Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 7. szám

27 illetéktelenül felvett kamatokat, melyeknek valódi összege számszerint még nincs kimutatva, ifj. S. Mihálynak viszszaszolgáltassa. (Legf. tszéki döntvény 1859. nov. 23. 12236. sz. a.) 2. Elévült váltók előjegyeztethetésének kérdésében. A b—i cs. kir. orsz. tszék, M — n 0. felperes 1859. aug. 25. beadott kérésére egy— 1855. márt. 1. kiállított, s ugyanazévi jun. 1. lejárt 1500 pftos váltó alapján K. E. alperes házára feltételes biztosítás eszközléséül az előjegyeztetést elrendelve, felperest az igazolási kereset 14 nap alatti beadására utalá. Alperes ezen, az előjegyeztetést elrendelő végzés ellen felül folyamodással élt, melyben (többek közt) felhozá, miszerint : „felperes előjegyeztetési folyamodványával elutasítandó lett volna a ptk. 453. §. alapján, mely szerint az előjegyeztetésnek csupán hiteles okmány felmutatása esetében volna helye, milyennek a kérdéses, már elévült váltó nem lenne tekinthető, az állítólagos tartozás felől nem bírván teljes bizonyerővel. Ezenkívül azonban a történt előjegyeztetés — mint állítólagos váltókövetelés feltételes biztosításául adott — nem igazolható — mert az illető folyamodvány alapjául szolgáló váltó elévülésénél fogva volt minémüségében fenállónak többé nem tekinthető. A főtszék ezen felebbvitelnek helyt nem adva, a kérdéses előjegyeztetési végzést megerősité, következő Indokokból: „A felperes által kért s elrendelt előjegyeztetés tiszta adóssági követelésre; és ez utóbbi — a követelés — egy, alperes sajátkezű aláírásával ellátott okiratra (váltóra) lévén alapítva, — az alperes által ellenvetett elévülés a p. tk. 1501. §. szerint a törvényszék által tekintetbe nem vétethetett; s ez utóbbi pont feletti határozat az igazolási keresetre nézve annak idejében hozandó Ítéletnek lenne fentartandó." Alperes e két egyhangú határozat ellen rendkívüli felülvizsgálati kérelmet adott be, melyben felhozta, miszerint : ,,A ptk. 1501. §. a váltótörvény 83. cz. ellenében nem érvényesíthető — ellenben tekintetbe veendő, hogy ő, alperes, a kérdéses váltó elévülése iránti jogos s törvényszerű ellenvetését fel nem hozhatandá, miután a kért előjegyeztetés kihallgatása nélkül, tudtán kivül lett elrendelve, s e szerint a főtörvényszéknek kell vala, ezt tekintetbe véve, a fenti ellenvetés tökéletes alapossága folytán az előjegyeztetés törlesztését elrendelni." A cs. k. legf. tszék e felett 1859. évi nov. 29-én 14203. sz. a. kelt határozatával az öszhangzó két albirósági végzést helybenhagyá, a kifejtett, a ptk. 1501. §-ára épített, s azon további indokoknál fogva, hogy : „A főtörvényszék csupán azon tények felett hozhat határozatot (azokat veheti tekintetbe), melyek már az első bíróság előtt is fen forogtak." (1859. 14203. sz. a. kelt határozat). Közli K h. Ede. JOIÍ-ÍI'odaírni szemle. A lefolyt évből elmaradt néhány jogi folyóiratot kell még megismertetnünk. Ilyen különösen : A r c h i v für preussisches Strafrecht — Goltdammer főtszéki tanácsostól. Az 1859-ben megjelent 3 — 5 füzeteinek tartalma következő : 1. „Die Unterschlagung an vertretbaren Sachen, insbesondere an Geldstücken , von dr. Schwarze Oberstaatsanwalt. 2. Zur Frage über die ruckwirkende Kraft der Strafgesetze. 3. Über den Éinfluss des Irrthums ím Objekte beim Mord und bei der Anstiftung und llilfsleistung zu diesem Yerbrechen. 4. Über die Bestrafung der durch preussische Unterthanen auf auslándischen Schiffen ím Auslande verübten strafbaren Handlungen. 5. Über die Verpflichtung des Kriminalrichters aufSchadenersatz zu erkennen. 6. Über die Verbesserung irrthümlicher Verdikté durch die Geschworenen selbst. 7. Über einige Zeitfragen. 8. Der Kriminalprocess gegen Rose und Rosahl — ein Beitrag zur Lehre vom Irrthum von Proff. Hugó Halschner. 9.Űber die Feststellung des Thatbestandes der Tödtung ím schwurgerichtlichen Verfahren. 10. Nachdruck an einer G-emeingut gewordenen Schrift. 11. Über die Behandlunsr civilrechtlicher Fraffen in den Untersuchungen wegen Nachdrucks. 12. Ein Beitrag zur Lelne von der Fragestellung. 13. Über die Berechnung der Antrittsfrist der Freiheitstrafen. 14. Über das Institut der Staatsanwaltschaft. 15. Über die Straíbarkeit der Fahrlássigkeit und derén Feststellung im Schwurgerichtsprocesse. 16. Über das Princip der Defraudation durch falsche Declaration der Rübenvorráthe bei der Zuckerbesteuerung. 17. Drei Kapitalfálle. 18. Über Rechtsmittel gegen Anklagebeschlüsse. 19. Über den Vorbehalt anderweiter Verfolgung in den Erkenntnissen." Ezen értekezéseken kivül rendes rovatok voltak e füzetekben : az esküdtszéki tárgyalások, közlemények a bűnvádi bíróságok s államügyészségek gyakorlatából, országgyűlési tárgyalások s büntetőjogi irodalom. Az értekezések közül kiemelendőnek találjuk a következőket. Az államügyészségről bűnvádi ügyekben Savign ynek e tárgyróli nézetei közöltetnek, kivéve egy munkálatából, melyet az a bűnvádi eljárás elveiről irt. Különösen azon megtámadások s vádak czáfolatára irányoztatik, melyek az államügyészség s főleg a franczia e nemű jogintézet ellen intéztetnek, melyek közül az, hogy igen terjedt hatalommal bír, mi könnyen elnyomásokra vezethet, távolról sem fekszik ezen intézmény lényegében, hanem a vizsgáló biróhozi viszonyának hiányos meghatározásában keresendő. Az államügyészség mint a törvénykezésnél a közérdekek képviselője és a törvények végrehajtásának őrje, szinte ,Fiskalatus' név alatt az ős germán jogintézetek közé tartozik, mely magát a német államokban legújabb időkig fentartotta. Csak hogy nem fejlődött ki oly tökéletesen s nem is nyerhetett sem oly terjedelmet, sem oly jelenstőéget, mint a franczia államügyészség, habár ugyan azon elemek feltalálhatók abban épen ugy mint utóbbiban. Azután kifejti a fr. államügyészség hivatását s azon előnyöket, melyeket ezen jogintézet a bűnvádi törvénykezésben nyújt. — H. Halschner brémaiprofessor értekezése azon fontos kérdés forog: váljon mily befolyást gyakorol a beszámításra a gyilkosnak a meggyilkolt személyébeni tévedés, midőn t. i. valaki bizonyos egyén meggyilkolását tűzvén ki czéljául, helyette tévedésből egymás személyen hajtja végre a gyilkosságot. E kérdés vitássága ismeretes.