Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 16. szám

62 a jegyzőkönyvezés a szóbeli eljárás igényeinek és hasz nainak legkevesbbé sem felel meg. Érről mindennap közvetlen gyakorlatunkból is szerezhetünk bizonyosságot. Hogy azonban kitűnjék, mikép átalában helytelennek és czélszerütlennek találtatik a jegyzőkönyvezési szóbeliség, külföldi jogtudósok nyilatkozataira , s másrészt azon tapasztalatra fogok hivatkozni, mely aziránt külföldön szereztetett. Már a tudós Beseler mondotta egyik munkájában *) : „Wie schou bemerkt worden, gibt das mündliche Verfahren eine Lebendigkeit der Anschauung, welche in der Art dem Papier nie zu entnehmen ist, selbst wenn die Protokolle eine vollstándigkeit und G-enauigkeit erhielten, welche in derWirklichkeit nicht zuerreichen ist." A hires Feuerbach a franczia törvénykezési rendszerről irt jeles munkájában szinte nagy hiányul emeli ki a jegyzőkönyvezés használatát. „Die Vortheile — igy ir — derén sich der Angeklagte bei dem unbedeutendsten Polizei Frevel zu erfreuen hat, dass námlich das urtheilende Gericht von den Beweismitteln durch eigene sinnliche Wahrnehmung unmittelbare vollkommen áohte, und sichere Kentniss erhált — diese Gunst ist dem Bürger, wenn er vielleicht über seine ganze Habe mit einem Gegner rechtet, im ordentlichen Processe versagt, sobald er nicht im Falle ist sein Recht unmittelbar mit Urkunden ei weisen zu können. Die Zeugen, die Sachverstándigen u. s. w. kommen dem urtheilenden Gerichte nicht vor die Augen, ihre Aussagen vernimmt es nicht selbst; dieses baut sein UrtheiI lediglich auf dasjenige, was ihn davon aus den geschriebenen Protokollen verlautet, welche der Gerichts-Commissár hinter geschlossenen Thüren aufgenommen hat" **). Helyesen mondja Németországnak egy jeles ügyvédje is ***) : „Ez a jegyzőkönyvezés — igy ir — legkárosb hatálylyal van a bizonyitéki eljárásban, midőn a birák a tanuk és szakértők vallomásainak tudomására csak az azok felett felvett jegyzőkönyvek által juthatnak, melyek mint köztudomású, soha sem nyújtanak a tényállásról oly világos és helyes képet, mint a tanuknak személyes kihallgatásuk, élőszóval tett nyilatkozataik. Sőt a tapasztalat tanúsága szerint a jegyzőkönyvek gyakorta a valónak eltorzított, helytelen képletét állítják élénkbe, mi az egyes bírósági küldöttek által eszközlött tanuvallatásoknál közbejövő különbféle körülmények hatályából ered. Gyakorta, sőt lehet mondani rendesen, a tanukihallgató hivatalnokok elhalmozva a számos hivatalos teendőkkel, nem vesznek elég időt magoknak , tanúkihallgatás előtt a periratok tanulmányozására, miért nem értesitvék akkép, hogy a tanúkihallgatást kellő alapossággal végezhetnék. A kérdő pontokat helytelenül, hiányosan fogják fel, s ily alakban terjesztik a tanuk elébe; mi csak a valóságtól eltérő eredményt idézhet elő. Sokszor a tanuk sem fogják fel jól a kérdő pontokat, és igy hibás feleleteket és nyilatkozatokat tesznek. És igy ily hiányokon alapuló tanú nyilatkozatok jönnek a jegyzőkönyvbe, minek következ*) Volksrecht und Juristenrecht von Dr. Georg Beseler Justizrathe. Leipzig 1843. 290 1. **) Über die Gerichtsverfassung und das ger. Verfahren Frankreichs in besonderer Beziehung auf die Offentlichkeit und Mündlichkelt. Giessen 1825 S. 270. ***) Báró Völderndorff-Varadéin : „Denkschrift die Gerichtsorganisation betreffend. Nördlingen 1854" czimü munkájának 13—14 lapjain. ménye, hogy a vallomások a kérdő pontokra adott feleletek gyanánt jönnek ugyan elő a jegyzőkönyvben, de a nélkül, hogy a valódi ténykörülményekből merített kérdő pontoknak hűn megfelelhetnének. Igy jön azután a bizonyitéki eljárás jegyzőkönyve a szavazó s előadó bírósági egyének elébe, mi a valóságnak elferdítésével, az igazság állásának elhomályositásával van szükségképi kapcsolatban." Legközelebb folytatni fogjuk adataink közlését. Legfelsőbb- törvényszéki döntvény. 1. Az uraság és rendes évi fizetésű uradalmi ügyész közti jogviszony megítélésének alapjául szolgálhatnak-e az ügyvédi rendtartás szabályai ? 2. A rendes perutra vagy a fegyelmi eljárásra tartozik-e az uradalmak és a rendes uradalmi ügyész közti számadási viszony elintézése. 3. Van-e helye fegyelmi eljárásnak és fenyítéknek, midőn ily uradalmi ügyész az uraság részére pénzeket szedett be, s azokat visszatartotta, midőn az uraság irányában szinte ellenkövetelései voltak. Hamus József *) mint Várhalmi Miklós gróf teljes meghatalmazottja kérvényt nyújtott be az illető cs. k. orsz. főtszékhez mint fegyelmi hatósághoz Zöldfi Ignácz ügyvéd elleni fegyelmi eljárás megindítása végett. A kérvényben foglalt panaszt s illetőleg kérelmét következőkre nlapitá. — A jelenleg n. n. városban székelő ügyvéd Zöldfi Ignácz 1851. évben nevezett Várhalmi grófnak b— és d — uradalmaiban ideiglenes ügyészszé neveztetett ki, és ennek következtében az uradalmi jogügyeket 3 éven át vitte s kezelte; mely idő alatt különféle felektől többféle pénzhátralékot behajtott, melyeket azonban többszörös felszólítás daczára az uradalmi pénztárba be nem adott. A magán uton tett kutatások főleg következőket tüntetnek elő, nevezetesen hogy 1-ör nevezett Zöldfi Ignácz ügyvéd az n. községbeli nemesektől, haszonbér fejében 272 ft 56 krt szedett be. 2-or N. községben az 1848. hátramaradt bortized váltság fejében 189 ft 36 krt vett át. 3-or Ugyanazért n. községtől 60 ft 42/4 krt vett fel. 4-er n. községtől erdőbeli kihágások kármentesítésének fejében 181 ft 39 kr összesen 704 ft 152/4 krt vett fel. Ezeket azonban a pénztárnak át nem adott- Továbbá ugyanazon ügyvéd a b. és s. féle bortized s hátralékok behajtása iránti perlekedésre a pénztárból 620 pftnyi előleget vett ki, melyről számolni nem képes. Végre a pénztárba való fizetésre utalványozott 52 ft 28 kr perköltségeket magának megtartotta; és a járandóságán felül 24ft59kr ára fát vett az urasági fakészletből. — Ezek szerint kötelessége lett volna 1401 ft 42 % krról p.p. számot t dni, mit azonban daczára az ismételt felszólításnak tenni vonakodik. A főtszék jelen ügyet vizsgálat végett az orsz. tszékhez leküldte, mely az azon időbeli urad. ügyész és az uradalmi számvevő kihallgatása után következő feljelentést tett. Zöldfi Ignácz ügyvéd elismeri, hogy mint Várhalmi gróf előbbi ügyésze, az n. nemesektől az érintett kérvényben 1. pont alatt felhozott 272 ft 56 krnyi összeget beszedte. A panasz második pontját illetőleg tagadja ugyan, hogy n. községtől bordézsma váltság járandóságának fe*) A nevek jelen közleményben mind költöttek.