Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 95. szám

381 községet, tehát összesen 83határt. Az úrbéri törvényszékek alakultak J853 ik év végével, s ez itt 6 évi működésük alatt comraassalt 50 úrbéres községet, és ezenkívül bevégzett külön természetű pert a maradványok iránti kérdésben 45 községben. Curialis községből a most egy éve megjelent pátens szerint commassalt 8 községet *). így ellentétbe állítva az úrbéri községekben teljesült eljárásokat mind a két időszakból — látni való, hogy az úrbéri törvényszékek a sedriákkal az eredményre nézve a versenyt nagyon is kiállják ; sőt azokat tul haladják. A curiálistákra nézve a párhuzam fel sem állitható, mert a törvény irántuk még csak egy esztendős, megjegyezvén, hogy a posonymegyei curialis községekből még 24 máig sem jelentkezett. Ezek szerint azt vélem és tartom, hogy az úrbéri törvényszékek további fennmaradásukat csak óhajtani lehet az országnak; hogy azonban azok a közvárakozásnak még inkább megfeleljenek legközelebb elrendelendőnek tartanám, hogy a) minden urb. tszék mutassa elő mit tett eddig, mi van még tennivalója ahhozképest. b) Adatnék még szükséges segély, mely szerint a folyamatban, vagy épen hátrányban levő eljárásokat siettetni s bevégezni lehessen, a szolgabirák által tenni keldett előmunkálatokat is az úrbéri törvényszékekre ruházván, mint ez a curialis eljárásoknál történik, mi biztosabb és gyorsabb eljárás; c) A folyamatban és hátrányban levő tárgyakhoz képest tudni kellettvén azt is, hány helység nincs még felmérve, véghatáridő lenne szabandó a felmérésre, s az úrbéri eljárások végső befejezésére p. o. legföljebb öt év, de ugyanekkor d) Intézkedés tétetnék, hogy az eljárást hátráltató formalitások , a felek s ügyvédeik halasztásai végetlen s az érdemen kivül használni szokott hasztalan apellaták elháritatnának. E czélból az első bíróságok kebeléből egy értekezlet alakitatnék, hogy megtudassék mi az, mi a czél elérését késlelteti, hol kellene segiteni, hol a baj, hol keli segiteni. Jó az 1832/6 országos törvény, melyre épült a mostani urb. pátens is, de van e pátensben is jó, mi ismét nincs a hivatkozott országos törvényben ; tudni kell tehát mind a kettőd, és élni kell mindkettővel, mert sokágú kérdéseink némelyike 1849 óta oly stádiumba jutott, hogy azoknak elintézésére és megoldására az 183%-ki törvények tudása már nem elégséges. Jegyezzük meg végre, mikép egy sorral és abban foglalt rosz tanácscsal sokszor annyit elronthatunk, a mennyit sok időkig ki nem javíthatunk, rontani könnyebb is mint alkotni: miért necsak szivünket, hanem eszünket is hallgassuk meg. c. a. Jogeset A C u r. d e c. 99. 1. 4. sz. s 1486 : 17. t c z.h e z. Azon kérdésben, váljon mily jogi következményeket von maga után oly több jogérdeklettek nevében is kötött egyesség, mely az érvénytelenítési perrel megtámadott örökvallások megerö*) A p o s o n y i urb. tszék ujabbkori működéséhez szolgáljon adatul, mikép 1859. év júliustól máig 1) Végitélettel bevégeztetett 22 urb. kérdés. 2) Barátságos uton 20. 3) Uj birtok tagositás utján kihasittatott 14 községben. 4) Folyamatban van 6 községben. 5) Előmunkálatok bezárattak és hitelesítve is vannak 22 községben. sitéseért s igy az ellenfél iránti, minden követelések megszüntetéséért, a birtokosok részéről bizonyos összegek fizetését kötötte ki, a mindenik érdektárs meghatalmazása bizonyos idő alatti előmutatásának meghitelesitésének feltétele alatt — ha ezen feltétel nem teljesítetett. (Folytatás). A pesti orsz. főtszéknek előbb közlött Ítélete ellen mind felperesek mind alperesek fölebbeztek. Az alperesek kénytelenek valának semmiségi panaszt, és rendkívüli fölülvizsgálati kérelmet intézni; és pedig következő alapokon : 1. Mert a részbeni semmiségi panaszuk, hogy a fellépő felperesek keresetjoggal nem birnak, előadott okaik megezáfolása nélkül fél re vettetett. 2. Mert a kereset alapjául szolgáló egyességről, mely a benne foglalt sarkalatos feltételnek felperes részérőli nem teljesítése miatt örökre elenyészett, csak az mondatik, hogy az egyesség ekkorig még jogerőre nem is emelkedett; s mert ehhez képest 3. A kereset csak azon okból utasittatik ezúttal viszsza, hogy az alapját képező egyesség ünnepélyesitése előtt korai; ellenben felpereseknek az egyesség további érvényesítésére az ut nyitva hagyatik. Végre 4. mert a főtszéki Ítélet azon nézet folytán, mintha az érintett egyes?ég ezentúl még jogerőre emeltethetnék, az alperesek által annak aláírásakor a teljesítés és érvényesítés reményében felpereseknek jóhiszemmel előlegezett 25,000 pft iránti viszkeresetet a felperesi keresettel együtt elvetette. Az l ső pontot illetőleg alperesek perirataikban világosan kimutatták, hogy a jelen u. n. adóssági pert törvényszerüleg sem néhai gr. Teleki József nem kezdhette, sem időközben történt kimúlása után gr. Teleki Sámuel és gr. BánrYy Miklós nem felytathatták. És pedig Gr. Teleki József, ugy is, mint osztályos vérei jogfentartója, a fentebb kifejtett okokon kivül még azért sem kezdhette; mert mint jogfentartó érdektársai képviselésére „de lege" hiva csak addig vala, mig a vér- és jogközösség alapján indított, s folytatott érvénytelenítési per tárgyában a NB. 1. alatt tervezett egyesség általa aláíratott; s valamint e pert érdektársai beleegyezése nélkül mint jogfentartó egyességileg be nem fejezhette: ugy az egyességnek részéről „sub sperato" történt aláírása után, — minek folytán a jog és vérközösségi alapot az egyességi alap váltotta fel, — alperesek ellen többé fel nem léphetett, hanem egyedül csak azon czimen léphetett volna fel, mely alatt alperesekkel egyezkedni szándékozott, t. i. mint erdélyi rokonainak állítólagos meghatalmazottja. A fótszéki Ítéletnek azon indoka tehát, miszerint gr. Teleki József mint Varkucs Margittól származott erdélyi vérrokonainak jogfentartója kezdte 1843-ban, s mint ilyen folytatta 1854-ben a jelen pert — meg nem állhat; mert ezáltal a bold. gróf felperesi joga igazolva egyáltalán nincs; s a lélperességnek implicite történt ekkénti megállapítása alperesekre nézve, annyival inkább sérelmes, mert a bold. gróf az alperes által Varkucs Margittól származó erdélyi rokonaik nevére kiállított kereseti kötvényekhez meghatalmazotti, vagy engedményesi viszonyát sem a kitűzött egy év alatt, sem később igazolni nem bírta. De nem folytathatták jogosan e pert gr. Teleki József elhunytával gr. Teleki Sámuel és gr. Bárffy Miklós sem ; mert az általuk képviselt Varkucs-' rökö-ök a NB. 1. sz. alatt tervezett egyességhez sem közvetve, sem közvetlenül nem járulván, őket annak alapjáni fellépésre meg