Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 29. szám

120 ugyanazon perrend szabályai (4 s nem 9 tag) alkalmaz­tassanak. De nézetünk szerint e leszállítás a többi ügyeknél is megengedhető, minthogy ezeknél ismét az országgyülé­sileg is ajánlott or. bir. szabályok szerint a csőd s váltó­jogi eljárás használtatik. Ez pedig már akkor is kivételt tön ősi jogszabályunktól, az Ítélethozatalra, elnökön kiviil csak 4 tagot szükségelvén. Midőn tehát azl723-ki illetékességi szabálynak alap­jai s indokai, a megváltozott jog s időviszonyok folytán lényegesen megszűntek ; másrészt maga a szoros legali­tás sem képez teljesen akadályt. Azonfelül itt vannak a hitel, forgalom stb. magas érdekei, melyek az igazságszol­gáltatás gyorsítását sürgetik. Azért is a szakértők nagyon kívánatosnak találnák, ha a magas Kúria az illetékességi szám leszállítását s igy az ítélő táblák szaporítását mielőbb eszközlésbe venné. — Felszámitási per gr. Festetics Sámuel csődtömege ellen. (Folytatás.) Az iratok becsomózása után a volt kaposvári megyei törvényszék helyett illetékes dunántúli kerületi táblán 1861 -ik évi october 24-én 172. sz. a. következőleg ítéltetett: „A keresetbe vett 8176 frt 55 kr. pp. vagyis 8585 frt 74% kr. a.é. a csőd alatti 4% kamataival együtt vilá­gosnak és felszámítottnak elismertetik, s a csődhitelezők 3-ik osztályába soroztatik, azonban egyedül azon esetre, hogy ha felperes fél az ezennel megítélt következő pótló hitet Jeteendi; „Én Greiszt Mór kanizsai építőmester eskü­szöm az élő Istenre, a boldogságos szűz Máriára és Isten­nek minden szentjeire, hogy a per mellett B. és. J. alatt lévő felszámítások szerint az azokban elősorolt építési anyagokat és építési munkálatokat a harságyi uradalom részére kiszolgáltattam, és a megtörtént alku szerint ve zettem be ezen számlákba a kitett árukat, — és hogy ezen építések fejében nekem a harságyi uradalom a keresetle­velemben kitett 6886 pfrtalmég tartozik ;—továbbá, hogy az E. alatti felszámitásban elősorolt kiadásaim és szolgal­maim előleges megrendelés folytán a harságyi uradalmat illették, azok a nevezett uradalom részére valósággal tel­jesíttettek és kiszolgáltattak, ugy hogy azokért — kivéve a válaszomban visszavont s a czukorgyár számára szállí­tott fát, a harságyi uradalom nékem még 411 pfrt 54 krral rartozik, — ugy nemkülönben, hogy a B. C D alatti okmányokban érintett Pfeffer Antal szigetvári kereske­dőt illetett 880 pfrt tartozásomra nézve az 0. alatti birói ítélet folytán az arra vezetett nyugta szerint általam ki­fizetett pénzösszeggel ugyan a fentebbi Pfeffer Antalt il­lető 880 pfrt tartozásomat fizettem ki, s igy ezen adóssá­gom általam törlesztetvén, annak a B. alatti okmányban követelésembőli leszámítása helytelenül történt, és ezen 880 pf'rtal is nekem a harságyi uradalom még mindig tar­tozik, végre hogy a fentebbi mind a három követeléseim­re nézve csak oly építési anyagokat, ugy egyéb eszközö­ket és szolgalmakat számítottam fel, melyeket a harságyi uradalomnak már valóságosan kiszolgáltattam és teljesí­tettem, s fentebbi követelésem fejében még senkitől sem nyertem kielégítést." Tartozik tehát'felperes azon kijelentéssel stb. A csődtömeget jelen perben képviselő előbbi per­ügyelő Tevely Elek munkadija 40 frtban állapittatik meg, mely 40 frtot felperes azon esetre, ha a fentebbiek nyo­mán pótló esküjét le nem teendi , mint pervesztes fél 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a tömeg­nek megfizetni tartozik. Indokok: Jelen már előbb folyamatba tett keresetben az ideigl. törvénykezési rendszabályok IV. czikke 24. §-a értelmé­ben az előbbi törvényes szabályok lévén megtartandók, a pótló eskü s egyéb bizonyítékok felett az Ítélet az osztrák polg, p. rendtartáshoz volt alkalmazandó. A pótló eskünek letételével a követelés megítélendő volt, mert felperes keresete mellett a következő ténykö­rülmények szólnak: I. A B. alatti 6886 frtra nézve az L. alatti előleges költségvetés kétségen kivül teszi, hogy felperes magával a bukottal a csőd megnyílta előtt a gőzmalom felépítése iránt alkuban állott, mely körülmény tehát arra mutat, bogy az építés az akkor még csőd alatt nem álló gróí megrendelése folytán történt. Elkezdetvén tehát az építés, épen Necsás Máté jószágfelügyelő hatásköréhez tartozott a birtokos gróf távollétében az építésre felügyelni, az épí­tésnek mennyire lett haladását, az építési anyagok ki­szolgáltatását és azoknak árát aláírásával, mint az J. alatti okmány mutatja, elismerni, s a mint történt is, a netalán tapasztalt hiányokat is kiigazítani; az építés befejezésé­vel szintén a jószágfelügyelő hatásköréhez tartozott a B. okmány szerinti végszámlálást felperessel megtenni, s en­nek részére a már kifizetett munkadíj betudácával a még hátralévő követelést megállapítani. Alperes részéről tett azon főellenvetés 3 hogy e tekin­tetben Necsás Máté megbízva nem volt, figyelembe tehát nem vétetett, mert hogy a fenebbi felszámolások egy jó­szágfelügyelőnek hatásköréhez tartoznak, az a dolog ter­mészetéből folyik olyannyira, hogy annak ellenkezőjét alperes tartozott volna bebizonyítani, hogy t. i. a jószág­felügyelőnek szolgálatba léptekor ilyesekben hatásköre megszorittatott. Továbbá, hogy a malom fenáll, mutatja azon alperes által beismert körülmény, hogy az elébb bérbe adatott a csőd alatt, utóbb pedig el is adatott, azon maga alperes fél által sem tagadott körülmény, hogy felperesnek az épités fejében 14,250 pfrt az uradalom által kifizettetett, szinte csak felperes mellett bizonyít és kitüntette, hogy az L. alatti okmány, melyben sokkal csekélyebb összeg jön elő, csak előleges alku alapját képezé, s egyszersmind oda is mutat a fenebbi körülmény, hogy Necsás Máténak mint jószágfelügyelőnek nem csak a végszámolás, hanem a teljesített munkák kifizetése is hatásköréhez tartozott. (Vége következik). Illíriai ítéletek. ^iagáujogí ügyekben A hétszemélyes táblán. 218. Vank Jánosnak Sedity Czvetko ellen 22 frt45 kr. iránti ügyében végeztetett: Az, hogy felperes követelését lejebb szállította, illetőleg , hogy a végrehajtási Összeg több adós közti felosztás folytán az alperesre nézve nieg­apasztatott, a fel és alperes közti uj szerződésnek nem te­kintethetvén, és e miatt ielperes végrehajtáshozi jogától el nem üttethetvén, — mind a két alsóbb bíróság egybe­hangzó végzés einek feloldásával alperes ellen a szabály-

Next

/
Thumbnails
Contents