Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 106. szám

438 Ez állítás véleményünk ellen mit sem bizonyít. A felhozott igen ritka esetek csak akkor fordulhatnak elő, midőn az agyvelő betegség még nem régi, és magas fokot el nem ért. N. N nél azonban e betegség már nemcsak több év óta tartó volt, hanem rendkívüli magas fokot is ért, a mit a fentérintett beteg állapotok, úgymint a gyakori eláju-lás, eszmélet nélküli lét és petyhüdés kétségtelenül bizonyítanak. A hol már ily igen aggasztó jelenségek mutatkoznak : ott magas fokon lévő agyvelőlágyulást kell föltenni, s ez lélektani szabálytalanság nélkül nem is kép zelhető. De föltéve meg nem engedve, hogy hosszú tartama és magas foka az agyvelőlágyulásnak a lélek szabályos működésével összeegyeztethető lőhetne is : fentebbi véleményünket meggyengíteni ez sem képes, mert világosan szemünk előtt van a tényleges bizonyíték , hogy N. N.nél a tébolynak jelei félreismerhetetlenül tapasztaltattak, ezen téboly azonban egyébbel, mint egyedül az azt okozta agy velőlágyulással nem hozható kapcsolatba, b) Az ellenvéleményüek által felhozathatnék továbbá, hogy N. N. agy velőlágyulás folytán lelkileg idegenszerű állapotban volt, s hogy ezen idegenszerűség tartós nem volt, hogy lucidum intervallumjai lehettek, melyeken a lélek képes volt érvényesen rendelkezhetni. Ezen kifogás, felületesen tekintve, habár birna is némi valószínűséggel, semmivé lesz azonban, ha mi az úgynevezett lucidum intervallumok lényegét közelebbről vesszük szemügyre, és ezt azután N. N.-nek testi és lelki szenvedéseire alkalmazzuk. A psychologusok által a lucidum intervallumoknak nagyobb jelentőség tulajdoníttatik, mint azokat valóban megilleti, mert azon nézet1 elvitázhatatlan, hogy valódi tiszta lucidum intervallum lelki betegeknél föl sem tehető. A hires psycholog Hofbauer azt mondja : „hogy azért, mert az őrültet nem látja az ember őrült cselekvényeket elkövetni, nincs jogosítva senki lucidum intervallumot következtetni, mert a hol ennek lenni kellene, ott kell, hogy az őrült a tévedéseiről nemcsak megfeledkezett legyen, sőt ismeretével kell bírnia annak, hogy őrültségi rohamai tévedések valának." Ebből világosan következik: mily éles feltételei vannak a lucidum intervallumok létezésének, és az őrültek hires orvosa, Reilnek tökéletesen igaza van, midőn azt mondja : „Az intervallum alatt is mindig marad eltérése a lelki erő öszhangjának az ész egységétől." Fridrich a ki a szabálytalan lelki állapot lucidum intervallumait tüzetesen vizsgálta, végre azon eredményrejutott, hogy ily lucidum intervallum alatt elkövetett cselekvények beszámitás alá nem jöhetnek, mert ily cselekvényeknél a teljes akarat szabadság, és az ész szabályos állapota, a mi a beszámithatási képességre múlhatatlanul megkívántatik, jelen nem lehet. Ez hasonlóan a rendelkezhetési képesség megítélésére is alkalmazható, s azon tétel állitható föl, hogy a lucidum intervallum alatt azon észszerű akaratszabadság jelen nem lehet, a mely valamely igénybevehető rendelkezhetési képesség törvéuyelőtti érvényességére megkívántatik. Valamely üszszetett esetnek jog- és lélektan szerinti megítélésére mindig csak egy és ugyanazon elv jöhet tekintetbe, hogy a bűnvádi eseteknél a zavarnélküli akaratszabadságot illetőleg tekintetbe vehető beszámítási képesség jöhet polgári ügyben is a cselekvények megítélésére tekintetbe. Ha már ezekből beláttuk, hogy mily elővigyázat szükséges a lucidum intervallumok megalapításánál, s hogy ily állapot legtisztább alakjában is lelki idegenszerűségnél mily kis mértékben vélelmezhető, ugyanazért ily állapot N. N. betegségénél annál kevésbé engedhető meg, minthogy ennek lelki állapota — mint már fentebb kifejtetett — az idegenszerűségek egész lánczolatával önkénytelenül gyötörtetett. Hazai törvénykezés. — Hontmegyének jul. 30-án tartott bizotfmányi gyűlésében felolvastatott az országbíró gr. Apponyinak az „országbírói értekezlet" ügyében irt levele, mely értekezletet, miután a két képviselőház állal elfogadtatott, e megye is elfogadta, s a „táblabírói kai" is, a perek menynyiségéhez mérve állandósittatni határoztatott. — Pest városának f. hó 30-án tartott közgyűlésében mindenekelőtt tárgyaltatott or. bíró ő nmlga leirata, melynek kíséretében az or. gyűlés állal is használható rendszabályként elfogadott or. bírói értekezleti operatum küldetett meg. A közgyűlés az or.gyülési határozat, értelmében ezen rendszabályokat elfogadta, s a mai vagyis kihirdetésük napjától a városi tszéknél figyelembe veendőknek határozta, egyszersmind egy számos tagból álló bizottmányt nevezett ki azon javaslat elkészítésére, melyet ezen operatum életbeléptetése a tisztikar és szolgaszeniélyzetben, valamint a sajtótörvényeknél előirt esküdtszékek iránti előkészületek, s egyéb hiányok és aggodalmakra nézve szükségessé tett. Egyúttal a közgyűlés országbíró ő nmlgát a magyar törvénykezésnek életbeléptetése tárgyában tanúsított hazafias buzgóságáért egy — ezen érdemeit méltányló levélben üdvözölni elhatározta. — Arad városa képviselő testülete jul. 31-i közgyűlésében elhatározta, hogy az országbírói értekezlet munkálatát mint ideiglenes segédeszközt igazságügyünk szabályozására elfogadja. Kijelenté, hogyannak szabványait nem tekinti ugyan alkotmányos uton keletkezett törvényeknek, de hogy azt statutarhis jogánál fogva „minden octroyrozás nélkül" statútum gyanánt elismeri, mely szerint aug. 1-től kezdve igazságügyét rendezendi. lí y i 11 vo HÍ n. Egy — mind a magyar mind a volt osztr. törvénykezésben, ugy nyelvekben practicus okleveles ügyvéd — helyben vagy vidéken valamely ügyvéd urnái — állásához képest alkalmazást keres. Bővebb tudósítást a szerkesztőség ad. „ , ,„ ', ~ 7~.~ ~~, ' íelelos szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861. Njonn'ott B einife 1 J. és Kozma Vazulnál.