Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 16. szám

62 a jegyzőkönyvezés a szóbeli eljárás igényeinek és hasz nainak legkevesbbé sem felel meg. Érről mindennap köz­vetlen gyakorlatunkból is szerezhetünk bizonyosságot. Hogy azonban kitűnjék, mikép átalában helytelennek és czélszerütlennek találtatik a jegyzőkönyvezési szóbeliség, külföldi jogtudósok nyilatkozataira , s másrészt azon ta­pasztalatra fogok hivatkozni, mely aziránt külföldön sze­reztetett. Már a tudós Beseler mondotta egyik munkájá­ban *) : „Wie schou bemerkt worden, gibt das mündliche Verfahren eine Lebendigkeit der Anschauung, welche in der Art dem Papier nie zu entnehmen ist, selbst wenn die Protokolle eine vollstándigkeit und G-enauigkeit erhielten, welche in derWirklichkeit nicht zuerrei­chen ist." A hires Feuerbach a franczia törvénykezési rend­szerről irt jeles munkájában szinte nagy hiányul emeli ki a jegyzőkönyvezés használatát. „Die Vortheile — igy ir — derén sich der Angeklagte bei dem unbedeutendsten Polizei Frevel zu erfreuen hat, dass námlich das urthei­lende Gericht von den Beweismitteln durch eigene sinnli­che Wahrnehmung unmittelbare vollkommen áohte, und sichere Kentniss erhált — diese Gunst ist dem Bürger, wenn er vielleicht über seine ganze Habe mit einem Geg­ner rechtet, im ordentlichen Processe versagt, sobald er nicht im Falle ist sein Recht unmittelbar mit Urkunden ei weisen zu können. Die Zeugen, die Sachverstándigen u. s. w. kommen dem urtheilenden Gerichte nicht vor die Augen, ihre Aussagen vernimmt es nicht selbst; dieses baut sein UrtheiI lediglich auf dasjenige, was ihn davon aus den geschriebenen Protokollen verlautet, welche der Gerichts-Commissár hinter geschlossenen Thüren aufge­nommen hat" **). Helyesen mondja Németországnak egy jeles ügyvéd­je is ***) : „Ez a jegyzőkönyvezés — igy ir — legkárosb hatálylyal van a bizonyitéki eljárásban, midőn a birák a tanuk és szakértők vallomásainak tudomására csak az azok felett felvett jegyzőkönyvek által juthatnak, melyek mint köztudomású, soha sem nyújtanak a tényállásról oly világos és helyes képet, mint a tanuknak személyes ki­hallgatásuk, élőszóval tett nyilatkozataik. Sőt a tapaszta­lat tanúsága szerint a jegyzőkönyvek gyakorta a valónak eltorzított, helytelen képletét állítják élénkbe, mi az egyes bírósági küldöttek által eszközlött tanuvallatásoknál köz­bejövő különbféle körülmények hatályából ered. Gyakor­ta, sőt lehet mondani rendesen, a tanukihallgató hivatal­nokok elhalmozva a számos hivatalos teendőkkel, nem vesznek elég időt magoknak , tanúkihallgatás előtt a per­iratok tanulmányozására, miért nem értesitvék akkép, hogy a tanúkihallgatást kellő alapossággal végezhetnék. A kérdő pontokat helytelenül, hiányosan fogják fel, s ily alakban terjesztik a tanuk elébe; mi csak a valóságtól el­térő eredményt idézhet elő. Sokszor a tanuk sem fogják fel jól a kérdő pontokat, és igy hibás feleleteket és nyi­latkozatokat tesznek. És igy ily hiányokon alapuló tanú nyilatkozatok jönnek a jegyzőkönyvbe, minek következ­*) Volksrecht und Juristenrecht von Dr. Georg Beseler Justizrathe. Leipzig 1843. 290 1. **) Über die Gerichtsverfassung und das ger. Verfahren Frankreichs in besonderer Beziehung auf die Offentlichkeit und Mündlichkelt. Giessen 1825 S. 270. ***) Báró Völderndorff-Varadéin : „Denkschrift die Gerichtsorganisation betreffend. Nördlingen 1854" czimü munkájá­nak 13—14 lapjain. ménye, hogy a vallomások a kérdő pontokra adott felele­tek gyanánt jönnek ugyan elő a jegyzőkönyvben, de a nélkül, hogy a valódi ténykörülményekből merített kérdő pontoknak hűn megfelelhetnének. Igy jön azután a bizo­nyitéki eljárás jegyzőkönyve a szavazó s előadó bírósági egyének elébe, mi a valóságnak elferdítésével, az igazság állásának elhomályositásával van szükségképi kapcso­latban." Legközelebb folytatni fogjuk adataink közlését. Legfelsőbb- törvényszéki döntvény. 1. Az uraság és rendes évi fizetésű uradalmi ügyész közti jogvi­szony megítélésének alapjául szolgálhatnak-e az ügyvédi rendtartás szabályai ? 2. A rendes perutra vagy a fegyelmi eljárásra tartozik-e az ura­dalmak és a rendes uradalmi ügyész közti számadási viszony elintézése. 3. Van-e helye fegyelmi eljárásnak és fenyítéknek, midőn ily ura­dalmi ügyész az uraság részére pénzeket szedett be, s azo­kat visszatartotta, midőn az uraság irányában szinte ellen­követelései voltak. Hamus József *) mint Várhalmi Miklós gróf teljes meghatalmazottja kérvényt nyújtott be az illető cs. k. orsz. főtszékhez mint fegyelmi hatósághoz Zöldfi Ignácz ügyvéd elleni fegyelmi eljárás megindítása végett. A kér­vényben foglalt panaszt s illetőleg kérelmét következőkre nlapitá. — A jelenleg n. n. városban székelő ügyvéd Zöldfi Ignácz 1851. évben nevezett Várhalmi grófnak b— és d — uradalmaiban ideiglenes ügyészszé neveztetett ki, és ennek következtében az uradalmi jogügyeket 3 éven át vitte s kezelte; mely idő alatt különféle felektől többféle pénzhát­ralékot behajtott, melyeket azonban többszörös felszólítás daczára az uradalmi pénztárba be nem adott. A magán uton tett kutatások főleg következőket tüntetnek elő, ne­vezetesen hogy 1-ör nevezett Zöldfi Ignácz ügyvéd az n. községbeli nemesektől, haszonbér fejében 272 ft 56 krt szedett be. 2-or N. községben az 1848. hátramaradt borti­zed váltság fejében 189 ft 36 krt vett át. 3-or Ugyanazért n. községtől 60 ft 42/4 krt vett fel. 4-er n. községtől erdő­beli kihágások kármentesítésének fejében 181 ft 39 kr összesen 704 ft 152/4 krt vett fel. Ezeket azonban a pénz­tárnak át nem adott- Továbbá ugyanazon ügyvéd a b. és s. féle bortized s hátralékok behajtása iránti perlekedésre a pénztárból 620 pftnyi előleget vett ki, melyről számolni nem képes. Végre a pénztárba való fizetésre utalványozott 52 ft 28 kr perköltségeket magának megtartotta; és a já­randóságán felül 24ft59kr ára fát vett az urasági fakész­letből. — Ezek szerint kötelessége lett volna 1401 ft 42 % krról p.p. számot t dni, mit azonban daczára az ismételt felszólításnak tenni vonakodik. A főtszék jelen ügyet vizsgálat végett az orsz. tszékhez leküldte, mely az azon időbeli urad. ügyész és az uradal­mi számvevő kihallgatása után következő feljelentést tett. Zöldfi Ignácz ügyvéd elismeri, hogy mint Várhalmi gróf előbbi ügyésze, az n. nemesektől az érintett kér­vényben 1. pont alatt felhozott 272 ft 56 krnyi összeget beszedte. A panasz második pontját illetőleg tagadja ugyan, hogy n. községtől bordézsma váltság járandóságának fe­*) A nevek jelen közleményben mind költöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents