Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 120. szám

501 A lélektani észleletcknek jelen állapotá­ról és ennek bünügyekbeni alkalma­zásáról. A jelenkori törvényhozói nionkálatok összehasonlí­tása a lelki zavarok beszámításáról, és azon mód követése, mely szerint oly esetekben, midőn a vizsgálat azon kér­désre is intézendő, valljon a vádlott lelkileg zavart álla­potban létezik-e, az eljárás megkezdetik és Ítélet hozatik, — nem alkalmasok azon meggyőződés megalapítására, hogy mindazok, kiknek Ítéletétől függ a dologbani hatá­rozat, a lélektan elhaladását sajátjokká tették volna. Mindenhol tapasztaltatik a ragaszkodás a korábbi néze­tekhez és előítéletekhez. Nem ritkán hall az ember pana­szokat az esküdtszékek olyatén ítéletei ellen, mely szerint lelkileg valóban zavart egyének bűnösöknek kimondat­tak, avagy lelki zavar végett, oly esetekben menték föl a vádlottat, midőn a müveit közönség azt képzelte, h sj vádlott elítélendő volt volna. A vád főleg a vizs­gálóbirák, államügyészek, védők és elölülők tudomány ] és ismeret hiányában gyökeredzik, mely a régi előítéle­tekhez méltán rosszalható ragaszkodásból (p. o. attól föl­tételezvén mindent, vájjon vádlott a jót a rosztól megkü­lönböztetni képes-e), vagy a lelki zavarodás lényege és alakjának ismerete hiányából, avagy azon még államfér­fiaknál is észrevehető előítéletekből, hogy az orvosok igen hajlandók megalapítani a lélek zavarodását, — származik, s melyek alapján az esküdtek megjegyzéseikben gyak­ran tévednek. Méltán panasz emelhető továbbá azon eljá­rás ellen is, hogy még mindig vádlottaknál a lelki zava­rok iránti véleményadással oly orvosok bizatnak meg, kiknek nem volt alkalmuk tébolydakban a lelki betegek állapotainak észlelésére, és a lelki zavaiok többféle alak­jának megismerésére, sőt kik nem bírnak vádlottnak, a fogságban léte alatti vizsgálatra megkívántató tudomá­nyos kellékekkel sem. mig ellenben valamely gyakorlott és tapasztalt tébolydai orvosnak a vádlott állapota iránt kiveendő alapos véleménye szóbeli tárgyalásnál az esküd­teknek biztos irányadóul szolgálhatna. Ilyetén eljárás folytán keletkezett elitélése vádlottnak magának az íté­letnek is nagyobb nyomatékot adna, ha általában meg­alapittathatnék azon meggyőződés, hogy vádlott tette be­számitás alá jöhet, miután a legnagyobb bizalmat biró szakértő orvosok véleménye akkép nyilvánult, hogy vád­lott lelki zavarodásban nem szenved. Ha a tudomány, tör­vényhozás és igazságszolgáltatás terén fölmerülő jelensé­geket egybehasonlitjuk. mindenekelőtt a következő téve­dések tapasztalhatók : 1. Még mindig több törvénytudó ra­gaszkodik azon nézethez, hogy minden lelki zavarok bi­zonyos alakra visszavezetendők, és a kérdés akkép intézen­dő, hogy vádlottnál jelen van-e valamely az elősorolt alakokból, mig ellenben a tébolydai orvosok tapasztala­tai szerint a lelki zavarok, és ezek alakjai közt nagy kü­lönbség létezik, és ki van mutatva, hogy a formák véghe­tetlenül különbözők, és a lelki állapotok szerint változást szenvednek, főleg hosszan tartó betegségeknél. 2. Már ké­nyelemből is szeret az ember bizonyos formához ragasz­kodni a lelkizavarodás megállapításánál, p. o. képes e vádlott a jót a rosztól megkülönböztetni. Ez leginkább kitűnik a gyujtogatási ösztön meghatározásánál, minek jelenkorban azon eredménye lón Németországban, hogy egy fiatal gyujtogatónak beszámithatási képességét orvo- ( sok és törvénytudók megállapították, de felületes itéletök I mellett mellőzték a legfontosabb körülményt, t. i. a hon- • vágyat, mely mint rögeszme vőn uralmat ama fiatal gyújtogató lelkiállapotán. 3. Legrosszabb hatása a közö­nyösség, midőn a lelki zavar kitörésének első jelei s a már meglévő lelkizavarnak jelenségei figyelmen kivül hagyatnak, valamint 4-szer azon mód, melyei törvény­tudók és orvosok az úgynevezett részletes őrültséget ve­szik tekintetbe s megalapitják a beszámithatási képessé­get, s ezzel oly cselekvényt számítanak be, mel ynek ös­szeköttetését a beteg rögeszméjével meghatározni nem tudják, a helyett, hogy megemlítenék, hogy valódi lelki zavarnál a lelkierő egyensúlya is zavart állapotban léte­zik, a mely állapot az észlelő által föl nem ismert össze­köttetésnél fogva a beszámithatási képességet megszünteti. A lélektani észleléseknek és tapasztalatoknak igen gazdag eredménye fekszik előttünk ujabb időből. Kivá­lóan ajánlható Wharton és Stillétől Északamerikában megjelent mű, melyet a törvénytudó Wharton, Stille orvos­sal szerkesztve adtak ki. E mű nagy fontosságát elismer­hetjük, ha tudjuk, hogy Stíllé hosszas európai utazásai ál­tal orvosi ismereteit alapos tapasztalatokkal gazdagította. Megemlítendő e nemben Grondolfi és Frieschi olasz orvo­sok müve, kik a lelki zavarok egyes részleteiről esetek folemlitésével saját véleményök kíséretében értekeznek. Kiemelendő mint uj mű Ideler müve. Tapasz­talatokkal gazdagon, mellőzve a materialismus és misti­cismus utait, szerző főérdeme, hogy alapul az erköl­csi szabadságot vette s ebből kiindulva, azon nézetét nyil­vánítja, hogy valamely őrültnél a be nem számithatási képesség meghatározásának lélektani alapjának kell len­ni, és azt állítja, hogy a testi betegségnek az erkölcsi sza­badsághozi vonatkozásának alapos ismerete nélkül, és az őrültségnek a szeuvedélyektőli alapos megkülönböztetése nélkül igazságos ítélet nem is lehetséges. — Tanulságos Spielman prágai tébolydai orvosnak műve, részint azon kísérlet által a lelki betegeket uj alapokon bizonyos osz­tályokra visszavezetni, részint a büntető szempontbóli be­számithatási képesség elvének felállítása által. Kívánatos volna bírni azon adat gyűjteményt, melyben összegyűj­tettek a tapasztalatok oly vétségekről, melyeket tébolyo­dottak követtek el, s kik e miatt az őrültek házába vitet­tek. Mily nehéz megítélni, hogy valamely egyén, ki vét­ségért vizsgálat alatt van, tettetett, vagy valóban lelki­beteg legyen? a mi iránt igen tapasztalt tébolydai orvo­sok némely esetekben hosszas észleletek után is kétséges­kedtek. A büntörvénytudó csak akkor remélheti, hogy mű­ködése oly eseteknél, melyekben a vádlottaknak beszá­mithatási képessége lelki zavar miatt kérdéses — a lélek­tan szabályainak megfelelő és ítélete igazságos leend, ha a lelki zavarodásoknak ujabbkori észleleteivel, a koráb­ban figyelmen kivül hagyott lelki állapotokkal, és a be­számítási képesség elvének megítélésével megbarátkozik, s mindezekről alapos ismereteket szerez. Kiválóan ajánlha­tók pedig e nemben ujabb időben tartott oly törvényszéki tárgyalások, melyek lelki zavaradáson alapultak, az e te­kintetben fölmerült szakértői vélemények, és azon mód, hogy a vizsgálatnál miképen jártak el a törvénytudók és orvosok. Vegyes. Azangol törvénykezésből. Bűntény a nyilt tengeren. Parkill György nevű amerikai hajó-

Next

/
Thumbnails
Contents