Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 75. szám

301 Irodalmi szemle. Der Gerichtssaal. Zeitschrift fflr volksthíimlichcs Recht und wissenschaftliche Praxis, heransgegcben von dr. A. Hye- Glnneck, Kari Mitíermayer and Oskar Schwarze 1860.1. II. III. Heft. (Vége). Végre Mitterraaier a portugalli bünt. cod ex tervet, mely 1859-ben jelent meg s csak az átalánnos részt tartalmazza, ismerteti meg — miből a büntető jognak a felvilágosodás szellemében s emberiség érdekében való figyelemreméltó haladását tapasztalhatjuk. Ilyen nevezetesen az, mikép a bünt. törvény áthágásainak franczia modorban való önkényszerü felosztását bűntettekre, vétségekre és kihágásokra elvetette, a külföldöni vétségekre nézve a területiség elvét szentesitette, a büntetések egyik főczéljául a javítást is kitűzte, s ehhez igyekezett alkalmazni a büntetések rendszerét is, midőn különösen a deportatiót elveti, az oly rosz hatású polgári halált s rendőri felügyelet alá való helyezést megszünteti, a közmunkák használatát összeszorította, és fogságul a magán elzáratást rendeli; különös fontosságot helyezve a bünhönczök lelki ápolására; és a fiatal bünhönczök irányában a javitó intézetek és földmivelési coloniák fontosságát kiemeli s ajánlja, Sajnálatraméltó azonban, hogy az e téreni haladás s felvilágosodás nem emelkedett odáig, hogy a halálbüntetés eltörlése is inditványoztatott volna. A bizottmány, mely a tervet készité, elismeré ugyan a halálos büntetésnek a bünhönczök javulásával való összeférhetlenségét, azt mégis nem találja eltörölhetőnek azon feltevésből, hogy vannak megja vithatatlan bűntettesek, kiknél csak az elrettentés alkalmazható; mely feltevések, mint tapasztalatból tudhatjuk, teljesen valótlanok és alaptalanok. Másrészt nagyon czélszerü s üdvös ajánlata : hogy a kiszabadult bünhönczök segélyezésére társulatok alakuljanak, segély pénzalapok alapitassanak, u. n. mentő intézetek állíttassanak. — A büntetési rendszer keresztülvitele érdekében különösen nagy haladásra mutat, melyet hason fokon M. szerint még egy bünt. codex sem mutathat fel. A fogházak a magán rendszerre alapitvák, a bünhönczök éjjel nappal elkülönözvék, de szabad közlekedésben az államhatóság hivatalnokaival, bírákkal, orvosokkal és a tanítást eszközlő szerzetesekkel. Naponként kimennek a szabad levegőre, a nélkül azonban, hogy egymást láthatnák. Szobáikban kötelesek valamely munkát végezni, mely előbbi foglalkozásukhoz s képességükhöz illó legyen. A kereset a fogház igazgatóságé,de úgyhogy egy része a bünhöncz sajátja, és ebből egy rész a tartalék alapba adatik, melyet kiszabadulásakor kap kezeibe, és a másik rész általa családja , vagy más jótékony czélokra forditathatik. Mindenik ipar-tanítást nyer. mely jövőben életfentartását legjobban biztosithatandja. Minden javitó íógházban könyvtár állitatik. Igen fontos azon szabály is, mikép semminemű fegyelmi büntetések nem engedtetnek meg a bünhönczök irányában. Az ideiglenes szabadon bocsáttatás, mely a jóviseletüeknek, egy időre megengedtetik, nem kevéssé lehetend üdvös hatályú. — Azonban nem csekély hiányai is vannak, melyek között M. különösen kiemeli, hogy a bünkisérletnél és bünrészességnél, eltérve ugyan afranczia jogrendszer túlságos igazságtalan kegyetlenségétől, még mindig igen szigorú büntetéseket rendel s a birói belátást szük korlátok közé szorítja; továbbá, hogy a dolus fogalmát nagyon is tulterjeszti, azon következésekre nézve, melyek a tettes határozott akaratja nélI kül előállanak, és pedig odáig, hogy azok is beszámíthatók, melyek mint lehetők foglaltathattak a szándokban; hogy a fogalom meghatározások még mindig használtatnak benne p. o. a szándokosságnál stb. stb. A ,Vegyesek'ben e bemutatott jelen évi füzetek részint ujabb büntető jogi törvényeket s intézkedéseket, részint statistikai kimutatásokat s irodalmi ismertetéseket tartalmaznak. Utóbbiak tárgyai következő munkák : Beitráge zur Lehre von der negotiorum gestio von B. Aarons Advocat in Schwerin 1860. Entscheidungen des Tribunals zu Zelle 1858 — 1859. Hamburgische G-erichtspraxis von einem Advocaten 1. B. 1859, melyek igen röviden mutatattak be. — A statistikai adatok Poroszország 1859-ki igazságügyi budgetjére s 1857—1858-ki törvénykezési adataira szorítkoznak. Utóbbiak mind a polgárjogi, mind a büntetőjogi működésre kiterjednek. Innen látjuk, mikép Poroszországban 1858-ban az elsőbiróságok előtt Brandenburg, Pomern, Porosz, Szilézia, Posen, Szász s Westpháliai tartományokban : 415,366 polgári per volt folyamatban, potomügy 528,922 és meghagyási — minden ellenvetés nélkül: 59,371. Az előbbi 1857. évben: 406,534 polgári per létezett. — Bűnvádi ügy folyamban volt 630,448 míg 1857-ben csak 610,763 volt — tehát közel 20 ezerrel több 1858-ban, mely növekedés főleg a fatolvajlások nagyszámának tulajdonítandó, melyek 1858-ban 68% foglaltak el. - Gyámügy volt 973,972 és 1857-b. 961.681; hagyatéki tárgy 25,308 s 1857-ben 25,552; jelzálog! tárgy volt 2,232,809 és 1857-ben 2,206,240; önkénytes bírósági ügy 278,062 s 1857-ben 290,635. — Bevégezetlenül maradtak 1858-ban 156,604 per, 67,069 bünvizsgálat, 892,000 gyámügy, 10000 hagyatéki tárgy, ezek között egy évesnél régibb volt 13,458 per_, 1519 vizsgálat, 3')00 hagyaték. — A feltörvényszékeknél a kölni kivételével folyamban volt 28,600 polgári per, ezek közt 6900 egy évnél régebbi, és 14700 vizsgálat. Ezek közül bevégeztetett 21,669 polgári per és 12,700 vizsgálat. Régibb egy évesnél volt 225 per és 2 vizsgálat. — A kölni kerületben az első biróságok előtt és pedig az országos törvényszékek előtt volt 13239,békebiróságoknál 107,883, kereskedelmieknél 134000 polgári per, melyek közül bevégeztetett 130,000. Bünvizsgálat 173,000, gyámügy 140.000, s családi tanácskozás 18,000. Másodbiróságilag 789 polg. per s 1200 fegyelmi ügy jött elő, amazokból 753 és utóbbiakból 1178 végeztetett be. A kölni feltörvényszék előtt 1012 polgári per, 2 elválási ügy jött elő 978 ítélettel és 746 bűnügy, 756 birói végzéssel. A legtöbb polgári ügy volt 4730, bűnvádi 1770. Elintéztetett 4050, elutasitatott 1400; elintézetlenül maradt 1051. — Az államügyészségek működés köréből megemlítendő mikép Köln kivételével folyamban levő ügyszámuk volt 105,250; miből elintéztetett a feladás azonnali elutasítása által 21542; az üldözéstőli visszalépés által 45,000, vádemelés által 70,000. Elintézetlenül maradt 13924. A törvényszékek által visszautasitatott 699 házassági ügy, elintéztetett 3300. — A porosz igazságügyi budget 9,832,804 tall. bevételt és 11,660,601 tall. kiadást mutatott ki 1859 ben. — A törvényhozások mozzanataiból közöltetik egy franczia törvényjavaslat a párviadalról az 1849 — 50-ki nemzetgyűlés bizottmányának munkálata után; az 1859-ki bajor törvény a marha eladásoknáli jótállásról; egy badeni miniszteri javaslat a bűnvádi eljárás reformja iránt; a hannoverai 1859-ki bírósági rendszer reformja, az ausztriai 1859. már. 12. rendelet a birósági egyének felelőségéről stb. stb. *