Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 111. szám

Pest, 1861. péntek aiig. 33. 111. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Országgyűlés. - Büntetfi jogi eset. — Jogeset a visszahelyezési kérdés körül (Folyt) A válaszfelirat. (Vége.) Országgyűlés. A képviselőház ülése a u g. 21-én d. u. 4 ó. Elnök : G-hiczy Kálmán. Az időközben érkezett iratok előterjesztése után, ol­vastatott az elnöknek jelentése az országgyűlés feliratá­nak ő Felsége kezeibe leendő átnyujtásáról. Bonis Samu : Az elnök jeles szolgálatiért a ház el­ismerését jegyzőkönyvileg indítványozta kiíejeztetni. Minthogy pedig már tudjuk, hogy az or. gyűlés napjai sőt órái megszámlálvák: erre nézve a házat nyilatkozatra hivja föl. Szót emelt erre. DeákFerencz: Kijelenti, miszerint szükségesnek tartja, bogy az országgyűlés óvását jelentse ki az eljárás ellen, ő ily óvást formulázván : felolvasta a következő óvást : Óvás, Az országgyűlése jogszerüleg egyedül a magyar alkot­mány alapján működhetvén, semmit el nem mulasztott, hogy ezen alapot helyreállítsa, teljesen biztosítsa. Az országgyűlésnek törvényszabta kiegészítése s a felelős minisztériumnak és a felfüggesztett törvényeknek visszaállítása valának mindenekelőtt szükségesek arra, hogy az országgyűlés törvények alkotásába bocsátkoz­hassák. Ezeket sürgettük tehát mindenekelőtt, de ismételt felirataink sikeredének maradtak; s ekképen az ország gyűlésének hatásköre egyedül az ország jogainak védel­mére lőn szoritva, mit ki nem egészített állapotában is joga, sőt kötelessége volt erélyesen teljesíteni. Az országgyűlési kölcsönös értekezések fonalát tett­leg a Jegmagasb leirat szakasztotta meg, midőn ősi alkot­mányunkat az alapszerződések ellenére absolut hatalom­mal lényegében átalakítva, tanácskozásainkat a császári diplomák és pátensek terére s korlátai közé kívánta szo­rítani, hova mi jogszerüleg nem léphetünk. Meggyőzött minket azon legmagasb leirat arról; hogy nincs szándéka ő Felségének a sanctio pragmatica értelmében visszaállítani alkotmányunkat, melyhez pedig mi hűtlenek soha nem lehetünk. És meggyőződésünket ujabban meg fogja erősíteni, ha az ország gyűlésének törvényszabta kiegészítése s a parlamentaris kormány visszaállítása helyett az országgyűlésnek oly felosz­latása következik be, mely a törvények rendeletével ellenkezik. Az 1848. IV. törv. czikkely szerint az országgyű­lést feloszlatni mindaddig nem lehet, mig a minisztérium a mult évi számadásokat és a következő költségvetést elő nem terjeszti s az országgyűlés azok iránt határoza­tot nem hoz. De a tfirvény ezen rendelete nem teljesíttethetett, sőt nem is teljesittethetik mindaddig, mig a f elelős minisz­térium vissza nem állíttatik s az ország gyűlése ki nem egészíttetik, mert nincs törvényes kormány, mely a költ­ségvetést előterjeszsze s az ország gyűlése épen az által, hogy a törvényszabta kiegészítés határozottan megtagad­tatott, képtelenné van téve a költségvetésnek megálla­pítására. Azt is rendeli az említett törvényczikk, hogy az I országgyűlésnek feloszlatása után 3 hónap alatt az ujabb országgyűlés összeüljön. Ha tehát a feloszlatás után az ország gyűlése a törvényben kitűzött időre össze nem hivatik, a törvény rendelete ez által is ujabban sértve lesz. Mi tehát kénytelenek vagyunk már előre minden ily törvényellenes eljárást alkotmány ellenesnek s a 12 évig fennállott absolutrendszer további folytatásának te­kinteni. Az erőhatalomnak tettleg ellene nem szegülhe­tünk, de azok ellen, mik ekkép történnek, ünnepélyes óvást teszünk s kijelentjük: hogy minden jogilag fennálló törvényeinkhez és igy az 1848. évben szentesitett s or­szággyülésileg meg nem változtatott törvényekhez is szorosan ragaszkodva, a hatalomnak minden oly lépését, mi azokkal ellenkezik , alkotmány ellenesnek fogjuk tekinteni. Az óvási okirat felolvastatván: dörgő éljenzések mel­lett elfogadtatott. Szónok indítványát bővebben indokolni szükségesnek nem tartja. Egyetlen fegyverünk a törvény: erre támaszkodva kell ellenállanunk az erőhatalomnak, s bízva azon közmondás érvényre jutásába, hogy az igaz ügy s az igazság végre is győzni íog; s hogy erre bizto­san számolhassunk, szükséges, hogy a törvényes térről le ne térjünk. (Hoszas éljenzés) Az indítvány kinyomatni s még ma a főrendekkel közöltetni határoztatott. Tisza Kálmán : Némely sürgösb kérdésekre nézve határozati javaslatot tesz, melyből kitűnjék, hogy ha a ház működésében nem gátoltatik : azok iránt bizonyosan határozott volna. E tárgyak a nemzetiségek kérdése, külön hitfelekezetek egyenjogúsítása, s az urbériséggel össze­függésben lévő viszonyok rendezése. — Mely indítvány hasonlóan formulázva a ház asztalára letétetvén : szintén egyhangúlag elfogadtatott. Elnök ezután még a ház oeconomiáját illető néhány tárgyat terjeszt elő, minek megtörténtével a mai ülés 111

Next

/
Thumbnails
Contents