Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 73. szám

Pest, péntek Sept. 21. 1860. 73. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Legfelsöbb-tszéki döntvény- a, polg. perr. 45. 46. és 48. §§. eseteiben a 330. §. alkalmazásával. — Végtárgyalás. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl li ivás! Tisztelettel fölkéretnek az illetők oct. — december negyed évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj elő fizetők szerzésére. A „Törvényszéki Csarnok" rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öszliasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jogi esetek s tárgyalások. 4. K.Ü1 irodalmi szemlék. 5. Külföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. 14ül törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár — minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégiteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Nem régiben nyilvánítottuk, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog. Ezen reményünk nagyrészt teljesedésbe megy, nemzeti nyelvünk e téreni kasználata jogaiba visszaállíttatván. Ee ez még inkább szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Előfizetési feltételek a hetenként kétszer — igen nagy féliven — megjelenő „Torvényszéki Csar nok"ra : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. sept. 12. Szolfolay István, Tőrvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A polg. perr. 45. 46. és 48. §§. eseteiben a 330. §. alkalmazásával Különösen annak hatályáról, ha a tárgyalási jegyzőkönyv nem vezettetik és iratik magok a biróság tagjai által. A kijavítás végett visszantasitott keresetbeni tanú hivatkozás hatálya. A hozomány s jegyajándék kihasitása iránti igénykereset esetében. (Vége). Az e bir. végzés ellen felperesnő felülfolyamodással élvén, annak következtében a cs. k. fő tsz ék az első bírósági Ítéletet megerősítette. Indokok: Felperesnő az által ugyan, hogy hozományát és jegyajándékát férjének általadta, férjének hitelezője lett, ebből azonban nem következtethetik, hogy ő a pénzek és ajándékok férjének lett átadása következtében tulajdonjogot nyert volna annak ingóira nézve. Es minthogy felperesnő a tárgyalások alkalmával semmivel sem bizonyította be, hogy az első rendű alperes által lezálogolt tárgyak az ő tulajdonai, ennélfogva az első biróság felperesnőt jogosan utasította el kérelmével. A perköltségek megtérítésében felperesnő a polg. perrendtás 570. §-nál fogva marasztatott el. (Főtszéki ítélet 1859. jan. 7. 4320. sz. a.) A felperesnő által közbevetett rendkívüli felülvizsgálati kérelem folytán a cs. k. 1 e g f. t s z é k mindkét alsó bírósági ítéletet az egész eljárással együtt a p. perrendtás 330. §. szerint megsemmisítette, és az első bíróságot rendes a p. perr. 45, 46. és 48. §§. szerinti újólagos eljárásra utasította. Indokok. Annak tekintetében, mert az 1859. jan. 24. tárgyalási jegyzőkönyv az ügyvédek által vétetett fel és íratott, és a tárgyalás nem a bíró által vezetettnek látszik; — továbbá, mert felperesnő válaszában tanukra hivatkozott, kik által tulajdoni és igényjogát a zálogolt tárgyakra bebizonyítani akarja, ezeket pedig csak hivatkozással az először beadott, és kijavítás végett visszaadott keresetére, melyben állítólag megemlítve lettek volna, említi, a nélkül, hogy azokat újra megnevezné, vagy pedig fennebbi keresetét mellékelte volna, — a biróság részéről pedig a p. perrendtás 46. §. ellenére semmi sem történt, hogy ezen tanubizonyolási eljárást perrendtartásilag lehetségessé tegye 5 — végre, mert az egyes tárgyak sem látszanak eléggé kifejtve lenni, a melyekre a kihasitási igény támaszkodik. (Legf. tszéki döntvény 1860. jun. 28. 250. sz. a.) 73