Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 115. szám

481 Ezek szerint tehát volt vádlottnak január 17 kén birtokában, a pálinkára adott hatosokat leszámítva, 12 db hatos, miből különösen abból, mit még reggel Sáfrántól kapott, egypárt ki is adhatott, és még maradt 10 db hatosa, azaz 1 pftja, mi ilyféle pénzben nála elfogatásakor meg is találtatván, tőle elvétetett, és a törvényszéknél letétetett. A bor árában adott 5 pft ezüstben Szűcs József és nejének vallományai szerint, mi 1 db 1 ftosból, 11 db húszasból, és 2 db tízesből állott, ugyanazon 5 frt ezüst le- ] betett, mit Darányiné az eltemetésekor szónoklandó lelkésznek szánt; a többi 7 forint, különösen az 1 db 5 ftos, és 2 db kétforintos bankót vádlott a meggyilkolt nőnél rabolhatta el, minthogy Nagy Mihálynénak, Bakay Istvánnak és Faragó Jánosnak vallomásai szerint, annyi pénznek birtokában Darányiné csakugyan lehetett, ki szegényesen élt ugyan, de fösvénynek is mondaték és e tulajdonánál fogva, mi az öreg embereknél még nagyobb mertékben szokott mutatkozni, volt jövedelme is, és a meggyilkoltatása előtt kapott pénz összegekből annyi sőt annál több pénz birtokában is lehetett; mert azt csak feltenni nem lehet, hogy szükségeinek fedezésére kész pén ze ne lett volna. Az pedig, hogy Darányiné a községben pénzes asszonynak tartatott, kitűnik abból is, miszerint Nagy Mihályné tanúsága szerint Darányinétől annak meggyilkoltatása előtt kevés napokkal egy nő pénzt kért kölcsön, kit Darányiné azzal utasított vissza, hogy pénzére fa vásárlás végett, akkor a legszigorúbb téli idő levén, szüksége van. Tehát épen nem forog fenn azon körülmény, mintha vádlott az általa 1859. január 17-én este kiadott pénzt Darányinétől nem rabolhatta volna, sőt miután bizonyos, hogy Darányiné meggyilkoltatását megelőzött legközelebbi időben vádlott pénz hiányáról panaszkodott, és a vele közelebb viszonyban állók vádlottnál pénzt nem tapasztaltak ; a néhány napok előtt felfogadott zenészeknek is előbb, mint a kérdéses napon foglalót adni nem tudott, végre vádlott azt, hogy az általa kiadott pénzt jogos uton szerezte volna, igazolni nem tudja, alapos azon következtetés, hogy vádlott Darányinénál, annak meggyilkolása után rabolta el a kérdéses pénzt, vagy is hogy vádlott rablásban is bűnös. A jelen esetnél vádlottban oly egyént látunk, ki már lopásért kétszer, verekedésért egyszer büntetve, ki ezen kivül lopásért egyszer, és rablásért szinte egyszer vizsgálat alatt volt; ki olaszhonban is saját beismerése szerint nem igaz uton jutott nagyobb számú húszasok birtokába; ki tehát hajlamát a roszra már azelőtt is eléggé tanúsította. Annak pedig, miszerint a kérdéses rablógyilkosságot elkövesse, okát találhatni a következőkben: vádlott a kérdéses időben Nagy Máriával jegyben volt, és 1859. január 18-kán lett volna azzal házasságot kötendő; pénze vádlottnak nem volt, és e miatt arájának szülői voltak a lakadalmat kitartandók; vádlottnak csupán az tétetvén kötelességéül, hogy italról és zenéről gondoskodjék. De erre sem lévén pénze, pálinkára kölcsön kért Sáfrántól és István testvéritől 2 frt 18 pkrt, és még kiányzott a zenészeknek adandó foglaló, mit ezek már többször sürgettek, és a bor ára; és miután reménysége valakitől pénzt kapni nem volt, sőt ha vádlott szavainak hitelt adunk, még István testvérénél volt 5 pftját sem merte ettől követelni, mi azonban alig hihető, hihetőbb lévén az, hogy ily pénze Istvánnál nem is volt. nem maradt vádlottnak egyéb hátra, mint kikerülendő a szégyent, mely reá várt, ha bort és zenészeket nem szerzett volna, magát arra elszánni, i hogy akár mi módon ha tiltott uton is, szerezzen magá' gának pénzt, és ez által bort és zenét. Az pedig, miszerint ! gonosz szándéka Darányinéra vezéreltetett, indokolható | azzal, hogy István testvére annak házában öt év óta laki ván, és ennél gyakrabban megjelenvén, Darányinénak, valamint a házban lakóknak viszonyait ismerte; és miután tudta, hogy Fenyvessy, ki István testvérével egy szobában lakott, az nap lakodalomban távol van, és miután a kérdéses napon dél után több korcsmában megfordult és még 4 órakor Kovácsnénál egy itcze bort állva hevenyében kiivott, a tett helyi'-re ment, hol annak elkövetésére azon körülmény is kedvezett, hogy épen az időben István testvére Szellő Nagy Mihállyal Czira Sándor korcsmájában mulatott. (Folytatjuk.) Irodalmi szemle. E lapok 110-ik számában röviden megemlítettük megjelenését következő czimű műnek: A magyarhoni országos alkotmány fő ágazatai régibb és ujabb időben. Rendszerbe foglalva, s az alap s több lényeges törvényczikkelyek teljes szövegével, illetőleg hű magyarításával is egybeállította Fogarasi János a pesti váltótörvényszék elnöke s a m. tud. Akadémia rendes tagja. — Közöljük e nagybecsű műnek tartalmát, mely következő. A rövid előszó és bevezetésen kivül, — melyben a t. szerző előadja, hogy a magyar nemzet mindenkor birt szabad jogélettel, továbbá az alkotmány alapjai alatt mik értendők, s az alkotmányosság alap föltételei a tudomány útmutatása szerint, a társodalom közvetlen czélja és a jog uralkodása, összes akarat, közös szerződés, főhatalom, alapszerződések, innen folyó alap törvények általában és különösen és az államtudósok különböző nézetei tudományos szempontból tárgyaltatnak. — a mű 12 ágazatra van osztva. Első ágazat: Az egyesülés s részben alkotmányi szerződésről, a hét magyar egyesülése és további egyesülése más népekkel; egyesülés a kievi kunokkal Béla király névtelen jegyzője szerint, egyesülés a horvátok, dalmaták és szlavónokkal; egyesülés Erdélylyel, különösen a székelyekkel. Erdély régibb népeivel: oláhok és szlávokkal; egyesülés a szászokkal; Erdély viszonya Magyarországhoz, az ide vonatkozó 1741-ik évi 17-ik törvcz. és a 1848-ik évi a teljes egyesülésről szóló 7-ik törv. czikkel; Erdély nyilatkozata és törvénye az egyesülésről. Második ágazat: A főhatalom átruházása a fejedelmekre, illetőleg királyokra, némi alkotmányi szerződéssel is kapcsolatban. Álmos illetőleg Árpádnak vezérré választása; Álmos vezér választásáról; esküvésükről; az Árpád ház fiágának kihalltával szabad választás; 1490-ben Ulászló megválasztása; 1572ben Rudolf megválasztása; 1618-ban Mátyás megválasztása ; II. Ferdinánd, III. Ferdinánd, I. Leopold és I. József megválasztásai. Az 1687-iki 2-ik és 4-ik czikke yek (trónöröklési első szerződés.) Az 1723-diki 1. 2-ik czikkelyek (trónöröklési 2-ik szerződés pragmatica sanctio név alatt.) Harmadik ágazat. A fejedelmek illetőleg királyok által az ország alkotmányos jogainak biztosítása. Átalános biztositások és megerősitések; az ős szerződésben és István Király részéről; II. András arany bullája rövid tartalma, szövege; az arany bulla megerősítései: maga II. András által, I. Lajos által, I. Mária Királynő, I. Ulászló és I. Mátyás által. További általános biztositások u. m. IV. Béláé, III. Andrásé, Albert királyé sat.