Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 94. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül 5. [r.]

377 ködhetnék, a megye jelen hivatalnokai fölött törvényes hatóságot gyakorol.i9n98íJftS9ÍítJ>>Jl V)osö « I<3 ulU:iliV/ nad^ven 7. A főispán a bizottmánynyal egyetértöleg eszközli a megyei tisztikarnak alkotását, mely állani fog alispánok, jegyzők, szolgabi­rák és esküdtekből, a megyei beligazgatás szükségéhez képest, ugyanannyi vagy kisebb számban mint 1848 előtt léteztek ; végre egy pénztárnokból, s egy levéltárnokból. 8. Ezen tisztikar az 1848 előtt szokásban volt esküforma sze­rint föleskettetvén , névjegyzékét a főispán a magyar kir. helytartó­tanácsnak fölterjeszti, s egyúttal a közigazgatási ügyek vitelének, az uj tisztikar kezeibe való átadása iránt intézkedik; a minek esz­közlése után, a főispán a szegődötteket a szükséghez képest, a bi­zottmánynyal egyetértöleg ki fogja nevezni. 9. Az 1848 előtt megyénkint létezett hivatalnoki fizetéseket az uj tisztikar, a főispán utalványozása mellett, azon naptól fogva szedi, melyen tettleg hivatala gyakorlatába lép. Egyébiránt, ha a megyei bizottmány a tisztviselők évi fizetéseit, a változott idő s kö­rülmények szükségeihez képest szaporítani kívánná, illető javaslatát a magyar helytartótanács elé terjesztheti, hogy tzen illetőségek az igazság és méltányosság alapján rendszerittethessenek. 10. Mind ezen, mind a többi közigazgatási szükségekre kíván­tató költségvetést, a bizottmány hat hónapra elkészíti, és helyben­hagyás végett a magyar királyi helytartótanács elé terjeszti, hol az megállapittatván, az illető összeg az országgyűlés végleges elhatá­rozásáig a főispán utalványozására a kincstárból ideiglenesen az or­szágos pénzalapnak előlegezésképen kifizettetni, és ebből évnegye­des részletekben a megyei pénztárnok kezébe szolgáltatni fog, a ki erről a megyének rendesen számolni tartozik. 11. A főispánok az egyenes adózást illető szolgálati ügyekben, a pénzügyi hatóságokhoz s azok közlönyeihez ugyanazon viszonyba lépnek, mely ezek s az eddigi megyei igazgatók között létezett. 12. A fenyitŐ, polgári és úrbéri törvényszékek szerkezete, ideiglenesen eddigi állapotban marad, és a tiszti ügyész kinevezése is függőben tartatik, míg az oct. 20. kelt legfelsőbb kézirat nyomán a magyar igazságszolgáltatás mikénti szervezése iránti kérdésekre nézve az országbírói választmány javaslatait fölterjesztendi. Időköz­ben tehát az emiitett törvényszékek hivatalos foglalatosságaikat folytatják. — A törvényszékek azon tagjaira nézve azonban, kik a megyei lakosség nyelvét, s különösen a magyart nem bírják , nem­különben a törvénykezés rendes folytatására szükséges személyzet hiánya esetében, a főispán által a magyar királyi udvari főkanczel­lárnak jelentés tétetvén , intézkedés fog történni, hogy az ország törvényszékeinek rendezéséig is, az illető állomások alkalmas benr.­szülött egyének által töltessenek be. 13. Az uj szolgabirák biró társaikkal az esküdtekkel együtt, az átalános polg. és fenyítő törvénykönyv és eljárás szerint működ­nek és ítélnek az eléjök tartozó perekben , s mindennemű törvény­kezési ügyekben, és mint törvénykezési segédszemélyek a fenálló törvényszékek utasitásait teljesíteni, s ezeknek mikénti végrehajtá­sáról azoknak kellő időben jelentést tenni tartoznak, miért is ezen megyei hivatalnokok választásánál, az e térre szükséges képességre lehető figyelem lészen fordítandó. 14. A megye kormányzása és az annak egyes tisztviselőire való felügyelés a főispánt illetvén, ez minden előkerülő fontosabb s nagyobbszerü eseményről az első alispán által értesíttetik, kinek viszont a szolgabirák kötelesek jelentéseiket beküldeni; — a bizott­mány ülések nevezetesebb eseményeiről pedig a főispán , vagy an­nak akadályoztatása esetében az alispán küldi föl a magyar királyi tanácshoz a jelentést, mely elé a jegyzőkönyvek is szokott módon föl fognak terjesztetni. 15. Ezen bizottmány a közigazgatási tárgyak fölött mind azon hatóságot fogja ideiglenesen gyakorolni, mely 1848 előtt a megyei és végrehajtást teszek, Isten engem ugy segéljen (a boldogságos szűz, Isten minden szentjei). közgyűlést illeté és e tekintetben a megyei tisztviselőkkel határoza­tilag rendelkezendik. 16. A köztanácskozásokban minden bizottmányi tagnak, ki magyarul nem tud, szabadságában áll, magát a megyében divatozó más nyelven is kifejezhetni. 17. A tisztviselői kar a bizottmányi ülésben szavazati joggal bir s a hátralevő tudósítások jegyzékének fölolvasásánál az elmara­dás okáról számolni tartozik. 18. A bizottmányi ülések nyilvánosak; a hallgatóság számára külön hely rendeltetik. Ha a hallgatók közül valaki, vagy az összes hallgatóság a tanácskozást háborgatja, és az egyszeri elnöki intés­nek sikere nincs, az elnök az egyes hallgatót, vagy illetőleg a hall­gatóságot kiparancsolhatja. 19. A megyei bizottmány intézkedései fölött őrködő politikai kormányszék, a magyar királyi helytartótanács, mely a bizottmány­nyal egyenes érintkezésben állván, ahhoz, mint vármegye közönsé­géhez, intézi rendelvényeit. 20. A megyék elrendezését illető végleges törvény létrejöttéig a megyei bizottmány működéseit a jelen utasitáshoz köteles alkal­mazni. Nem szükséges említenünk, mikép minket ezen uta­titásnak különösen 12. 13. pontjai érdekelhetnek, melyek t. i. a törvénykezés ideiglenes rendezéséről szólanak. Azokban megállapíttatik, mikép a legközelebbi átme­netben az igazságszolgáltatás az ausztriai törvények sze­rint az eddigi rendes és úrbéri törvényszékek által fog gyakoroltatni, közreműködésével a szolgabiróságoknak, mint egyes, s épen azért nélkülözhetlen bíróságoknak. Olvasóink szívesek lesznek visszaemlékezni, mikép ezek ugyanazon elvek, melyeket mi a leg­közelebbinapokban közzétett czikkeinkben az átmeneti szervezés alapjaiul ajánlottunk, s melyeket mi is mint olyanokat jelöltünk ki, melyek szerint lehető egyedül az átmenetben az igazságszolgálta­tást a jogérdekek legkevesb sérelme, a jogrend tetemesb fólzavarása nélkül rendezni. Nézeteink , melyeket tüzetesen , habár nem kimeritő­leg indokolánk czikkeinkben, azon kitűnő államférfiaknak, kik nemzeti kormányunk élén állanak, legelső intézkedé­déseik által meglehetősen igazolva lenni látszanak — mi­nek mi őszintén örülünk, de csupán az ügy érdekében. Azt hisszük ugyanis, mikép azon érdekek, melyeket imént mint nézeteink legfőbb indokait emiitettük, minden törvénytudó előtt eldöntők lehetnek. Nem hisszük, hogy a jurista diszes nevére érdemesek lehetnének, kik ko­moly szándokkal azokon magokat túltenni akarják. Az igazságszolgáltatás érdekei, kell hogy tölülemel­kedjenek minden politikai nézeteken. Az politikai combi­nátiókat a legszentebb jogérdekek sérelme nélkül el nem tűrhet. Nincs nagyobb szerencsétlenség azon rendszernél, mely politikai tekintetek szerint kívánná a jogkiszolgál­tatását szabályozni. Mert a jogrend, mely az igazságszol­gáltatásban nyilvánul, a társalmi létnek legelső, leglénye­gesebb és legnélkülözhetlenebb alapját képezi, mi a vál­tozó politikai formákról legkevésbé sem mondható. Azért mi szeretjük hinni, mikép azon elvek, melyek mellett harczolunk, s melyek az idézett utasításban érvé­nyesítetnek , az országbírói szervezetben is túl­súlyra fognak emelkedni. Lehetetlennek tartjuk azon bá­torságot, akkor már valódi merészséget, mely a személy s vagyoni jogviszonyok fentartását koczkára tenni, az átalános jogrend s jogbiztosság felforgatását megkísérteni

Next

/
Thumbnails
Contents