Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 137. szám

569 egy nyolczad telket mái' 1847-ik esztendőben használta, kellően bebizonyítván, a másod bíróságnak ítélete helyben hagyatik, és a per illetőségéhez visszaküldetik. (18G1. szept. 5-én 88. urb. sz, a.) 9. Nagy-Köveresi alapítványi uradalmat képviselő cs. kir. temesvári pénzügyészségnek mint felperesnek, Rikiczán Jüan máskép Preszkony mint alperes ellen, az általa Szilas község határában birtokolt egy nyolczad telek tulajdoni jogának felperes részére leendő kimondása iránti úrbéri perében Ítéltetett: A felperes volt földesura?ág, az 1836-ik évi XI. t, cz. czik 9-ik §-a értelmében, az úrbéri üres telkeket, a kérdéses időszakban benépesíteni köteles lévén, alperes pedig azt, hogy a per alatti egy nyolczad telket már 1847-ik évben használta, kellően bebizonyítván, a másod bíróságnak ítélete helyben hagyatik, és a per illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept. 5-én 100. urb. szám alatt). 10. Oroszlámos községnek mint felperesnek, Gróf Batthyányi Antónia mint alperes elleni, a határnak felmérése és az úrbéri illetményeknek uj rendbeszedése iránti úrbéri perében Ítéltetett: Az, hogy a felperes Oroszlámos községnek úrbéri állománya, törvényszabta uton rendbeszedetett, és e szabályozás a magyar kir. Helytartó tanács által helybenhagyatott, annak 1835-ik évi július 7 én 20,131. sz. a. intézményéből nyilván kitűnvén, a másodbiróságnak Ítélete helybenhagyatik, és a per illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szeptember 5 kén 109. urb. szám alatt). A kir. itélő táblán. 9. Szepesmegyebeli Csötürtükhely határában leendő l összesítés, legelő elkülönzés, és az erdők szabályozása iránti úrbéres perében Ítéltetett: Az eljáró bíróság előtt a peres felek között létrejött, jegyzőkönyvbe iktatott, — az illetők által aláíratott, minden peres kérdéseket véglegesen szabályozó, — peres feleknek hivatalos okirat alakjában kiadandó és jóváhagyás végett ide felterjesztett barátságos egyesség ellen e helyütt semmi észrevétel fenn nem forogván, a per a végrehajtása végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szept. 21 én 185. urb. sz. a.) 10. Szepesmegyebeli Léthánfalu birtokrendezési úrbéri peres ügyében végeztetett: Az eljáró biróság közbenjöttével létrejött, általa az illető tárgyalási jegyzőkönyvbe a fenállott szabályok szerint iktatott, a peres felek által aláirt, — minden peres kérdéseket véglegesen megoldó, — a feleknek hivatalos okmány alakjában kiadandó és jóváhagyás tekintetéből ide felterjesztett barátságos egyesség ellen birói tekintetben is semmi észrevétel elő nem fordulván, a per végrehajtás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. szeptember 21-kén 186. urb. szám alatt). 11. A kulai uradalomnak a pivniczni határban tar tandó széna-próba végetti kérelmét tárgyazó ügyben végeztetett: A felperes uradalom beismervén azt, hogy az alperes községnek állományi telkei az urbérnek bevezetése után 1782. esztendőben felméretvén, ez alkalommal minden kaszás utáni térfogat egyegy holddal kiosztatott légyen, e szerint jó szántából, és a m. k. helytartótanács a kaszállók termékelésének kipuhatolása iránti 1779. évi deczember 17 kén 5995. sz. a. keletkezett rendeletének tekintetbe vétele nélkül kiszolgáltatott, és az alperes községnek birtokába átment kaszálók terjedelmét, kissebb mértékre leszállítani nem lehetvén, az első biróság határozata helyben hagyatik, és az e kérdésre vonatkozó periratok további eljárás végett illetőségükhöz Vissznkiildetnek. (1861. szept, 21-én 219. urb. sz! a.) Büntetőjogi iigyekbenA kir. itélő táblán. 144. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt Zadny Ferdinánd elleni bünperben Ítéltetett: Az első biróság ité lete érdemileg helyben hagyatik, és a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. aug. 19-kén 320. b. sz. a.) 145. Rablógyilkossági és megkísériett gyujtogatási bűntettekkel vádolt Bakay György elleni bünperben Ítéltetett: Az, hogy alperes Bakay György a tett helyén, a hol a vádbeli rablógyilkosság és gyújtás történt, jelen lett volna, egyedül Zsengéilér Józsefné szül. Lovas Lídia abbeli előadásán, mely szerint ö alperest 1859. évijan. 17-én alkonyodat táján azon háznak, melynek egyik szobájában Bakay István alperes fivére, a másikban pedig Darányi Pálné lakott és meggyilkolva találtatott, közös konyhájából látta volna kijönni, alapulván, s e szerint alperes tagadása ellenében, mint csak egy tanúnak vallomása által támogatott jelenség, teljesen bebizonyitottnak annál kevésbé vétethetvén, minthogy a rablógyilkosság elkövetésének ideje határozottan a perbeli adatokból ki sem derül; továbbá azon körülmény, hogy alperes elfogatásakor annak ruháján vérfoltok fedeztettek fel, teljesen bebizonyított jelenségnek azért nem vétethetvén, minthogy alperes a rablógyilkosság felfedezése után elfogatásaig több helyen, úgymint Póka Jánosné szül. Patik Juditnál, Kovács Pálné szül. Vajda Máriánál, Szűcs Józseféknél és Nagy Györgynél megjelenvén, az előbbi háromnál fizetéseket is teljesített anélkül, hogy a nevezettek közül valaki az alperes kezén és nadrágja ellenzőjén állítólag látható vérről említést tett volna; alperesnek pedig azon mentsége, mely szerint az ingén és gatyáján látszott vérfoltokat más, és a vádbeli rablógyilkosság elkövetését megelőzőleg néhány nappal előbb előfordult alkalommal kapta volna, azon vérfoltok iránt kihallgatott szakértők N. 55. szám alatti állításuk által, mely szerint az észlelt vérfoltokat vagy ember vagy marha vérből származottaknak mondják, sőt azt is megengedik, miszerint az észlelt vérfoltok a vádbeli rablógyilkolást megelőzött időből is származhattak, támogattatván, nem egészen alaptalannak mutatkozik; — végre az alperes által kiadott pénznemekből merített jelenségre nézve, miután ez ismét csak Nagy Mihályné szül. Pozsár Sára egyes tanúnak, a meggyilkolt részéről mondottakon épült vallomásán alapul, anélkül, hogy azon pénznek a meggyilkolt nőnek birtokában volta bebizonyítva volna, szintén a teljes bizonyíték hiányozván; — ezekhez képest a nyomós gyanuokok által terhelt, de tagadásban levő alperes ellen a törvény által megkívánt teljes bizonyíték hiányozván; alperes az ellene támasztott vád alól bizonyíték elégtelenségéből felmentetik, s az első bíróságnak folyó évi február 20-kán 3766. szám alatti Ítélete ekként megváltoztatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. augusztus 23-kán 287. b. szám alatt). 146. Tolvajlási bünténynyel vádolt Májtek Jakab és Májtek Szidi elleni bünperben ítéltetett: Az első biróság határozata ellen közbevetett alaptalan felebbezésnek hely