magyar csődtörvény szerinti tárgyalás és további eljárás végett az illető csődbirósághozi (Pestvárosa törvényszék) átküldetése elrendeltetik. Mert a szóbani egyességi eljáráshoz valamennyi hitelezők hozzá nem járulván, és a fennebbi egyességet helybenhagyó végzés a honi csődtörvény visszaállítása határnapja előtt jogerőre még nem emelkedvén, az az országbírói értekezletnek a csőd törvényre vonatkozó szabályai 27-ik § hoz képest csödperré alakítandó, s az illető csődbírósághoz a magyar törvény rendeletei szerinti tár gyalás végett átteendő volt.'1 Kúriai ítéletek. magánjogi ügyekben A hétszemélyes táblán. 232. A pécsi püspöki uradalomnak Keszler Antal ellen tulajdon jog igény és telekkönyvi kiigazítás érdemében indított perében (melyben felperes bejelentett tulajdotv joga megalapittatván: a telekbirói hivatal az ítéletnek jogerőre emelkedése után ezen tulajdoni jogott a pécsi püspöki uradalom részére bekebeleztetni utasíttatott) Ítéltetett: Az első bíróság Ítélete az ott felhozott okok35