Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 92. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül 3. [r.]

370 csak ilyenek, e körülmények igazolása nélkül az attól feltételezett keresetjogot törvény utján nem érvényesíthették volna, ugy azt, mint állítólagos jogfentartójuk, a bold. gróf sem érvényesíthette. 3 or. Mert az I. R. 42. cziménél fogva az idősb testvér jogíentartói czimen osztályos vérei érdekében is csak oly pereket indíthat és folytathat, melyeket az osztályos vérek; mint ugyanannyi közösen érdekelt és jogosított felek, magok is egyenkint és külön tehetnének folyamatba, a melyeknek tárgyához mindegyik osztályos vér már a jog- és vérközösségnél fogva lineális competentiája szerinti részben igényt tarthat; már pedig a Varkucs-örökösök közül azok, kik a NB. 1. sz. alatti egyességet sem közvetve, sem közvetlenül alá nem írták, ily értelemben sem érdekelve, sem jogosítva nincsenek, s a keresetbeli összeg reájuk nézve közös vagyont nem képez. 4-er. Mert az átalakított pernek a bold. gróf mint a Varkucs-örökösök állítólagos jogfentartója által történt megindítása óta a közös keresetek mikénti érvényesítésére vonatkozó törvények lényegesen megváltoztak, s a bold. gróf különben is helytelenül indított keresetének átalakítását és ujonnani folyamatba tételét az uj törvény,jelesen a p. perr. 10. §-a szerint fentebbi minőségében épen nem kérhette, — s pedig azért nem, mert nem igazolá azt, hogy érdektársai által e végre megbizatott volna; s ennélfogva a kereset a reá nézve lehető legjobb esetben is csak saját illetménye erejéig lett volna érvényesíthető, kivált miután ő alperekkel a NB. 1. sz. alatti kötésre csak mint érdektársai állítólagos meghatalmazottja lépett. Az ügy érdemét illetőleg, felperes gróf a p. perrdtás azon határozatának, miszeriut mindegyik fél azon tényeket, melyekre az igényelt jogot alapítja, bebizonyítani tartozik, a B. C. D. alatti kötelezvények felmutatásával még távolról sem felelt meg : 1- ör. Mert a keresetbeli kötelezvények, mint nem készpénz kölcsönzése, hanem a Varkucs örökösökkel kötni tervezett egyesség következtében keletkezett, s ezen állítólagos egyességre világosan hivatkozó okiratok, sem korábbi törvényeink, sem a p. perr. 128. §-a szerint magokban véve bizonyító erővel nem birnak, s pedig azért nem; mivel azon lényeges körülmények iránt : váljon a bennök felhitt egyesség csakugyan jogerőre emelkedett-e? azaz váljon a Varkucs-örökösök azt közvetlenül vagy közvetve aláírták e? továbbá váljon alpereseknek birtokjogát ezen egyességgel biztositák-e ? s ezeket oly állapotba helyezték-e, hogy az egyességhez nem járuló alperes érdektársaik ellen, ama táblai pert felperességük alatt folytathatták s bevégezhették volna?! s végre váljon e szerint mindnyájan jogositvák-e a kereseti összegekből linealis competentiájukat alpereseken követelhetni? épen semmi felvilágosítást sem nyújtanak, következőleg alperesek elmarasztalására alapul nem szolgálhatnak. 2- or. Mert a NB. 1. sz. alatti egyességnek teljes jogerőre emelése reményében kiállított kereseti kötelezvények alperesekre nézve még azon Varkucs-örökösök irányában is, kiknek részérőli felhatalmaztatását a bold. gróf netán igazolni tudná is, teljes kötelező erővel csak ugy bírnának, ha a hivatkozott egyesség, melynek alapján kiállíttattak, törvény szerint csakugyan bevégzett egyességnek tekintethetnék, minthogy azonban a NB. 1. sz. alatti kötés a Varkucs-örökösök nevében a bold. gróf által annak megadatni kötelezett, alperesek által pedig világosan kikötött kellékek hiányában a NB. 7. sz. alatti decisio szerint csak egyességi tervezetnek tekintendő, s mint ilyen az illető egyezkedő felekre nézve kötelező erővel a NB. 8. sz. alatti decisio szerint egyáltalán nem bír : tehát ily erővel az annak alapján kiállított kereseti kötelezvények sem birnak. Egyébiránt feltéve, de meg nem engedve, hogy a kereseti kötvények csakugyan jogérvényesek, azért még nem következik, hogy az ezek szerinti összegeket s kamataikat, nemkülönben az 500 db arany kötbért alperesek megfizetni kötelesek is; és pedig 3-or nem köteleztethetnek erre alperesek azon egyszerű okból, mert a bold. gróf nekik a fentebbiekhez képest azon jogbiztosságot és a többször emiitett táblai per folytathatására megkívántatott engedmény-jogot, melynek, mint értéknek fejében a B. C. t>. alatti összegek fizetését kötelezték, nem adta meg, — s még csak azt sem igazolta, hogy megadni akarta , és akaratának kivitele alpereseken tört volna meg; — de nem köteleztethetnek ők az 500 db arany kötbér megfizetésére sem, — mert ők a NB. 3. sz. alatti viszonintés tanúsága szerint készek lettek volna NB. 1. sz. szerinti kötelezettségeiket teljesíteni, hahogy ezt a bold. gróf NB. 2. sz. alatt oly módon nem követeli vala, mely azon kívül, hogy sem a NB. 1. sz. alatti egyességgel, sem az ennek alapján kiállított kötelezvényekkel, sem végrealoyalitással és méltányossággal öszszeegyeztethető nem volt, még a NB. 1. sz. áldozattal utolérni kivánt czélt is merőben meghiúsította volna; következésteljes joggal oly felekül kívánhatják magukat tekintetni, a kiket a NB. 9. sz. alatti deeisio hasonló esetekben a kötbér alól feloldatni rendel. Ezek alapján alperesek a következő pontokba foglalák kérelmüket : a) hogy a bold. grófnak jogfentartói minőségben teljességgel nem érvényesíthetett keresete szintúgy, mint semmiféle tekintetben nem igazolt keresetjoga (actoratusa) leszállittassék; és b) hogy ők necsak a kereset alól feloldassanak ; hanem c) a NB. 4. sz. alatti Ítélet értelmében az időközben elhalt gróf utódai a NB. 1. sz. alatti egyességi tervezet aláírásakor általuk letett 25,000 pftnak, s az 1838. évi septemberben lejárt első kötelezvény törlesztéséül a bold. gróf perbeli elismerése szerint némely alperesek által netalán fizetett összegnek kamatostóli visszafizetésében, nemkülönben a törvénytelenül letartóztatott keresetbeli kötelezvények visszaszolgáltatásában, valamint a perköltségekben és ügyvédi munkadíjban elmarasztassanak. Azonban az első foly. bíróság alpereseket mind a keresetbe vett 160,000 pftban s kamataikban, mind pedig egy-egy kötvény után 500 darab arany kötbérben és a perköltség s ügyvédi munkadíjban elmarasztalá. (Folyt, következik.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B eime 1 J. és Kozma Vazulnál.