Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 34. szám

142 jogainak,és kötelezettségeinek összege rnint ilyen a telekkönyvbe nincs beigtatva; hanem a tulajdonjog az, melyet az örökös, ha örökségi joga itéletileg, vagy az ideigl. törv. szab. 168. §. szerint bizonyitványilag elesmértetik, bekebeleztethet vagy előjegyeztethet; hogy pedig azon örökös, a ki a perutoii, melyre utasitatott, vesztes lesz, sem tulajdon jogot, sem más bármily jogot nem nyer, sőt az igénybe vett jogot elveszti, azon talán senki sem fog kételkedni. Azon jog tehát, melynek a 170. §-beli előjegyzés tárgyát képeznie kellene, annyi, mint semmi. Mire való tehát a pervesztett félnek az előjegyzést fenhagyni., és a birót oly helyzetbe hozni, hogy vagy az előjegyzési kérelmet a fenálló t. könyvi rendelet szerint jogosan el mozdítani, de ez által a 170. § rendeletét megszegni, vagy pedig a nem létező jognak előjegyzését nem létező, vagy a telekkönyvi rend. 68. §-ának meg -nem felelő okirat alapján megengedni kénytelenitessék ? Midőn ezen nézeteimet a jogtudós közönséggel közlöm, megengedem, hogy az id. t. szab. fentebbi, és egyéb számos hiányai csak a péld. nélküli, az igazság szolgálta tást felette veszélyeztető elhamarkodásnak szüleményei; de az igazságszolgáltatás szent ügyének érdekében köteleztetve érzem magamat, a törvényhozónak figyelmét arra felkérni, hogy az országbírói értekezlet szülte törvénykezési szabályelvek gyökeres javításának már születésükkor mutatkozott szükségessége napról napra sürgetőbbé válik. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 378. Táskái Ádám és Imrének Vleits Márton elleni előbbi állapotbaivisszahelyezési pei"ében ítéltetett: Felpe rések oly uj okmányokat, melyek az alapperben felhozhatók nem lehettek volna, fel nem mutatván, az első bírósági felpereseket elmozdító Ítélet helybenhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. mart. 14. 2766. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz ktb.) 379. Nyéky Jánosnak Finta Ferencznészül.Nyéky Erzsébet elleni adóssági perében (melyben az első bíróság által alperes azon oknál fogva, mert az A. a. okmány 2-ik pontjában foglalt tartozás valódiságát a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint megczáfolni nem volt képes, s az említett A. a. okmányt meg sem támadta, s így a követelést beismerte — a keresetbe vett összeg és járulékai megfizetésében elmarasztaltatott) ítéltetett: Az első bíróság ítélete az általa felhozott indokok alapján helybenhagyatik s a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. febr. 14.2886. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 380. Németh szül. Patonay Herminának Robossy Lájos és Németh László elleni végrehajtási ügyében (mely ben alperesek elmaradása folytán hozott Ítéletben az első bíróság által alperesek az 1. 2. 3. pont alatt megítélt felperesi keresetbe, mivel az ebben felhozott tények a felperesi bizonyságok által nem csak meg nem czáfoltattak, sót megerősítettek, és a perköltségekben elmarasztaltattak, ellenben a kérdéses birtok után 1860. évi július 6-ótai járó haszonélvezetnek megtérítése alól azért, mert az 1860. évi termés az első pont alatt már megítéltetett, egyéb jö vedelem pedig a perkezdeteig nem lehetett — alperesek fölmentettek) végeztetett: Az első bíróság Ítélete az általa felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. febr. 18. 3062. P. sz. a. Előadó : Berzeviczy Manó ktb.) 381. Tóth Istvánnak Fényes Mária Török Mihályné s több érdektársai elleni örökösödési perében Ítéltetett: Felperes keresetében azt, váljon az A. a. egyesség teljesítését, vagy az abban érintett ítéletnek érvényesítését, avagy osztálynak eszközlését kivánja-e? határozattan elő nem adván ezen felül pedig azt, váljon a keresetileg összesítetni kért s perben nem álló idegenek birtokában is lévő jószágokból alpereseknél mi és mennyi létezik, ki nem mutatván, és igy a keresetbeli kérelem a fő tárgyra és mellékkötelezettségekre nézve érthető és határozott nem lévén, ez a hatályban volt pptás 2. és 4. §§-ai szerint az eljáró bíróság által kijavítás végett visszaadandó lett volna, s miután ezen hiányos keresetlevél folytán az ügy alapos megítélése lehetetlenné vált, a pprtás 339. illetőleg 343. §-ánál fogva az első bíróságnak eljárása az ítélettel együtt megszüntetik, s tekintva arra, hogy az ellenbeszéd még be nem adatott, az eljáró bíróság a kereset levélnek kijavítás végetti visszaadására utasittatik, s az iratok ugyanahhoz visszaküldetnek. (1862. mart. 13. 2337. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 382. Zsarnay Lajosnak Karláth Andrásné szül. Herke Susánna elleni 94 frt 50 kr. iránt indított perében ítéltetett: Az áptkv 1480. §-ában használt járadék (Renten) kitétel értelme a keresetbeli tartozásra annál kevésbbé lévén alkalmazható, mivel ugyancsak a p. t. k. 80. sz. a. függeléke a nyilvános kötelezvényekre nézve a felhívott 1480. §. alól kivételt tesz; ennélfogva alperesnek a keresetbeli összeg elévültében keresett védelme elfogadható nem lévén; miután a keresetbeli tartozás valóságát alperes kétségbe nem vonta, a Herke Lajos utáni örökösödést pedig hallgatag beismerte, a keresetbeli 94 frt 50 kr. pp. összegnek és 15 frtra mérsékelt költségeknek jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő lefizetésében alpei'es elmarasztaltatik, s e szerint az első biróság ítélete megváltoztatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1862. mart. 13. 2039. P. sz. a. Előadó: Toperczer Ödön ktb.) 383. A soproni cs. kir. pénzügyészségnek Lederer Hermann elleni telekkönyvi bekebelezést kérelmező ügyében végeztetett: A végrehajtási zálogjognak megnyerése végett bekebeleztetni kért ítéletnek jogerőre lett emelkedése, a bekebeleztetési kérelem mellett kimutatva nem lévén, a végzés hozatala után az ítéletre elkésve vezetett, de különben is elégtelen bizonyítvány pedig birói fegyelembe nem vétethetvén, ezen indokból a folyamodott végzés helybenhagyatik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. (1862. mart. 13. 173. P. sz. a. Előadó: Karácsony Mihály ktb.) 384. Özv. Magyary lstvánné szül. Kenessey Erzsébetnek Irsay Károly mint néhai Irsay József után maradt árvák gyámja elleni perében (melyben felperesnő követelésének egy része az első biróság által megitéltetett, követelésének másik s nagyobb részétől azonban elmozditatott) ítéltetett: Az eljáró biróság ítélete helybenhagyatik s a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. febr. 14. 1602P. sz. a. Előadó: Berzeviczy Manó ktb.) 385. Hegedűs Mihálynak Turi András özvegye szül. Grens Erzsébet elleni telekkönyvi ügyében határoztatott: