Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 132. szám

548 ezen néposztálylyal közvetlen érintkezésben van, eléggé meggyőződhetett; miért is égető szükséggé vált, hogy a törvényhatóságok erre nézve az illető tisztviselőket a törvény korlátai közé visszavezessék, s ez iránt szigorú ellenőrködést gyakoroljanak. Hederváry Antal. Ituriai ítéletek. iTla&;áiijogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 24. Rokenstein szül. Breitenberger Máriának Kailbach József és Vaiszner György ellen 84 frt hagyomány és járulékai iránt inditott perében végeztetett: Alperes alaptalan felfolyamodásának hely nem adatik s az ügyiratok illetőségükhöz a végre küldetnek vissza, hogy a mennyiben alperes az elvesztett í'öllebbezésnek párját a kitett 8 napi határidő alatt jelen végzésnek kézbesítésétől számítva beadná, ezt is, minden esetre pedig a beadvány i jegyzőkönyvnek kivonatát, melyből a fölebbezés beigtatási száma és a beadás napja kitűnjék, a periratokhoz csatolja, és azokat e szerint kiegészítve ide ujolag felterjeszsze, alperesnek költségei felszámlálása, s külön utoni követelhetési joga fenmaradván. (1861. oct. 18-án 1017. P. szám alatt.) 25. Kolozsváry Istvánnak Szuper János ellen 420 o. ért. for. s járulékai iránt inditott perében Ítéltetett: Az első bíróságnak Ítélete érdemileg helybenhagyatik és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. oct. 18-án 1498. P. sz. a.) 26. Dalos szül. Bene Ilonának Bite József ellen bérlet megszüntetése iránti perében ítéltetett: A semmiségi panaszszal egybekapcsolt fölebbezésnek hely nem adatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. octóber 18-kán 1534. P. szám alatt). 27. Reiter Györgynek Kellner György elleni bérkövetelést tárgyazó perében Ítéltetett: Semmiségi ok fenn nem forogván, a fellebbezésben felhozott sérelmeknek orvoslása pedig igazolási útra tartozván, a föllebbezési, illetőleg semmiségi panasznak hely nem adatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. oct. 18-án 1672. P. sz. a,) 28. Ozv. Szirmay Hugónő szül. Csorna Jozefinának, rápolti Nagy György ellen házvételi szerződés érvénytelenítése iránt inditott ügyében végeztetett: A főperben 1859. évi decz. 30-án 16,060 sz. a. kelt, s a felfolyamodó által B. alatt felhozott birói Ítélet szerint a költségek kölcsönösen megszüntetve lévén, és igy az annak következkeztében eredt ügyben fölmerült saját költségeit is minden fél maga viselni tartozván, az első bíróságnak f. évi január 22-én 713. sz. a. kelt végzése helybenhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. oct. 18-án 1873. P. sz. a.) Úrbéri ügyekbenA kir. itdó táblán. 3. Sárosmegyei Hertnek volt úrbéri kozsc'gnek fel- I séffé alatt fenséffes Anhalt-Dessau-Kötheni herczeff I peressege mint alperes ellen erdőszabályozás s elkülönítés iránt indított perben határoztatott: Az első bíróság határozata indokolásánál fogva helybenhagyatik, és a periratok további eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. oct. 15-én 187. urb. sz. a.) 4. Somsich Pálnak a nagybajomi közbirtokosok ellen a nagybajomi kir. kisebb haszonvételek arányositása iránt inditott perében Ítéltetett: Az első bírósági ítélet érdemileg helybenhagyatik, és a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. ootóber 16-án 274. urb. szám alatt.) 5. Nákó János kujedi birtokosnak Bolovan Tódor és több Kujed helysége lakossai ellen bizonyos üres telkek elfoglalása végett folyamatba tett perében határoztatott: Az eljáró úrbéri törvényszéknek a felek kőzött létre jött, helybenhagyott, és a végrehajtás foganatosítása végett leküldött barátságos egyesség végrehajtását elrendelő végzése ellenében, felperesi részről közbenvetett fölebbezést elutasító végzése az ott felhozott indokoknál fogva, de annálfogva is, minthogy az egyességi pontoknak végrehajtása nem csupán felperes, hanem alperesek érdekében is szükségeltetik, helybenhagyatik, s az ügyiratok további eljárás végett illetőségükhöz leküldetnek. (1861. oct. 16-án 254. urb. sz. a.) 6. Gróf Szirmay Sándornak mint Sárosmegyebeli Alsó-Szvidnik község volt földes urának és birtokosnak felperessége alatt, a most említett község összes volt úrbéresei és az eperjesi gör. cath. püspökség, mint a kegyes alapítványok gondnoka s alperesek elleni úrbéri rendbeszedési és tagositási perében ítéltetett: A peres felek között a bíróság előtt létrejött, három eredeti példányban felterjeszett, az érdeklett felek aláírása által kellőleg hitelesített, s minden peres kérdéseket véglegesen szabályozó barátságos egyesség ellen e helyütt semmi észrevétel fen nem forogván, ugyanaz azon megjegyzéssel, miszerint a munkálódó mérnök által az urbériség helyiségének kiindulási pontjára nézve, a íelek beleegyezése nélkül, az egyességtől eltérőlegkcszitett kihasitási terv ezúttal mellőzendő, helybenhagyatik, s a periratok az egvesség szerint leendő végrehajtás eszközlése végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. octóber 16-kán 199. urb. sz. a.) 7. A szepesi székes káptalan mint Szepesmegyebeli Ordzovján község volt földesura és birtokos felperessége alatt a most emiitett község volt úrbéres lakossai mint alperesek ellen az érintett határban létesítendő úrbéri rendezés s a legelő és erdő elkülönítéssel összekötendő tagosítás végetti perében Ítéltetett: A peres felek között a bíróság közbenjöttével létrejött, jegyzőkönyvbe igtatott, az érdeklett felek aláírásával kellőleg hitelesített, s a keresetbe vett úrbéri birtokrendezés s tagositási kérdéseket véglegesen szabályozó, és a peres feleknek hivatalos okirat alakjában kiadandó, jóváhagyás végett ide fölterjesztett barátságos egyesség ellen e helyütt semmi észrevétel elő nem fordulván,a per a végrehajtandók végrehajtása végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. oct. 16-án 195. urb. sz. a.) 8. Makó városa volt földes jobbágyai és zsellérei között a legelőnek felosztása és tagosítása tárgyában létrejött egyességben határoztatott: Az egyességi okmányként, lölterjesztett öt rendbeli jegyzőkönyvből az, hogy az ezekben foglalt egyességi pontok az egyezkedő makói telkes és zsellér lakosság többsége akaratjának kifolyása volna, ki nem tűnvén, és az érintett jegyzőkönyvek közül illetékes bírósági személy közbenjöttével csak az első