Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 19. szám

75 egy 1854. 14645. számú jogerejü Ítélet alapján a nő ne- I vére felerészben telekkönyvileg átirt háznak illető részére végrehajtási zálogolás elrendeltetett ap-i jbiróság által, s a zálogolás, s az országos törvényszékhez intézett megkeresés folytán ezáltal a becslés is foganatosíttatott. Ezek alapján ama ház fele részének végrehajtási elárvereztetése is elrendeltetett. (1857. mart. 23. 5113. sz. a.) Ezen végzés ellen P. Francisca folyamodással élt. Azonban az történt, hogy az árverezési végzés alperesnőnek csak máj. 14-én kézbesittetett, az árverés pedig máj. .27-kére tüzetett ki, miért ez meg is tartatott, csakhogy minden eredmény nélkül azon okból, mivel egy árverező sem jelent meg. A cs. kir. főtszék az érintett fölülfolyamodásnak helyt nem adott következő Indokokból: Annak tekintetében, t. i. mert a foganatosított végrehajtási zálogolás s becslés kimutatására megkívántató bizonyok, valamint az árverezési feltételek is az árverezésérti folyamodványhoz mellékeltettek, és szintúgy a záloghitelezők is a p. perrdt. szabályai szerint az árverésről tudósitattak,— továbbá annak tekintetében, mert jelen esetben nem a kérdéses — el nem osztható ház végrehajtás alá vett fele részének phisikai kihasitásáról, hanem azon a végrehajtást szenvedő P. Franciskát fele részben tulajdonilag illető házrészlet elárvereztetéséről van szó, minek következése, hogy a vevő csak azon jogokba léphetend, melyek alperesnőt, mint tulajdonostárst illették. — Azért a felülfolyamod ásnak helyt adni nem lehetett. (Fotszéki határozat 1858. jan. 27. 12809—1857. sz. a.) Miután tehát a főtszék által a felülfolyamodás elvettetett, P. Jakab ujolag a P. Franciskát fele részben illető házrészletre már elrendelt árverezésnek eszközöltetéseért folyamodott, mely kérésével azonban az orsz. tszék által elutasitatott azon körülménynél fogva, mert alperesnő P. Franciska a felperesi folyamodvány benyújtása előtt egy nappal t. i. apr. 12. 1858. a felperesi követelés s összes járulékainak biztosítására egy 500 ftról szóló takarékpénztári könyvecskét bírói kezekbe letéteményezett; és azonfelül alperesnő viszont egy külön felperes ellen indított eltartást követelő perében hozott, s nem felebbezett, ennélfogva jogerejüvé vált (1858. febr. 22. 3324. sz. a. kelt) ítélet alapján felperesénél sokkal nagyobb ellenkövetelést mutatott ki, melynek folytán a most emiitett ítélet alapján jelen végrehajtást szenvedő P. Francziska részére — követelése erejéig mostani végrehajtást eszközöltető P. Jakab ellen zálogolás általi végrehajtási biztosítás adatott meg, és az a biróság hezeihez letéteményezett takarékpénztári könyvecskére is elrendeltetett. — A törvényszék tehát P. Jakab árvereztetési folyamodását elvetette, a takarékpénztári könyvecske letételét elfogadta. Es végzésileg (1858. apr. 26.) elrendelte, hogy miután felperesnek P. Jakabnak mint végrehajtást kérőnek egész követelése az azon napig érvényes járulékaival együtt alperesnő által bírói kézhez letett s elfogadott (át. ptk. 1425. §.) takarékpénztári 500 ftról szóló betételi könyvecske által teljesen fedezve van, végrehajtató P.Jakab részére minden további végrehajtási lépésekkel fel kell hagyni, ezennel a végrehajtás felfüggesztése elrendeltetvén. Ezen végzés felperes G. István által képviselt P. Jakabnak kézbesitetni rendeltetett s az teljesítetett is. (Vége következik.) A házassági kötelék felbontásának kérdéséhez. A nemzésre vonatkozó testi hiányok esetében. (Vége). Az orvos tanácsos Schneidérnek véleménye következőkben központosul: „Az élettan (Physiologia) tanítja, hogy a fogamzás lehetséges, mihelyt az ondó a közösülésnél az anyaméh hüvelyéhez ér. A fogamzás azonban az ondó érintkezését a nő maghonával (ovulum) feltételezi. Az ondó t. i. a közösülésnél a nő maghona felé egész vagy fél uton közelit; mert az erő, melylyel akkor az ondókifolyási csövek sondóholyagocskák összeszorulnak, eszközli, hogy ezen anyag aránylagos erős sugárban kifecskendezik, s ily módon az anyaméhszájhoz lökethetik, mi alatt a női nemzőrészek is erőködnek , hogy ezen átmenet azáltal könnyítessék, mikép a hüvely összébb szorul, a mint a nyálkahártyájuk izgattatik, és a csövek és méhanya között viszható mozgások történnek, mely utóbbi valamivel alábbszáll, most kinyilik, s vagy a neki nyújtott folyadékot beszívja, vagy azt eszközli, hogy az ondó saját hullámszerű mozgásai által a maghonig juthasson; mialatt a nő maghona lefelé annak irányában közeledvén, azzal összeelegyedik, s mi által eszközöltetik épen a fogamzás. Továbbá azt tanítja a Physiologia, hogy a férfi tag csupa kéjszerv, és semmi lényeges jelentőséggel nem bir a férfi nemzői képességére nézve, hogy tehát annakelvesztése, nem semmisiti meg a fogamzás lehetőségét. De hogy a férfi tag a közösülésnél sikeresen működhessen, csak az kell, hogy az merev állapotba tétethessék, hogy igy a nő válaszcsövét jobban vagy kevésbbé kitölthesse. Azonban a tapasztalás azt is tanítja, hogy fogamzás lehetséges akkor is, habár a férfi tag nem nyomul is be egészen a női válaszcsőbe, miután többszörös vizsgálat után kitűnt, mikép a terhesités a szűzőr sértetlen maradása és elzárkózott vagy igen szük méhhüvelynél is bekövetkezett. Továbbá megemlitendők itt azon esetek, midőn a férfi nemző tagját vagy a közösülésnéli kedvezőtlen helyzet, vagy a nő daczos ellenkezése miatt, vagy pedig szándékosan , a terhesitést kikerülhetése végett, vagy épen nem, vagy nem kellően viszi be a méhhüvelybe, vagy ha oda benyomult, azt az ondó kifecscsenése előtt hirtelen visszahúzza, s az ondót a méhkürtbe üritiki. — Minden ily esetekben, ha csak az ondó kifecscsenése a nemzőrészek felé elismertetik , a terhesités és atyaság ténye el nem tagadtathatik. Ugyanez áll, ha az ilyféle kiömlés csak a külső nemző részekbe történik a férfi nemző tagnak tökéletlen felmerevülése, vagy rövidsége, hasadtsága, vagy egyéb hibája miatt történik. Ép igy állítja Henke is, hogy a rendetlen közösülés által is lehetséges a terhesités, midőn t. i. a férfi nemző tag egyes esetekben nem nyomul ugyan be a hüvelybe; de az ondót mégis a nemi ingernek mindkét részrőli erős felizgatottsága mellett, a külső nemzőrészekbe üríti. Sőt még oly férfiaknál is, kiknek nemző tagjuk alsó részén hasadék vagy üreg létezik (hypospadiaeus) vagy az a felső részen mutatkozik (anaspadiaeus), feltételeztetik, hogy a férfiasság többi kelléke lételénél nem igen rövid s nem felette görbített taggal nálok sem tagadtathatik meg a nemzőképesség; ha a természetellenes nyilás nem igen különbözik a rendestől, s nincs igen messze a makktól , ugy hogy az ondó a közösülésnél még a hüvelybe nyomulhat. Azonban kétségessé válik a dolog, ha a nyilás a nemzőrész tövinél van, ámbár még ily esetben is le-