Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 73. szám
294 Hindiek védelmét védőjük Grozsdu ur egybe foglalá — s röviden következőkben központositá : H. Kálmán — mondá — bevallá, hogy az Előszót Pápaitól kapta, melyet rajongó elmeszüleményének tekintett, már azért is , mert az a közvélemény szerint elmebetegnek tartott Pápai kezeiből jött. Nem jelenté tehát fel, mert veszélyesnek ily iratot távolról sem tartott volna. Olvasá az Ifjú barátim iratot is, de azt sem gondolta veszélyesnek lenni. H. Árpád azon iratot az asztalon mindenféle érdektelen s fontosság nélküli iratok s lapok közt heverve találta, — miért is azt csak hasztalan irkafirkának tartotta, s azért szivartárczájába tevé, hogy alkalmilag rágyújtson vele. Egész csodálkozással hallá tehát, hogy midőn a rendőrségnél nála proclamatiót kerestek s azután tudakoltak, azalatt azon haszontalan irkafirkát értették. Mily csekélységnek vette, mutatja az is, hogy elég ideje volt annak megsemmisítésére, mit bizonyosan teend, ha oly fontosnak s veszélyesnek gondolhatá. A tényálladék létének hiánya nálok kétséget sem szenvedhet, mert az az iratok olvasásában és fel nem jelentésében állitatott fel. Már pedig arra szükségeltetnék 1. A felségárulási merénylet benfoglalása és annak tudomására jötte. 2. Hogy a fel nem jelentés rosz — bűnös — szándokból eredjen. 3. Hogyannak elmulasztása veszélyes legyen , és 4. Hogy a feljelentés a vádlott s hozzátartozói veszélyezése nélkül történhessen. És ezen kellékek vádlottak részéről nem léteznek; nem különösen a rosz szándék, miután az iratot vádlottak haszontalan csekélységnek tartották , ugy hogy nem is ohajták szerzőjét ismerni; nem a veszélyesség, mert az iratban magában világosan az olvasható : mi nem akarur.k vérengzést stb. — Végre az államügyész azon állítására, mikép vádlottaknak kellene ismerni azon iratok fontosságát, minthogy azokat izgatott, mozgalmas időkben kapták, melyekre közvetlenül vonatkoztak ; azt feleli, mikép az nem állhat, miután Hindiék azon politikai mozgalmakban tettleges részvevőknek nem tekinthetők, mert azok nem voltak. A tényálladék hiánya tehát tárgyilagos szempontból — a 61. §. kellékeinek távolléte folytán igazoltnak tekinthető. A mi pedig bűnösségüket illeti, ezt absolutnak venni egyátalában nem lehet. Bűnül rovatik fel nekik, hogy az ismert forradalmi iratot olvasták s fel nem jelenték. Már pedig azon iratok tartalmát mi is birjuk már, mind a védlők, mind a birák, tudja azt a hallgatóság is és egy pár nap alatt az országban sok ezerén fogják ismerni. É3 ez bűnösség alapjául még sem vétethetik. Szükséges feltételül állitatott, hogy azon iratokat veszélyeseknek kellé tartaniok; mig ellenben az, hogy mi és sok mások ismerik azokat, nem tekintetik veszélyesnek. E veszélyesség a szerző letartóztatása által nem tekinthetik megszűntnek, mert az erő és jelentőség nem a szerző személyében, hanem ha azzal az iratok birnának egyedül csak a tartalmukat képező eszmékben rejlhet. — Azonkívül a jelen idők és körülmények is tekintetbe veendők, melyeket mindenfelé panaszok és vágyak, változás utáni sovárgások, a jelen állapot fentarthatlanságának tudata stb. jellemeznek. Nem lehet ettől a nagy befolyást megtagadni. Ehhez járul a haza iránti szeretet s azután a fiatal meleg vér. Es előttünk áll, hogyan sodortattak önkénytelenül minden bűnösségük nélkül az örvény felé. — A tárgyilagos tényálladék hiányából tehát teljesen felmentetni kéri — tekintve hosszas vizsgálati fogságukat, az alatti iskolázási veszteségüket, önkénytes bevallását mindannak, mit terhelhetőnek gondolhattak s'.b. Zajzoni vagy is Rab István védelmét a mennyiben csak próbák hiányából mentetett fel, védője Andorffy ur arra fekteté miszerint az ellene emelt vádra nézve sem a tárgyilagos, sem az alanyi tényálladék létele nem mutatható ki. Nem a tárgyilagos, mert azon irat, az Ifjú barátim, melyet vádlott csak részben olvasott , nem tartalmaz felségárulási tényt. Mert tartalma legkevesebbé sem mutatta az elszakitási, felforgatási irányt s törekvést. Egy szó sincs benne, mely felhivás lenne a felségi jogok megsemmisítésére , vagy az államkapcsolat szétszaggatására. Az van benne : hogy a szabadság órája megkonditatik , vagy eljövend — de ez nem képez felségárulási merényletet, mert az csak a jelen rendszer változatára vonatkozván , átalános vágyat képez, mi felülről is osztatik, a mennyiben a reformok tervezése által a jelen állapot fentarthatlansága ottan is elismertetik. Nem létezik az alányi tényálladék sem. Tagadja, hogy a kérdéses iratot olvasta légyen, és az csakugyan mindenféle iratok közt elszórva, elvetve találtatott, mint azt a rendőrhivatalnok is tanusitja. Már pedig alig lehető, hogy vádlott felségárulási merényletü iratot oly gondtalanul hevertetett volna. Maga az államügyész sem igényli, hogy azon iratot vádlott egészen olvasta volna. Lényeges kérdés tehát, ha a bűnösséget megalapítani akarják, hogy meddig olvasta azt vádlott, mi pedig legkevesebbé sincs kimutatva. Mig semmi gyanujel sem létezik, mely az általai olvasását bizonyolná. Azért ártatlannak kéri kimondatni. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. Kovaliczky István mtszéki tanácsos Beregszászon, ugyanott mtszéki államügyészszé. Ügyvédnek Bécsbe pesti ügyvéd Troli kineveztetett — egyikére az újonnan alkotott bécsi ügyvédi állomásoknak. Pályázatok. Szombathelyi tszéknél tanácsos 1470 fttal 4 hét alatt. — Lőcsei tszéknél végleges járulnok 367 fttal 4 hét alott. — Kassai tszéknél irodatiszt 630 fttal 4 hét alatt. — Eperjesi főtszéknél ideigl. járulnok 420 fttal 4 hét alatt, a román nyelv tudása is igazolandó. Csődök' Özv. S p i t z e r Adolfné szül. Szalczer Júlia bánki haszonbérlőné e. a zirczi szbirós. által, bej oct. 19. vál. oct. 23. perü. Balogh László és Grlatz Ignácz. — P i c k Ignácz s neje szül. Gr r ó s z Teréz e. a miskolezi tszék által, bej. nov. 14. vál. nov. 15. perü. Faragó György és Marton Károly. — Idősb Sóór Izsák turterebesi lakos el. a halmi szbirós. által, bej. oct. 16. vál. oct. 23. perü. Buday Lőrincz és Fényhalmi Vincze, tömegg. Klein József. — Nesvarba Manó építész el. pesti tszéknél bej. nov. 25. perü. Morlin Imre. — R i z z e M. J. pozsegai keresk. el. pozsegai jbirós. bej. dec. 10. perü. Mudrovcic. — Herzberg Vilmos e. károlyvárosi jbirós. által, bej. febr. 10. perü. Vizner Kamill. — Já n o s i Agost lőcsei lakos e. sz.udvarhelyi jbir. által, bej. nov. 7. perü. Darázsi. — Maliin Konstantin zágrábi keresk. el. zágr. tszéknél, bej. dec. 1. perü. Gabrilovics. —Vinternitz Ferdinánd kezdi vásárhelyi serfőző el. k.vásárhelyi jbirós. bej. oct. 24. perü. Panczel J. Csődmegszüntetés. P e t e r k a József aradi aranyműves el. csőd az aradi tszék által. — Szkrak Pál el. csőd a s.-a.-ujhelyi tszék által. — We is z István pesti háztulajdonos el. csőd a pesti tszéknél. — G r e i n e r Antal egri rőfös keresk. el. csőd az egri tszéknél. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.