Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 79. szám

Pest, péntek Oct. 12. 1860. 79. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Közigazgatási vitás ügyek illetősége. (Droit eontentieux administratif) III. — Legfelsöbb-tszéki döntvény a p.perr. 266. §-nak alkalmazásához — Külföldi döntvények. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. , . Előfizetési föl It ivás! Tisztelettel fölkéretnek az illetők oct. — december negyed évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj előfizetők szerzésére. A „Törvényszéki Csarnok1' rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öszliasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jogi esetek s tárgyalások. 4. 16.üi irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. I6Ü1 törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a^csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kivánjuk nemzeti irodalmunkban ; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Nem régiben nyilvánítottuk, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén Í3 alkalmaztatni fog. Ezen reményünk nagyrészt teljesedésbe megy, nemzeti nyelvünk e téreni kasználata jogaiba visszaállíttatván. És ez még inkább szük ségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, é3 még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy" magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. EIŐftzeté§Í feltételek a hetenként kétszer — igen nagy féliven —megjelenő „Törvényszéki Csarnokba : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. sept. 12. Szokolay I§tván, Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. | Közigazgatási vitás ügyek illetősége. (Droit eontentieux admii.istratif). III. A német rendsze r, mely a vitás közigazgatásnak a tiszta közigazgatással való összekeverésében, mindkettőnek különbség nélkül ugyanazon kezek közti, ugyanazon hatóságok kezelésébeni öszpontositásában áll, mint előbbi czikkünkben fejtegettük, már annálfogva is hiányosnak, sőt károsnak nyilvánul, minthogy lehetővé, sőt majdnem elkerülhetlenné tevén, hogy a közigazgatási hatóságok eljárásának alapirányául szolgáló hasznossági érdekek s politikai tekintetek az ugyanazon hatóságok által kezelendő közigazgatási vitás jogesetekben is— a jog kizárólagos tekintete helyett — alkalmaztassanak; — ezáltal a jogosság s jogbiztosság érdekeit koczkáztatja, miért Németországban ez eljárás iránti bizalom tetemesen csökkent, s irányában a panaszok naponta nagyobbak és súlyosabbak. Ezenkívül azonban vannak még több más kifogások is, melyeknek ezen rendszer és eljárás alávetve van. És ezek fc&JSt nem csekély fontosságú már az is, miszerint azoknál, kik a közigazgatást kezelik, kikre tehát a német jogrendszer szerint a peres közigazgatás is van bízatva,, még azon legfőbb kellékekkel sem bírnak, meiylyek az igazságszolgáltatás igényeinek kielégítésére leglényegesebben szükségeltetnének. E kellékek különösen a szükséges ismeretek,' és a kellő tapasztalat, gyakorlat. Az igazságszolgáltatás minden kezelőjénél elkerülhetlenül megkívántatik, hogy a jog s törvény ismereteivel minél jobban, minél magasb fokozaton bírjanak; és másodszor hogy náluk a törvénykezési gyakorlat is minél nagyobb terjedelemben meglegyen. Nem szükséges e lapok olvasói előtt azon kellékek fontosságát, a jogi életben való jelentőségüket bővebben fejtegetni. Nagyon is világos, mikép azon kellékek hiányában ezreknek legfontosb jogérdekeik, vagyonuk, jogaik naponta helyrehozhatlan veszélyezésnek lehetnek kitétetve, hosszadalmas eljárások keletkezhetnek, és mind a magánosoknak, mind az államigazgatásnak tetemes költségek okoztathatnak. Es épen e kellékek rendesen alig feltalálhatók, aligha kereshetők is a közigazgatási hivatalnokoknál. Azok a törvénykezéstől egészen idegen pályára készülnek, és pályájukon azután egészen más téren foglalkoznak s működnek, mintsem hogy a jog s törvényeknek sokoldalú ismereteiben magokat kielégitőleg kiképezhetnék, vagy azokat lényegükben csak meg is szerezhetnék. — Ugyanez okból nem birhatnak azon tapasztalattal sem, mely a törvénykezésben szükséges gyakorlatot s ügyességet szerzi meg, s mely a jogforrások között is nagy jelentőségű helyet foglal el. Nagyon természetes azért, hogy ily rendszer eljárása elözönölve lehet a vastagabbnál vastagabb hibákkal, s 79