Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 6. szám
23 indulva azt tartjuk, hogy midőn a telepes a váltót forgatmány utján birtokába veszi, ezáltal a fenebbi hármas viszony megzavartatván, és telepesi minősége tettleg megszűnvén, ha csak viszkeresettel az előzők ellen élni nem kiván, (mely esetben az óvástétel múlhatatlan) váltójogát az elfogadó irányában óvás nélkül is érvényesítheti. Jogeset s legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Az 1856-W oct- 8-án kibocsátott házassági tőrvény alkalmazásához. Egy a müveit s vagyonos osztályhoz tartozó férjesült nő által, hasonló sorsú férje ellen még 1849. évben inditott válóperben az 1-ső folyamodásu egyházi házassági bíróság által 1857. apr. 20-án, tehát már az 1856. oct. 8. kibocsátott uj házassági törvény hatálybalépte után — hozott ítélettel az ágy s asztaltóli elválás elrendelése mellett kimondatott : hogy a perlekedő házastársaknak immár 17 éves életkort ért, addig a feleség által ápolt s nevelt leánya a férjnek adandó át. A férj ezen ítélet alapján az 1-ső folyamodásu egyházi házassági bíróságnál végrehajtást kért a leány átadása iránt, mely végrehajtás, mindamellett, hogy az annak alapjául szolgáló ítélet a feleségnek még kézbesítve sem volt, 1858. jan. 7. kelt végzéssel el is rendeltetvén, annak teljesítésére a balassagyarmati megyetörvényszék kerestetett meg, mely azonban azzal a vámosmikolai cs. k. szolgabiróságot bízta meg. A vámosmikolai cs. k. szolgabiróság ennek folytán megjelent a nő és leány lakása helyén, hogy az utóbbit a férjnek átadja. A feleség és leány azonban ezen végrehajtást ellenezték azon okból, mert a végrehajtás alapjául szolgáló 1-ső folyamodásu egyházi házassági bíróság Ítélete a nőnek nem volt kézbesítve, holott az 1856. oct. 8. kelt házassági törvény Il-ik függelékének 102. és 195. §§-ai szerint az egyházi házassági bíróság ítélete a felek nek Írásban adandó ki. — A nő e miatt kérelmet intézett az 1-ső folyamodásu egyházi házassági bírósághoz az ítélet kiadatása s egyszersmind az elrendelt végrehajtás felfüggesztése végett, miután a végrehajtás alapjául szolgáló ítélet csak ha az ellen a törvényes 10 napi határidő alatt felebbezés nem intéztetett volna, válandott jogerejüvé. Az 1-ső folyamodásu egyházi házassági bíróság azonban ezen kérelmet elvété azon kellő törvényes alap nélkül szűkölködő indokolással, hogy az ítélet a régi modor szerint (a feleség jelenléte nélkül) kikirdettetett, s minthogy a feleség a kihirdetés időpontjától 10 nap alatt azt nem felebbezé; ugyanazért az jogerejüvé vált. A nős illetőleg anya ezen törvénytelenséget feljelenté a magas cs. k. vallás- s oktatásügyi minisztériumnak orvoslás végett, honnan azonban azon utasítást nyeré, hogy panaszával az esztergomi tartományi egyházi házassági bírósághoz forduljon. Ezt a nő meg is tette, azonban a tartományi egyházi házassági bíróság is osztá az 1-ső folyamodásu egyházi házassági bíróság nézetét, hogy t. i. elégséges az Ítéletet csupán kihirdetni, s nem szükséges azt a feleknek írásban kiadni, miért panaszlónőt kérelmével elutasitá. Ezen megdöbbentő törvényellenes eljárás közepette, a nő ujolag folyamodott a magas cs. k. vallás- s oktatásügyi minisztériumhoz orvoslásért, remélvén, hogy a magas minisztérium a törvénynek kellő tiszteletben s figyelemben-tartására kötetezendJ az azt ignorál') egvházi házassági bíróságokat. Es a magas minisztérium ez esetben a nő folyamodásának csakugyan helyt adván, meghagyta a tartománvi egyházi házassági bíróságnak : h o g v az 1-ső folyamodásu egyházi házassági bíróságot kötelezze ítéletének kézbesittetésére, s a felebbezés jogának épségben hagyására, s egyszersmind a törvénytelenül elrendelt végrehaj tás megszüntetésére. Ennek folytán az 1-ső bíróság ítélete a nőnek s illetőleg anyának csakugyan kézbesittetett, ki az ellen a tartományi bírósághoz felebbezést intézett, mely utóbbi bíróság azonban a felebbezett ítéletet helybenhagyta. A férj az 1-ső bírósági ítélet ezen helybenhagyásának alapján 1859. apr. 28. 1423. sz. a. benyújtott kérvénynyel közvetlenül a vámosmikolai szolgabiróságnál kért végrehajtást a leány átadása iránt. A vámosmikolai szolgabiróssg ennek folytán 1858. apr. 20. 1423. sz. a. kelt végzéssel kimondotta : hogy tekintve azt, miszerint a nő s leánya már több ízben a végrehajtásnak ellenszegültek, a férj feljogosittatika leányt ott, hol feItalálandja, kényszerítő eszközök alkalmazásával is átvehetni. A nő ezen végzés ellen a pozsonyi cs. k. orsz. főtörvényszékhez folyamodást intézett, azt főleg azzal indokolván , hogy mind a polg. perrdt. 439. mind a törvényhatósági szabály 67. §-a szerint a végrehajtást azon bírónál, ki előtt a főügy folyamatban volt, kell kérni, a fenforgó esetben tehát a végrehajtás az első folyamodásu egyházi házassági bíróságnál lett volna kérendő, mely törvényes határozmányon mitsem változtathat azon körülmény, miszerint a végrehajtás már korábban az 1-ső folyamodásu egyházi házassági bíróság által elrendelve, s annak teljesítésére a vámosmikolai szolgabiróság megkeresve lőn, mert ama végrehajtás a per menetének a törvényes állapotba lett visszaállítása által megszüntetett. — Továbbá mert a folyamodott végzésben kimondott azon feljogosítás, miszerint a férj a leányt ott, hol feltalálandja, kényszerítő eszközök alkalmazásával is átvehesse, a törvényben semmi istápolást nem talál, sőt az oly nemű, melynek csak szökevény gonosztevők ellen lehet helye. A pozsonyi cs. k. orsz. főtszék ezen folyamodás folytán a folyamodott végzést feloldván, a fenforgó végrehajtásra nézve a polgári birói hatóságot illetéktelennek találta, s a kérdéses végrehajtási ügyet a vámosmikolai szolgabírói hivatalhoz mint közigazgatási hatósághoz utasította teljesítés végett; mert miután a birói hatóságok az eljárásra nézve a polgári perrdt. határozmányaihoz kötvék, ebben pedig arról, miként kell eljárni valamely gyermeknek atyja kezeibe való végrehajtási átadására nézve, semmi szabály nem foglatatik : ezen végrehajtás eszközlése csak a közigazgatási hatóság köréhez tartozhat. (1859. máj. 17. 4853. sz.) A nő ezen határozat ellen a miatt , hogy azáltal a fenforgó végrehajtási ügy a közigazgatási hatósághoz utasíttatott, felülvizsgálati folyamodást intézvén, annak folytán : A cs. k. legfőbb törvényszék tekintetbe vévén, hogy ugy az átal. polg. tköny határozmányai, valamint az 1854. aug. 9. kibocsátott törvény (birodalmi tlap 208. sz.) 3-ik fejezete szerint a kiskorúak átalában a bíróság különös gondoskodása alatt állanak, és hogy különösen a szülék közti minden perlekedések azok kiskorú gyerme-