Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 94. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül 5. [r.]

377 ködhetnék, a megye jelen hivatalnokai fölött törvényes hatóságot gyakorol.i9n98íJftS9ÍítJ>>Jl V)osö « I<3 ulU:iliV/ nad^ven 7. A főispán a bizottmánynyal egyetértöleg eszközli a megyei tisztikarnak alkotását, mely állani fog alispánok, jegyzők, szolgabirák és esküdtekből, a megyei beligazgatás szükségéhez képest, ugyanannyi vagy kisebb számban mint 1848 előtt léteztek ; végre egy pénztárnokból, s egy levéltárnokból. 8. Ezen tisztikar az 1848 előtt szokásban volt esküforma szerint föleskettetvén , névjegyzékét a főispán a magyar kir. helytartótanácsnak fölterjeszti, s egyúttal a közigazgatási ügyek vitelének, az uj tisztikar kezeibe való átadása iránt intézkedik; a minek eszközlése után, a főispán a szegődötteket a szükséghez képest, a bizottmánynyal egyetértöleg ki fogja nevezni. 9. Az 1848 előtt megyénkint létezett hivatalnoki fizetéseket az uj tisztikar, a főispán utalványozása mellett, azon naptól fogva szedi, melyen tettleg hivatala gyakorlatába lép. Egyébiránt, ha a megyei bizottmány a tisztviselők évi fizetéseit, a változott idő s körülmények szükségeihez képest szaporítani kívánná, illető javaslatát a magyar helytartótanács elé terjesztheti, hogy tzen illetőségek az igazság és méltányosság alapján rendszerittethessenek. 10. Mind ezen, mind a többi közigazgatási szükségekre kívántató költségvetést, a bizottmány hat hónapra elkészíti, és helybenhagyás végett a magyar királyi helytartótanács elé terjeszti, hol az megállapittatván, az illető összeg az országgyűlés végleges elhatározásáig a főispán utalványozására a kincstárból ideiglenesen az országos pénzalapnak előlegezésképen kifizettetni, és ebből évnegyedes részletekben a megyei pénztárnok kezébe szolgáltatni fog, a ki erről a megyének rendesen számolni tartozik. 11. A főispánok az egyenes adózást illető szolgálati ügyekben, a pénzügyi hatóságokhoz s azok közlönyeihez ugyanazon viszonyba lépnek, mely ezek s az eddigi megyei igazgatók között létezett. 12. A fenyitŐ, polgári és úrbéri törvényszékek szerkezete, ideiglenesen eddigi állapotban marad, és a tiszti ügyész kinevezése is függőben tartatik, míg az oct. 20. kelt legfelsőbb kézirat nyomán a magyar igazságszolgáltatás mikénti szervezése iránti kérdésekre nézve az országbírói választmány javaslatait fölterjesztendi. Időközben tehát az emiitett törvényszékek hivatalos foglalatosságaikat folytatják. — A törvényszékek azon tagjaira nézve azonban, kik a megyei lakosség nyelvét, s különösen a magyart nem bírják , nemkülönben a törvénykezés rendes folytatására szükséges személyzet hiánya esetében, a főispán által a magyar királyi udvari főkanczellárnak jelentés tétetvén , intézkedés fog történni, hogy az ország törvényszékeinek rendezéséig is, az illető állomások alkalmas benr.szülött egyének által töltessenek be. 13. Az uj szolgabirák biró társaikkal az esküdtekkel együtt, az átalános polg. és fenyítő törvénykönyv és eljárás szerint működnek és ítélnek az eléjök tartozó perekben , s mindennemű törvénykezési ügyekben, és mint törvénykezési segédszemélyek a fenálló törvényszékek utasitásait teljesíteni, s ezeknek mikénti végrehajtásáról azoknak kellő időben jelentést tenni tartoznak, miért is ezen megyei hivatalnokok választásánál, az e térre szükséges képességre lehető figyelem lészen fordítandó. 14. A megye kormányzása és az annak egyes tisztviselőire való felügyelés a főispánt illetvén, ez minden előkerülő fontosabb s nagyobbszerü eseményről az első alispán által értesíttetik, kinek viszont a szolgabirák kötelesek jelentéseiket beküldeni; — a bizottmány ülések nevezetesebb eseményeiről pedig a főispán , vagy annak akadályoztatása esetében az alispán küldi föl a magyar királyi tanácshoz a jelentést, mely elé a jegyzőkönyvek is szokott módon föl fognak terjesztetni. 15. Ezen bizottmány a közigazgatási tárgyak fölött mind azon hatóságot fogja ideiglenesen gyakorolni, mely 1848 előtt a megyei és végrehajtást teszek, Isten engem ugy segéljen (a boldogságos szűz, Isten minden szentjei). közgyűlést illeté és e tekintetben a megyei tisztviselőkkel határozatilag rendelkezendik. 16. A köztanácskozásokban minden bizottmányi tagnak, ki magyarul nem tud, szabadságában áll, magát a megyében divatozó más nyelven is kifejezhetni. 17. A tisztviselői kar a bizottmányi ülésben szavazati joggal bir s a hátralevő tudósítások jegyzékének fölolvasásánál az elmaradás okáról számolni tartozik. 18. A bizottmányi ülések nyilvánosak; a hallgatóság számára külön hely rendeltetik. Ha a hallgatók közül valaki, vagy az összes hallgatóság a tanácskozást háborgatja, és az egyszeri elnöki intésnek sikere nincs, az elnök az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hallgatóságot kiparancsolhatja. 19. A megyei bizottmány intézkedései fölött őrködő politikai kormányszék, a magyar királyi helytartótanács, mely a bizottmánynyal egyenes érintkezésben állván, ahhoz, mint vármegye közönségéhez, intézi rendelvényeit. 20. A megyék elrendezését illető végleges törvény létrejöttéig a megyei bizottmány működéseit a jelen utasitáshoz köteles alkalmazni. Nem szükséges említenünk, mikép minket ezen utatitásnak különösen 12. 13. pontjai érdekelhetnek, melyek t. i. a törvénykezés ideiglenes rendezéséről szólanak. Azokban megállapíttatik, mikép a legközelebbi átmenetben az igazságszolgáltatás az ausztriai törvények szerint az eddigi rendes és úrbéri törvényszékek által fog gyakoroltatni, közreműködésével a szolgabiróságoknak, mint egyes, s épen azért nélkülözhetlen bíróságoknak. Olvasóink szívesek lesznek visszaemlékezni, mikép ezek ugyanazon elvek, melyeket mi a legközelebbinapokban közzétett czikkeinkben az átmeneti szervezés alapjaiul ajánlottunk, s melyeket mi is mint olyanokat jelöltünk ki, melyek szerint lehető egyedül az átmenetben az igazságszolgáltatást a jogérdekek legkevesb sérelme, a jogrend tetemesb fólzavarása nélkül rendezni. Nézeteink , melyeket tüzetesen , habár nem kimeritőleg indokolánk czikkeinkben, azon kitűnő államférfiaknak, kik nemzeti kormányunk élén állanak, legelső intézkedédéseik által meglehetősen igazolva lenni látszanak — minek mi őszintén örülünk, de csupán az ügy érdekében. Azt hisszük ugyanis, mikép azon érdekek, melyeket imént mint nézeteink legfőbb indokait emiitettük, minden törvénytudó előtt eldöntők lehetnek. Nem hisszük, hogy a jurista diszes nevére érdemesek lehetnének, kik komoly szándokkal azokon magokat túltenni akarják. Az igazságszolgáltatás érdekei, kell hogy tölülemelkedjenek minden politikai nézeteken. Az politikai combinátiókat a legszentebb jogérdekek sérelme nélkül el nem tűrhet. Nincs nagyobb szerencsétlenség azon rendszernél, mely politikai tekintetek szerint kívánná a jogkiszolgáltatását szabályozni. Mert a jogrend, mely az igazságszolgáltatásban nyilvánul, a társalmi létnek legelső, leglényegesebb és legnélkülözhetlenebb alapját képezi, mi a változó politikai formákról legkevésbé sem mondható. Azért mi szeretjük hinni, mikép azon elvek, melyek mellett harczolunk, s melyek az idézett utasításban érvényesítetnek , az országbírói szervezetben is túlsúlyra fognak emelkedni. Lehetetlennek tartjuk azon bátorságot, akkor már valódi merészséget, mely a személy s vagyoni jogviszonyok fentartását koczkára tenni, az átalános jogrend s jogbiztosság felforgatását megkísérteni