Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 128. szám

533 végeztetett: Az első bíróságnak kifogás alá voDt árverési végzése és az annak nyomán kibocsátott hirdetmény a hatályban volt ppr. 539. §-ához alkalmazva lévén: az az ellen intézett alperesi fel folyamodásnak hely nem adatik, s az összes perbeli iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. szeptember 27-én 4251. P. sz. a.) 4. Kmethy Andrásnak mint néhai Reviczky Zsigmond hagyatéki gondnokának folyamodására, melyben Jeszenszky Miklós felperessége alatt folyamodó mint Reviczky Zsigmond hagyatéki gondnoka ellen benyújtott, s folyamodóval állítólag melléklet nélkül közlött tiz hold föld kiadására intézett kereset levele forma hiányból megsemmisíttetni kéretik, határoztatott: Tárgyalás kitűzése ellen felhozott folyamodványnak helye nem lévén, folyamodó által a volt Beszterczebányai cs. kir. megyei törvényszéknek f. évi febr. hó 22-én 361. sz. a. hozott végzése ellen közbetett semmiségi folyamodványnak hely nem adatik, és az iratok, további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. szeptember 27-kén 2264. P. sz. a. 5. Bogdán Lajosnak Bossányi József és Anna elleni végrehajtási ügyében végeztetett: Folyamodóknak a kamatok felszámítására felhozott kifogásuk a per érdemére tartozván, és igy az, a már jogerőre emelkedett ítélettel és végrehajtással is meghaladott ügynek jelen állásában érvényesíthető nem lévén, a folyamodás 2-ik pontjában érintett főtörvényszéki Ítélet, ugy a végrehajtási zálogolás és becsű iránti végzésnek kézbesítése pedig a ppr. szabályai értelmében teljesítetvén, és igy az e részben felhozott kifogások is alaptalanok lévén, panaszolkodók folyamodásának hely nem adatik, és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. szept. 30-án 1674. P. sz. a.) Úrbéri ügyekben. A hétszemélyes táblán: 7. Erdődy szül. Aspermont Mária grófnő felperessége alatt Trencsénmegyebeli Precseny-Lehota község volt úrbéresei elleni legelő elkülönözes és maradvány földek kárpótlása iránti úrbéri perben Ítéltetett: A másodbiróságnak Ítélete érdemileg helybenhagyatik és a per végrehajtás eszközlése végett illetőségéhez vissza küldetik. (1861. szept. 28-án 75. urb. sz. a.) 8. Szirmay Józsefnek, ugy is mint Szirmay Hugó árvái gyámtársának és özv. Szirmay Hugóné szül. Csorna Jozefinának, ugy is mint gyermekei gyámjának felperességök alatt Pazdics községe urbéres Iakossai, mint alperesek elleni, úrbéri rendezési, tagositási, maradvány földek megváltási, legelő elküiönitési, irtások visszavételi és foglalások visszacsatlási perükben itélletelt: A másodbiróságnak Pazdics községe uj osztályozására vonatkozó 1 ső, az úrbéri telkek mennyisége és minémüsége iránti IL-ik, a majorsági zselléreket illető Ill-ik, a maradvány földeket tárgyazó IV-ik, az agyag bánya és vályog vető helyek iránti V ik, a legelő iránti LX-ik, és az úrbéri helyiségre vonatkozó XH-ik pontjai az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatnak ; —ellenben az irtások, községi vagyon, temető és gyümölcsös kert iránti VH-ik és X-ik pontokra nézve az első bíróság ítélete az általa felhozott okoknál és különösen az Ír ásokra nézve azon körülménynél fogva, hogy az 1858-ik évi január 11-én fölvett hitelesítési jegyzőkönyv VII ik szám alá rekesztett, és magok az alperes község lakosai által a hitelesítő bizottmánynak beadott adás, vevés és zálogolási több szerződésből világosságra derül, miszerint a volt földes uraság jóváhagyásával kötött szerződésekben az irtásokra vonatkozó visszaváltási jog részint fentartatott, részint a volt földes uraság mellőzésével kötött több szerződésben magok a szerződő felek is a volt földesuraság részére a kiválthatási jogot fenhagyták, — de az ilyetén adásvevések még azt is igazolnák, miszerint a kérdéses irtások, sem az urbéres telki állomány kiegészítő részét nem tették, sem azok a volt jobbágyoknak eredetileg és egyedül életfentartás végett nem adattak, mert azok ezen esetben darabonként el nem idegenítethettek volna — helyben hagyatik; a megváltásra nézve azonban az irtások az 1832/(j. évi Vl-ik törvczikk 1-ső § ának és a legfelsőbb úrbéri szabályok 9-ik §-a II. jegy alatti tartalmainál fogva a törvényesen rajtok fekvő pénz megtérítése, az eredeti irtokra, és azoknak örököseire pedig az előre bocsátandó és tárgyalás utján megállapítandó bírói becsű ár lefizetése mellett, vagy az irtás földek egy részének átengedésével határoztatnak megváltatni. Továbbá az első és másod biróság ítéleteinek az erdő használatára vonatkozó VlII-ik pontja megváltoztatik, és mivel az 1774-ik évi úrbéri tabellából és a végrehajtási jelentésből az tetszenék ki, miszerint Pazdics községe volt urbéres Iakossai nem csak a tűzi és épületi fájzás gyakorlatába meghagyattak, hanem attól a viszontszolgáltatások is megállapittattak, az 1858-ik évi mart 2-án fölvett hitelesítési jegyzőkönyvben az ezen tárgyra nézve kihallgatott két tanú pedig egyenlően azt vallaná, miszerint Pazdics községének Iakossai, az erdőknek az arányositási perben hozott ítélet végrehajtásáig, használatába voltak: miután ezen az urbárium által szentesitett törvényes gyakorlatot sem az erdőpusztitás megakadályoztatása, és a használat mérséklése tekintetéből egyedül földesúri intézkedés alapján behozott, és huzamosabb ideig tartó zár, sem az erdőkre nézve a volt földes urak között lefolytatott arányositási perben hozott ítélet végrehajtása törvényszerüleg véglegesen meg nem szüntethette; ugyanazért azon körülménynek, hogy a fajzás törvényes élvezetébe volt Pazdics községe urbéres lakossainak részükre, a volt földes uraság azon erdeiből, melyekben addig a volt jobbágyok a fajzást gyakorolták, a haszonvételnek megfelelő rész kik által, hol és mennyiben lészen kiadandó? az 1832/6-ik évi törv. czikk 4-ik és a legfőbb úrbéri szabályok 10., 11. és 12-ik §§-ainak figyelembevételével szabályszerű tárgyalása, és az annak alapjáni ujabb itélet hozása elrendeltetetik. Végre a felmérésnél mulasztott szekeres és kézi munkáknak kész pénzbeni megtérítésére vonatkozó Xl-ik pontjára, s egyéb nem fölebbezett kérdésekre nézve az alsó bíróságok ítéletei érintetlenül hagyatnak, az irtásoknak a volt földes uraságok közötti aránylagos felosztására vonatkozó XlII-ik ítéleti pont pedig a jelen per körébe nem tartozván, az a felülvizsgálat lárgj^át nem képezi. Egyébiránt a periratok egyrészről a végrehaj tandók végrehajtása, másrészről pedig a teljesitendők teljesítése végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. szept. 28-án 162. urb. sz. a.) Büntető joíii ügyekben. A hétszemélyes táblán: 73. Mitkó Mária elleni lopási bűntény végetti bűnperben ítéltetett: Vádlottnő bűnössége a pörbeli adatok által kellőleg bebizonyítva nem lévén, a második biróság