Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 134. szám

557 ságban működő törvényszolgáltatási közlegek is hivatásukat az országbírói értekezletnek általunk szentesitett határozatai szerint félbenszakadás nélkül teljesítsék. — Kikhez egyébiránt cs. k. kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában, Szent-András hava ötödikén ezernyolczszáz hatvanegyedik évben. Ferencz József s. k. Gr. Forgách Antal s. k. Bek e Kálmán s. k. Királyi főtörvényszékünk, azaz hétszemélyes és királyi itélő tábláink Főtisztelendő, Tiszteletes, Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos és Vitézlő elnökének és bíráinak kedvelt Híveinknek, Pesten. Melléklett a m. kir. udv. főkanczellárhoz intézett legtnagasb kézirathoz. I. Czikk. Jelen rendelet közhirrététele napjától fogva Magyarországban az alább elősorolt büntetésreméltó cselekvények, ha polgári személyek által követtetnek is el, a cs. k. katonai biróságok által vizsgálandók és büntetendők meg, az 1855-ik évi jan. 15-én kelt katonai büntető-törvénykönynek az 1852. évi máj. 27-én kelt átalános polgári büntető-törvénykönyv illető határozataival összhangzó szabályai szerint. Ilyenek. 1. A felségárulás, a Felség s a császári ház tagjainak megsértése , s a közcsendháboritás bűntettei (kat. bünt. törv. könyv 334—343. SS) 2. A zendülés és lázadás büntette (344 — 252 §§) 3. A nyilvános erőszakoskodás büntette ; a) a kormány által közügyek tárgyalására hivatott gyülekezet, biróság vagy közhatóság elleni erőszakos cselekvés által (353-354. SS.) b) törvényesen elismert testület vagy közhatóság közremunkálása mellett, avagy fölügyelete alatt tartott gyülekezetek elleni erőszakos cselekvés által (355 és 356. §§.) c) hivatalos járatú felsőbbségi személyek elleni erőszakos kézrávetés vagy veszélyes fenyegetés által (358 és 359 §§.) d) vaspályák vagy az államtávirdának gonoszságbóli rongálásai vagy háboritásai által (364—367 §§.) 4. A fönnemlitett büntettek valamelyikének elősegélése által az 520—522 SS-hoz képest. 5. Következő vétségek, u. m. a) a csődülés (531 — 538. SS ) b) titkos vagy tilos társaságokbani részvétel (539—555. SS-) c) a hatóságok intézkedéseinek lealacsonyitása és az állam vagy községi hatóságok vagy a kormány egyes közlegei elleni izgatás (566. §.) d) nemzetiségek, vallás- társulatok, a polgári társaság egyes osztályai vagy rendéi iránti ellenségeskedésekre ingerlés (559. S ) e) házasság, a család, a tulajdon intézményeinek nyilvános lealacsonyitása, vagy törvénytelen cselekvényekre való fölhívás, avagy azoknak helyeslése (562. S ) f) nyugtalanító álhírek vagy jövendőmondások terjesztése. (565 S) g) gyűjtögetések vagy aláirások a büntetésre méltó cselekvénjek törvényes következményeinek meghiusitása végett (567. S) 1)) őrök vagy különben közszolgálatban eljáró személyek megbántása (569 és 570. SS) i) nyílt parancsoknak, a hatóságok rendeleteinek és pecsétéinek megértése (572. $.) II. Czikk. Az 1-ső czikk rendelete a katonai büntetőtörvényszékhez kibocsátott kihirdetési nyiltparancs VI. czikkének értelmében a nyomtatványok által elkövetett büntetésreméltó cselekvényekre is alkalmazandó. III. Czikk. Azon általános törvényes határozat, mely szerint az állam hadi ereje ellen elkövetett mindennemű büntettek, jelesen a jogtalan toborzás, kémkedés s a hittel fogadott katonai szolgálati kötelezettség megszegésére esábitás vagy a végetti segléynyujtás, a vádlott különbeni illető bíróságát nem tekintve, a katonai biróságok elé tartoznak, — magában érthetőleg teljes hatályban marad. IV. Czikk. A magyar királyi udvari kanczellár s a helytartó fölhatalmazvák, miszerint a közcsend, rend és bátorság fönntartása végett az ország egész területére, vagy egyes járásokra vagy helységekre nézve különös rendeleteket és tilalmakat bocsáthassanak ki, s az ezek ellen cselekvőkre 500 osztr. ért. ftig terjedhető birságot s egy évi várfogságig terjedhető fogság-büntetést szabhassanak. Az ilyes tilalmak áthágásai, különösen fegyverek birtoklására és viselésére, forradalmi dalok éneklésére, forradalmi jelek vagy egyenruhák viselésére, bárminemű politikai ingerlő tüntetésekre, szolgálaton kivüli cs. k. katonák megtámadására vonatkozólag stb. a kihirdetés megtörténte után az I-ső czikkben elősorolt bűntettekkel és vétségekkel egyiránt, a katonai biróságok eljárása alá esnek. V. Czikk. Minden állami és községi hatóságok és közlegek szigorú felelősség terhe alatt kötelesek a tudomásokra jutó fönnérintett nemű bűnös cselekvényeket a katonai biróságoknak tudtára adni, s az erészbeni hivalalos működésekre vonatkozó fölszólitásainak haladék nélkül eleget tenni. VI. Czikk. A fönnkijelölt büntettek és vétségek megvizsgálása és elitélése végett kirendelt katonai biróságok mindegyikének illetősége tekintetében egy járás tűzetik ki, és az közvetlenül az ezen járásban a birói felsőbbségi jogok gyakorlatára hivatott katonai parancsnok alatt áll. Az e részbeni hivatalos cselek vények legfelsőbb vezérlete s ellenőrzése az országos hadi főparancsnokra ruháztatik. VII. Czikk. Ezen katonai parancsnokok följogositvák, előforduló esetekben a vádlott elfogatásának s vizsgálat alá vételének elrendelésére, a büntető Ítéleteknek az ezen rendeletben meghatározott föltételek alatti helybenhagyására s foganatosittatására, vagy az ilyes itélei teknek a körülményekhez képesti enyhítésére, nem különben a bünte! tésnek egészeni elengedésére is. Jogukban áll továbbá, tekintettel azon hely távolságára, hol a bűnös letartóztatott, vizsgálat és itélethozás végett valamely, járásukban létező ezredi vagy várőrségi bíróságot kirendelni, az ítélet helybenhagyása számukra föntartatván. VIII. Czikk. A felségárulás , felségsértés , zendülés és lázadási esetek az országos hadi főkormány székhelyen vizsgálandók és itélendők el. IX. Czikk. A katonai biróságok az illetőségűkhez tartozó bűnös cselekvényekre a katonai büntetőtörvényben kiszabott büntetéseket kötelesek szabni, testi büntetéseket pedig csak annyiban, a mennyiben ezek a törvény szerint polgári rendű személyekre nézve átalában megengedhetők. X. Czikk. Az eljárásra vonatkozólag a katonai biróságoknak a katonai büntető perrendtartás szabályai szolgálnak zsinórmértékül. Ha felségárulási bűntett volt a vizsgálat tárgya, vagy ha az ítéletben halálbüntetés, vagy öt évnél hosszabb fogságbüntetés szabatott, a vizsgálati irományok az ítélet közzététele előtt az átalános katonai feltörvényszékhez s ezáltal a katonai legfőbb törvényszékhez hivatalból fölterjesztendők. XI. Czikk. Egyébiránt a vádlottnak jogában áll, minden büntető Ítélet ellen az országos hadi főkormányhoz, ha pedig az Ítélet egy év-