Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 131. szám

Pest, 1861. péntek nov. 1 131. s/iám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. r ART ALOM : A m. kir. kúria feladata az első bírósági változások irányában, tek : magánügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Az összetett (közvetett) bizonyítékról büntető ügyekben. — Kúriai itéleA m. kir. kúria feladata az első bírósági változások irányában. Alkotmányos mozgalmainknak, jelen oly rendkívüli súlyos körülményekkel párosult stádiumában, azon nemkevéssé szomorú s tán veszélyes jövőjű ténykörülménynyel találkozunk, miszerint több megyében és városi municipiumban a bizottmányok felfüggesztetvén, vagy megszüntettetvén, a megyei s városi tisztikar is, s ezzel az alkotmányos megyei s városi törvényszékek s egyéb első folyamodási bíróságok is leköszöntek s visszaléptek. E tény legközelebb napi sajtónk közegeiben azon nagy fontosságú kérdéí megpenditésére szolgáltatott alkalmat: váljon mi lesz a m. kir. kúriának feladata, szorosan véve alkotmányos hivatása, azon első folyamodási bíróságok irányában, melyek netán az alkotmányos formák mellőztével, a leköszöntek helyébe maga a kormány ált^l fognának kineveztetni? Váljon megmaradhat-e azokkal törvényeink sérelme s alkotmányos jogaink feladása nélkül törvénykezési kapcsolatban, elfogadhatja-e fellebbezéseiket, nem kellend-e ítéleteiket megsemmisítenie, vagy ennek eszközlésétől eltiltatván, nem kell-e magának e magas testületnek is visszalépnie? Csak méltányolhatok azon hazafiúi érzelmek, azon fellobogó buzgalom, mely vezényli azokat, kik ily kényszerűséget a kúria részéről elrnaradhatlannak véleményeznek; mert érzelmeik alapja törvényeink szentségének, alkotmányos jogaink épségének fen tartusa s megőrizése. De nem hibázhatunk, ha követeljük, mikép az igazságszolgáltatás kérdéseiben, ki nem zárva a honfiúi érzelmeket, mindenek felett a hideg ész parancsai s javallatai vétessenek legkomolyabb megfontolás alá. Azért is mi nem elégeljük magában a fentebbi kérdés felállítását s megoldatását; hanem szükségesnek tartjuk, hogy az felosztassák elemeire, tudniillik azon két kérdésre: *. 1- ször: Mi történjék az alkotmányos bíróságokkal az első fórumon ? 2- szor: Mi teendője van a magyar királyi kúriának a netán életbelépő nem alkotmányos bíróságok irányában ? Mi mindenek előtt az első kérdés megoldatását szükségeljük. És erre nézve a legrendkivüliebb szükségünek találjuk azon elvet: * Hogy minden kö-vettessék el az első fórumon az alkotmányos bíróságoknak fentartására. Mert csak ezt ismerjük az egyedüli eszköznek, hogy a legfontosb nemzeti érdekeinket veszélyező igazságszolgáltatássi zavaroktól, melyek különben elmaradhatlanok, s a melyek, mint tudósításaink bizonyítják, a köznép kebelében nagy horderejű nyugtalanságokra szolgálnak alkalmul, megmenekedkessünk. Mi a mult évi octóber után azonnal azon tételt állítottuk fel s vitattuk: hogy átalakulásunk mozzanataiban a juridicum a politikumtól szorosan megkülünböztetendő. Ezt találjuk mi jelenleg is a legnagyobb mértékben szükségesnek. A megyei s városi hatóságok, in politicis — oly intézkedésekre hivatnak, melyek ősi alkotmányos jogainkkal ellentétben állanak. Ha tehát, a tisztviselőségek nem egyeztethetik meg lelkiösmeretükkel, hogy azok kivitelére segédkezet nyújtsanak, lelépnek, s van, mi lelépésük igazolására szolgálhat. Ez azonban in juridicis nem áll, mert e téren az alkotmányos bíróságoktól nem követeltetnek még oly dolgok, melyek ősi törvényeinkkel, alkotmányos jogainkkal ellenkeznének. A bélyegdij beszedés lenn-.- most még az egyedüli, hamár azt csakugyan arra érdemesitenők, hogy alkotmányos életkérdés fontosságára emeljük. De a bélyegkérdés még függőben van. Azon kitűnő államférfiú, kinek alkotmányos igazságszolgáltatásunk helyreállítása körül leledhetlen nagy érdemei vannak, ki az országbíró i magas állást foglalja el, mint, biztos tudomásunk van, jelenleg is a bélyeg kérdés alkotmányszerü megoldásán fáradozik, tehát még reményünk lehet annak alkotmányos jogainkkal megegyeztethető kimenetelére. Az első f. alkotmányos bíróságok tehát jelenleg nincsenek alkotmányos kötelességeik által bármi tekintetben is a visszalépésre kényszerítve; mig hivatalos esküjök világosan azt követeli tőlük, hogy megválasztatásuk idejét, a 3 évet, állomásaikon szilárdul s hűn kitöltsék. És azért a megyei s városi törvényszékeknek a legfontosb nemzeti érdekek kényszerűségéből maradni kellene állomásaikon. A vegyes hatóságu szolgabiróságok tekintetébői pedig azon, a föntebb kiemelt magas érdekek által eléggé igazolt expediens segíthetne, hogy politikai hatóságukat letévén, tisztán mint bírósági egyének tovább is működjenek. Ez lenne, mit a megyei s városi municipiumoknak az igazságszolgáltatás rendes, mígnem zavart folyamától elválhatlan közhitel, kereskedelmi forgalom, s nagyjelentőségű nemzetközi viszonyok érdekei a legsürgősben s legszükségesebben ajánlanának. A mi pedig a másik kérdést illeti, ki kell emelnünk itt is annak rendkívüli szükségességét, hogy a m. kúria jelen alakjában fentartassék. A jogi érdekeken kívül e mellett fontos politikai érdekek is szólanak. E magas testület, mely hivatva van törvényeink szerint a politikai vét131