Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 128. szám

Pest, 1861. kedd oct. 22. 128. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK:. TARTALOM ; Jogeset. — Kúriai Ítéletek ; magán, úrbéri és bűnügyekben. Adatok a Sehm eriing miniszter által dicsőitett jogrendszer ismertetéséhez. (Vége.) Ezen főtörvényszéki határozat ellen Gs. Béla engedményes által 1860. évi szept. 20. 5265. sz. alatt rendkívüli felülvizsgálati kérelem és semmiségi panasz nyújtatott be a törvényes idő alatt, minek következtében az ügyiratok a legtöbb törvényszékre felterjesztetvén, ennek 1860. évi november 27-ről 12,681. sz. alatt kelt leiratánál fogva az iratok a pozsonyi főtörvényszékhez azon meghagyással küldettek vissza, hogy azok az első bíróság által — a többek közt — a következő darabokkal egészíttessenek ki, u. m.: a pozsonyi újság 1860. évi 38. 52. 74-ik számaival, melyek szerint S. Anna kérelmére elrendelt első árverési 1860. évi april4-ki határidő, hibásan april 14-ik napjára hirdettetett ki; a pesti újság azon számaival, melyekben a J. Ferencz kérelmére 1860. máj. 16-ra kitűzött második árverési határidő kihirdettetett. — Ezen felül meghagyatván ; hogy az első bíróság felvilágosítást adjon az iránt, mikép történhetett az, miszerint az april 4-én tartott S. Anna-féle első árverés a „pozsonyi újságban" csak april 3-ik, 4-ik és 5-ik napjain hirdettetett ki; és hogy a pesti újságban kihirdetett J. Ferencz-féle második árverési határidőre, május 16-ik napjára, miért semmi tekintet nem fordíttatott? Ezen legfőbb törvényszéki leirat következtében az eljáró megyei törvényszék a kívánt okmányokat 1861. évi martius 12 ről 6666 — 1860. sz. alatti hivatalos jelentése mellett a többi iratokkal együtt felterjesztvén, a nékie feltett kérdésekre azt adá felvilágosításul, hogy az 1860. évi január 31-én kelt S. Anna-féle árverési hirdetvény, melynélfogva az árverés első határidejéül april 4-ik napja tüzetett ki az első bíróság által, a Pressburger Zeitung hírlaphoz még 1860. évi február 2-án elküldetett, és igy a késedelem a nevezett hirlap kiadójának számittathatik fel: továbbá hogy a J. Ferenczféle május 16 ára kitűzött árverési határidő azért nem vétetett tekintetbe; mert a május 5-én tartott S. Anna-féle második árverésnél J. Ferencz személyesen jelen volt, és az árverés ellen kifogást nem tett. A dolog ily állásában bekövetkezett az 1860. októberi politikai fordulat, melynek következtében illető a n. mélt. Hétszemélyes Táblához folyamodott az érintett árverés megsemmisítése s ujabb árverés tartásának elrendelése végett. Folyamodó veszélyezett jogigénye s illetőleg kérelme mellett különösen a következőket hozta fel: 1-ször. A megtámadott árverés sem a „Budapesti hirlap" sem a „Pest OfnerZeitung"-ban nem hirdettetett. Ugy de a pptás hiteles német kiadása következőleg szól: ,,Das LicitationsEdict ist unverzüglich auf die, an jedem Orte übliche Art bekannt zu machen, und den Regei nach dem zu Amtlichen Kundmachungen in dem Kronlande — tehát nem ím Gerichtssprengel — bestimmten Zeitungsblatte einzuschalten. Letzteres darf nur bei Gegenstánden von sehr geringem Werthe unterbleiben." — Már pedig Magyarország területére szóló hivatalos lapok az imint nevezett két újságok valának. Ha tehát az első bíróság e nagyobb értékű fekvőség árverésére nézve helyén látá azt, hogy az a ,Wiener Zeitungban' is köröztessék, mennyivel inkább szükséges lett volna azt a fentemiitett két országos hírlapokban is közhírré tenni még akkor is — mi azonban kétségbe vonatik — ha azok nem lennének is a törvény által hirdetési orgánumul egyenesen kijelölve, nem pedig csupán a „Pressburger Zeitungban," mely ugy is csak egy törvényszéki kerületben használtatott hivatalos lapul , kivált akkor, midőn az árverezendő vagyonra annyi és az ország különböző részeiben szerte lakó jelzálogos hitelezők valának tetemes követelésekkel bejegyezve. Ámde mivel a törvényhatóságok a pesti két emiitett lapot használták fel kivétel nélkül a bírói és hivatalos hirdetésekre, sőt mivel maga az eljáró bíróság is a J.-féle árverés azokbani köröztetését elrendelni szükségesnek találta; miután a megtámadott árverés az országos lapokban nem köröztetett: a pptás 507. §-a ellenére nemcsak formahiba követtetett el, hanem a megtámadott árverés körüztetettnek nem is tekintethetik. 2-or. Ekkép tehát a főtörvényszéki határozat a pptás 335 §-ában feltett esetet előidézve, világosan a törvény ellen hozatott, miután a megerősített árverés a pptás 508. § a lényeges szabályainak mellőzésével eszközöltetett. Ezen mellőzést maga a főtörvényszéki határozat beismeri az által, hogy azt állítja, mintha ezen mellőzés a jelzálogos hitelezőknek praejudiciumára nem szolgált volna; holott ennek éppen ellenkezőjét igazolja azon irományszerüleg bebizonyult tény, hogy a 120,000 frtra becsült vagyon 51,500 frtért árvereztetett el, melynek az lett eredménye, hogy ezen potom ár miatt az engedményes kielégítéshez nem juthat, mi jelzálogos jogainak igen is világos ártalmára szolgálandna. A kérdés alatti árverés tehát, — miután ez a hivatalos pesti lapokban nem köröztetett, — a jelzálogos hitelezők a pptás 508. §-a ellenére nem értesítettek, a megengedés a telekkönyvbe be nem jegyeztetett, és minthogy a perrendtartás 509. §-a értelmében a jelzálogos hitelezők jogaik bejelentésére fel nem hivattak, törvényszerüleg meg nem állhat, hanem mint olyan, mely a törvényes 128