Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 138. szám

5?a 33. § által utásitott ügyek közé nem tartozván, s igy al- i peres részéről a birói illetőség ellen emelt kifogás jogi hatályát elvesztvén, ezen kifogás e helyütt mellőztetik — minekelőtte azonban az ügy érdemében ítélet hozathat­nék, tapasztaltatván, miszerint az eljáró bíróság jelen szó­beli eljárás mellett tárgyalt perben azon ügydöntő körül­ményre nézve, hogy felperesnek gróf Vay László elleni követelésük, az ez utóbbi ellen folyó csődperben valódi­ság és mennyiség tekintetében mennyiben lett légyen fel­számítva, illetőleg megítélve, felperest a kívántató bizo­nyítékok használására, a mint ezt az érvényben volt por­rend 46-ik §-a szerint tartozott volna, hivatalból föl nem szólította, s igy ezen mulasztás miatt a per tárgya telje­sen ki nem fejtetett, ennélfogva az eljáró bíróság Ítélete feloldatik, s a már most ezen perre illetékes Szabolcsme­gye polgári törvényszéke, a felek megidézése mellett fent­kijelölt irányban folytatandó szabályszerű további tár­gyalásra, s a kifpjlendőkhöz képest ujabb Ítélet hozatala ra utasittatik, mi végből is a per illetőségéhez visszakül­detik. (18G1. nov. 6-án 2364. P. sz. a. Előadó: Urbanov­szky Jusztin-ktb.) Úrbéri ügyekben. A hétszemélyes táblán: 11. Nagy-Köveresi alapítványi uradalmat képviselő cs. kir. Temesvári pénzügyészségnek mint felperesnek, Ramnyanczu Nicolae mint alperes ellen, az általa Szilas község határában birtokolt % úrbéri telek visszaszerzése iránt lefolyt úrbéri perében ítéltetett: A felperes volt föl­des uraság az 1836-ik évi Xl-ik t. cz. 9-ik §-a értelmében az úrbéri üres telkeket a kérdéses időszakban benépesí­teni köteles lévén, alperes pedig azt, hogy a per alatti J/8 telket már 1847-ik évben használta, kellően bebizonyít­ván, a másod bíróságnak Ítélete helybenhagyatik, és a per illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept. 5-kén 89. urb. sz. alatt.) 12. Nagy Köveresi alapítványi uradalmat képviselő cs. k. temesvári pénzügyészségnek mint felperesnek, Belan George mint alperes ellen, az általa Szilas község hatá­rában birtokolt egy nyolczad úrbéri telek tulajdoni jo­gának felperes részére leendő kimondása iránti úrbéri perében ítéltetett: A fölperes volt földesuraság , az 1836-dik évi Xl-dik törvényczikk 9-dik §-a értelmé­ben az úrbéri üres telkeket a kérdéses időszakban bené­pesíteni köteles lévéü, alperes pedig azt, hogy a per alatti egy nyolczad telket már 1847-ik esztendőben használta, kellően bebizonyítván, a másod bíróságnak Ítélete helyben hagyatik, és a per illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept. 5-én 125. urb. sz. a.) 13. Szentimrei Károlyi Lászlónak mint volt földes urnák, Szentimre helység volt úrbéres lakosai ellen, min­den úrbéri viszonyoknak elintézése végett lefolyt perében Ítéltetett: A íélebbezett pontokra, jeslesül, az úrbéri er­dei illetőség mennyiségére nézve, — az első biróság, — a többiekre nézve pedig a másodbiróság ítélete az ott fel­hozott okoknál fogva helybenhagyatik ; a hivatalból ren­delt alperesi gondnoknak a felülvizsgálati kérelem szer­kesztéseért nyolcz osztrák értékű forintban megállapított, és oda itélt dijnak fizetésében alperes község elmarasztal­tatik, és a per végrehajtás végett illetőségéhez vieszakül­detik. (1861. szept. 5-én 397. urb. sz. a.) 14. Sarkad-Keresztúri földbirtokosoknak, az ottani volt jobbágyok ellen a határnak szabályozása és a legelő I elkülünözésevégettlefolytperébenitéltetett: A másodbiró­I ság Ítélete a felhozott okoknál fogva jóváhagyatik, és a I per a hozott itéletj végrehajtása végett illetőségéhez visz­szaküldetik. (1861. szept. 7-én 82. urb. sz. a.) 15. Szabad királyi Debreczen városának mint Sámsoni közbirtokosnak a többi közbirtokosok elleni arány szerinti tagositási ügyében Ítélte­tett: Miután felperesi részről az: hogy az alperesek által ügyeletileg elismert 5250 frt. 16 krnál épen a közös I érdekű bözbirtok előnyére bármi czim alatt tobb fordít­tatott volna, kellően be nem bizonyittatott, a közös költség összes summája, melyet a peres felek viselni tartoznak, mindössze véve ezen fentebbi 5250 frt 16 krnál és még az I. sz. a. keresetlevélhez B. alá csatolt költségjegyzék 64. sz. a. 24 frt 54 krnál többre ez uton határozható nem lé­vén, a magánosok által előlegezett 485 frt 10 kr. a má­sod bírósági ítéletben már különben is kitétetvén, ezen vál­toztatással a másod biróság Ítélete, a mennyiben azt a fe­lek fellebbezték, jóváhagyatik, és a per további eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept 7-kén 131. urb. sz. a.) Büntető jogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 157. Gyilkossággal vádolt Veres Károly és Berecz­ky Sándor elleni bünperben ítélt.: A. perbeli adatokból az, hogy Veres Károly első rendű alperes, gyilkolási eltö­kéllett szándokkal ment volna vissza a korcsmába, és ot­tan Sámel Istvánt ily elhatározással ütötte volna a nála levő bottal, ki nem derülvén, — ellenben az, hogy Sámel István méltatlan tettei által ingereltetett, világosságra jő­vén : első rendű alperesre nézve a büntetés ideje, jelen ítélet kihirdetésétől számítva egy és fél évre leszállittatik, a vérdíj pedig 40 frtban állapittatik meg. — Bereczky Sándor másodrendű alperes ellen az, hogy a Sámel Ist­ván meggyilkolásában akár közvetve akár ki'zvetlen részt vett volna, bizonyítva nem lévén: a büntetés terhe alul felmentetik. Egyebekben az első biróság ítélete helyben­hagynak. Egyébiránt megjegyeztetik, hogy a mennyiben sem a meggyilkoltnak polgári állása fel nem derittetett, sem a perből az, hogy a bűnjel félmutattatot volna, ki nem ve­hető, végre a vádlottak testi alkotásáróli orvosi bizonyít­ványok a perhez nem csatoltattak: ezek jövendőre a fen­állott régibb magyar büntető gyakorlati eljárásnál fogva teljesitendők lesznek. (1861. szeptember 12-kén 506. b. szám alatt) 158. Csalási büntettél vádolt Drór Terézia és többek elleni bünperben Ítéltetett: Sem vádló ügyész, sem vád­lottak fölebbezéssel nem élvén, káros fölebbezésének pe­dig hely nem adatván, a periratok illetőségéhez vissza­küldetnek. (1861. szept. 13-án 525. b. sz. a.) 15S. Tolvajsággal vádolt Hasznos Pál és többek el­leni bünperben ítéltetett: Vádlott Rácz Imre, a három bűntársak által reája is bevallott tolvajsági büntettet be nem ismervén, egyéb bizonyíték pedig a perbeli adatok szerint ellene fel nem hozatván; próbák elégtelenségéből a vád alól felmentetik; és e szerint az első biróság Ítélete reá nézve megváltoztatván, egyebekben pedig az minde­nekben helybenhagyatván, a periratok a teljesitendők tel­jesítése végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. szept. 13-án 286. b. sz. a.) 160. Szolgálatbani szabályellenes eljárással terhelt

Next

/
Thumbnails
Contents